詩篇 49
1 もろもろの民よきけ賤きも貴きも富るも貧きもすべて地にすめる者よ なんぢらともに耳をそばだてよ
A karmesternek. Kórach fiaitól. Zsoltár. Halljátok ezt, mind a népek, figyeljetek, mind a világ lakói,
2 もろもろの民よきけ賤きも貴きも富るも貧きもすべて地にすめる者よ なんぢらともに耳をそばだてよ
ember fiai is, férfi fiai is, egyaránt gazdag és szűkölködő!
3 わが口はかしこきことをかたり わが心はさときことを思はん
Szájam bölcseséget beszél és szívem gondolata értelem.
4 われ耳を喩言にかたぶけ琴をならしてわが幽玄なる語をときあらはさん
Példázatnak hajtom oda fülemet, hárfa mellett nyitom meg rejtvényemet.
5 わが踵にちかかる不義のわれを打圍むわざはひの日もいかで懼るることあらんや
Miért féljek bajnak napjaiban, mikor bűn környez sarkaimon
6 おのが富をたのみ財おほきを誇るもの
A kik vagy onukban bíznak s nagy gazdagságukkal dicsekszenek –
7 たれ一人おのが兄弟をあがなふことあたはず之がために贖價を神にささげ
testvérét megváltani nem váltja meg senki, nem adhatja Istennek a váltságdíjat.
8 之をとこしへに生存へしめて朽ざらしむることあたはず（霊魂をあがなふには費いとおほくして此事をとこしへに捨置ざるを得ざればなり）
Hisz drága volna saját lelkük megváltása – abban is hagyja örökre –
9 之をとこしへに生存へしめて朽ざらしむることあたはず（霊魂をあがなふには費いとおほくして此事をとこしへに捨置ざるを得ざればなり）
hogy tovább élne, mindétig, nem látná a vermet.
10 そは智きものも死 おろかものも獣心者もひとしくほろびてその富を他人にのこすことは常にみるところなり
Bizony, látja! Bölcsek meghalnak, balga és oktalan egyaránt elvesznek és másokra hagyják vagyonukat.
11 かれら竊におもふ わが家はとこしへに存りわがすまひは世々にいたらんと かれらはその地におのが名をおはせたり
Belső gondolatuk: házaik örökre megmaradnak, lakásaik nemzedékre meg nemzedékre; nevükkel nevezték meg a. földeket.
12 されど人は譽のなかに永くとどまらず亡びうする獣のごとし
De az ember az ő dicsőségében nem marad meg, hasonlít a barmokhoz, melyek elpusztulnak.
13 斯のごときは愚かなるものの途なり 然はあれど後人はその言をよしとせん (セラ)
Ez az útjuk az ő balgaságuk; utánuk is lesznek, kik beszédjüket kedvelik. Széla.
Mint juhokat, az alvilágba tették, a halál legelteti őket; majd uralkodnak rajtuk reggelre az egyenesek, és alakjukat elenyészteti az alvilág, hogy hajlékuk se legyen. (Sheol h7585)
Ámde Isten megváltja lelkemet az alvilág hatalmától, mert magához vesz engem. Széla. (Sheol h7585)
16 人のとみてその家のさかえくははらんとき汝おそるるなかれ
Ne félj, midőn meggazdagszik valaki, midőn sokasodik háza dicsősége;
17 かれの死るときは何一つたづさへゆくことあたはず その榮はこれにしたがひて下ることをせざればなり
mert holtában nem visz el semmit, nem száll le ő utána dicsősége.
18 かかる人はいきながらふるほどに己がたましひを祝するとも みづからを厚うするがゆゑに人々なんぢをほむるとも
Bár életében önnönmagát áldja, és magasztalnak téged, midőn jót teszel magaddal:
19 なんぢ列祖の世にゆかん かれらはたえて光をみざるべし
odajutsz őseid nemzedéhéhez, kik örökre nem látnak világosságot.
20 尊貴なかにありて暁らざる人はほろびうする獣のごとし
Ember az ő dicsőségében, de értelem hiján, hasonlít a barmokhoz, melyek elpusztulnak.
