Zsoltárok 109
1 Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!
To victorye, the salm of Dauid.
2 Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.
God, holde thou not stille my preisyng; for the mouth of the synner, and the mouth of the gileful man is openyd on me.
3 És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.
Thei spaken ayens me with a gileful tunge, and thei cumpassiden me with wordis of hatrede; and fouyten ayens me with out cause.
4 Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.
For that thing that thei schulden loue me, thei bacbitiden me; but Y preiede.
5 Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.
And thei settiden ayens me yuelis for goodis; and hatrede for my loue.
6 Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.
Ordeyne thou a synner on him; and the deuel stonde on his riyt half.
7 Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.
Whanne he is demed, go he out condempned; and his preier `be maad in to synne.
8 Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.
Hise daies be maad fewe; and another take his bischopriche.
9 Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.
Hise sones be maad faderles; and his wijf a widewe.
10 És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.
Hise sones tremblinge be born ouer, and begge; and be cast out of her habitaciouns.
11 Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.
An vsurere seke al his catel; and aliens rauysche hise trauelis.
12 Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson iránta, és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!
Noon helpere be to him; nether ony be that haue mercy on hise modirles children.
13 Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!
Hise sones be maad in to perisching; the name of him be don awei in oon generacioun.
14 Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!
The wickidnesse of hise fadris come ayen in to mynde in the siyt of the Lord; and the synne of his modir be not don awei.
15 Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,
Be thei maad euere ayens the Lord; and the mynde of hem perische fro erthe.
16 A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.
For that thing that he thouyte not to do merci,
17 Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.
and he pursuede a pore man and beggere; and to slee a man compunct in herte.
18 Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.
And he louede cursing, and it schal come to hym; and he nolde blessing, and it schal be maad fer fro him. And he clothide cursing as a cloth, and it entride as water in to hise ynnere thingis; and as oile in hise boonus.
19 Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.
Be it maad to him as a cloth, with which he is hilyd; and as a girdil, with which he is euere gird.
20 Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.
This is the werk of hem that bacbiten me anentis the Lord; and that speke yuels ayens my lijf.
21 De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!
And thou, Lord, Lord, do with me for thi name; for thi merci is swete.
22 Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.
Delyuere thou me, for Y am nedi and pore; and myn herte is disturblid with ynne me.
23 Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.
I am takun awei as a schadowe, whanne it bowith awei; and Y am schakun awei as locustis.
24 Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.
Mi knees ben maad feble of fasting; and my fleische was chaungid for oile.
25 Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.
And Y am maad schenschipe to hem; thei sien me, and moueden her heedis.
26 Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!
Mi Lord God, helpe thou me; make thou me saaf bi thi merci.
27 Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!
And thei schulen wite, that this is thin hond; and thou, Lord, hast do it.
28 Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.
Thei schulen curse, and thou schalt blesse, thei that risen ayens me, be schent; but thi seruaunt schal be glad.
29 Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!
Thei that bacbiten me, be clothid with schame; and be thei hilid with her schenschipe as with a double cloth.
30 Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!
I schal knouleche to the Lord greetli with my mouth; and Y schal herie hym in the myddil of many men.
31 Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.
Which stood nyy on the riyt half of a pore man; to make saaf my soule fro pursueris.
