詩篇 50
1 ぜんのうの神ヱホバ詔命して日のいづるところより日のいるところまであまねく地をよびたまへり
Zsoltár Ászáftól. Isten, az Isten, az Örökkévaló beszélt, hívta a földet, napkeltétől napnyugtáig.
2 かみは美麗の極なるシオンより光をはなちたまへり
Cziónból, a tökéletes szépségűböl feltündöklött az Isten –
3 われらの神はきたりて默したまはじ火その前にものをやきつくし暴風その四周にふきあれん
jöjjön Istenünk és ne hallgasson – tűz emészt előtte és körülötte viharzik nagyon.
4 神はその民をさばかんとて上なる天および地をよびたまへり
Szólítja az eget felülről és a földet, hogy itélje népét.
5 いはく祭物をもて我とけいやくをたてしわが聖徒をわがもとに集めよと
Gyűjtsétek elém a jámboraimat, kik áldozat mellett kötik meg szövetségemet
6 もろもろの天は神の義をあらはせり 神はみづから審士たればなり (セラ)
És hirdetik az egek az ő igazságát, hogy Isten itélni készül. Széla.
7 わが民よきけ我ものいはんイスラエルよきけ我なんぢにむかひて證をなさん われは神なんぢの神なり
Halljad népem, hadd beszéljek, Izraél, hadd intselek téged; Isten, a te Istened vagyok.
8 わがなんぢを責るは祭物のゆゑにあらず なんぢの燔祭はつねにわが前にあり
Nem vágóáldozataid miatt dorgállak, hisz égőáldozataid mindég előttem vannak;
9 我はなんぢの家より牡牛をとらず なんぢの牢より牡山羊をとらず
nem fogadok el házadból tulkot, aklaidból bakokat.
10 林のもろもろのけもの山のうへの千々の牲畜はみなわが有なり
Mert enyém minden vadja az erdőnek, a barmok hegyek ezrein;
11 われは山のすべての鳥をしる 野のたけき獣はみなわがものなり
ismerem a hegyek madarát mind, s mi a mezőn sürög, velem van.
12 世界とそのなかに充るものとはわが有なれば縦ひわれ饑るともなんぢに告じ
Ha éhezném, nem mondanám neked, mert enyém a világ és teljessége.
13 われいかで牡牛の肉をくらひ牡山羊の血をのまんや
Eszem-e én a bikák husát s a bakok vérét iszom-e?
14 感謝のそなへものを神にささげよ なんぢのちかひを至上者につくのへ
Áldozz Istennek hálaáldozatot, és fizesd meg a legfelsőnek fogadásaidat;
15 なやみの日にわれをよべ我なんぢを援けん而してなんぢ我をあがむべし
és szólíts engem a szorongatá. s napján, kiragadlak s te majd tisztelsz engem.
16 然はあれど神あしきものに言給く なんぢは敎をにくみ わが言をその後にすつるものなるに何のかかはりありてわが律法をのべ わがけいやくを口にとりしや
A gonosznak pedig mondja az Isten: Mit reeked elbeszélned törvényeimet, s miért veszed szájadra szövetségemet?
17 然はあれど神あしきものに言給く なんぢは敎をにくみ わが言をその後にすつるものなるに何のかかはりありてわが律法をのべ わがけいやくを口にとりしや
Holott te gyűlölöd az oktatást s magad mögé dobtad szavaimat.
18 なんぢ盗人をみれば之をよしとし姦淫をおこなふものの伴侶となれり
Ha tolvajt láttál, czimboráltál vele és házasságtörőkkel van osztályrészed.
19 なんぢその口を惡にわたす なんぢの舌は詭計をくみなせり
Szájadat neki eresztetted rosszra, s nyelvedet csalárdsághoz tapasztod.
20 なんぢ坐りて兄弟をそしり己がははの子を誣ののしれり
Ülsz, testvéred ellen beszélsz, anyád fiára mocskot vetsz.
21 汝これらの事をなししをわれ默しぬれば なんぢ我をおのれに恰にたるものとおもへり されど我なんぢを責めてその罪をなんぢの目前につらぬべし
Ezeket tetted, és hallgattam, azt képzelted, olyan vagyok mint te; hadd dorgállak meg, hadd sorolom föl szemeid előtt.
22 神をわするるものよ今このことを念へ おそらくは我なんぢを抓さかんとき助るものあらじ
Értsétek hát ezt meg, ti Istenfelejtők, nehogy szaggassak s nincs, a ki mentene.
23 感謝のそなへものを献るものは我をあがむ おのれの行爲をつつしむ者にはわれ神の救をあらはさん
A ki hálaáldozatot áldoz, tisztel engemet, s a ki az útra ügyel, azzal láttatom Isten üdvösségét!
