Prédikátor 7

1 Jobb a jó hír a drága kenetnél; és a halálnak napja jobb az ő születésének napjánál.

A good name is betere than preciouse oynementis; and the dai of deth is betere than the dai of birthe.

2 Jobb a siralmas házhoz menni, hogynem a lakodalomnak házához menni; mivelhogy minden embernek ez a vége, és az élő ember megemlékezik arról.

It is betere to go to the hous of morenyng, than to the hous of a feeste; for in that hous `of morenyng the ende of alle men is monestid, and a man lyuynge thenkith, what is to comynge.

3 Jobb a szomorúság a nevetésnél; mert az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív.

Yre is betere than leiyyng; for the soule of a trespassour is amendid bi the heuynesse of cheer.

4 A bölcseknek elméje a siralmas házban van, a bolondoknak pedig elméje a vígasságnak házában.

The herte of wise men is where sorewe is; and the herte of foolis is where gladnesse is.

5 Jobb a bölcsnek dorgálását hallani, hogynem valaki hallja a bolondoknak éneklését.

It is betere to be repreued of a wijs man, than to be disseyued bi the flateryng of foolis;

6 Mert olyan a bolondnak nevetése, mint a tövisnek ropogása a fazék alatt; ez is hiábavalóság!

for as the sown of thornes brennynge vndur a pot, so is the leiyyng of a fool. But also this is vanyte.

7 Mert a zsarolás megbolondítja a bölcs embert is, és az elmét elveszti az ajándék.

Fals chalenge disturblith a wijs man, and it schal leese the strengthe of his herte.

8 Jobb akármi dolognak vége annak kezdetinél; jobb a tűrő, hogynem a kevély.

Forsothe the ende of preyer is betere than the bigynnyng. A pacient man is betere than a proud man.

9 Ne légy hirtelen a lelkedben a haragra; mert a harag a bolondok kebelében nyugszik.

Be thou not swift to be wrooth; for ire restith in the bosum of a fool.

10 Ne mondd ezt: mi az oka, hogy a régi napok jobbak voltak ezeknél? mert nem bölcseségből származik az ilyen kérdés.

Seie thou not, What gessist thou is of cause, that the formere tymes weren betere than ben now? for whi siche axyng is fonned.

11 Jó a bölcseség az örökséggel, és előmenetelökre van az embereknek, a kik a napot látják.

Forsothe wisdom with richessis is more profitable, and profitith more to men seynge the sunne.

12 Mert a bölcseségnek árnyéka alatt, és a gazdagságnak árnyéka alatt egyformán nyugszik az ember! de a tudomány hasznosb, mivelhogy a bölcseség életet ád az ő urainak.

For as wisdom defendith, so money defendith; but lernyng and wisdom hath this more, that tho yyuen lijf to `her weldere.

13 Tekintsd meg az Istennek cselekedetit; mert kicsoda teheti egyenessé, a mit ő görbévé tett?

Biholde thou the werkis of God, that no man may amende hym, whom God hath dispisid.

14 A jó szerencsének idején élj a jóval; a gonosz szerencsének idején pedig jusson eszedbe, hogy ezt is, épen úgy, mint azt, Isten szerzette, a végre, hogy az ember semmit abból eszébe ne vegyen, a mi reá következik.

In a good day vse thou goodis, and bifore eschewe thou an yuel day; for God made so this dai as that dai, that a man fynde not iust playnyngis ayens hym.

15 Mindent láttam az én hiábavalóságomnak napjain: van oly igaz, a ki az ő igazságában elvész; és van gonosz ember, a ki az ő életének napjait meghosszabbítja az ő gonoszságában.

Also Y siy these thingis in the daies of my natyuyte; a iust man perischith in his riytfulnesse, and a wickid man lyueth myche tyme in his malice.

16 Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet?

Nyle thou be iust myche, nether vndurstonde thou more than is nedeful; lest thou be astonyed.

17 Ne légy felettébb gonosz, és ne légy balgatag; miért halnál meg időd előtt?

Do thou not wickidli myche, and nyle thou be a fool; lest thou die in a tyme not thin.

18 Jobb, hogy ezt megfogd, és amattól is a te kezedet meg ne vond; mert a ki az Istent féli, mind ezektől megszabadul!

It is good, that thou susteyne a iust man; but also withdrawe thou not thin hond from hym; for he that dredith God, is not necligent of ony thing.

19 A bölcseség megerősíti a bölcset inkább, mint tíz hatalmas, a kik a városban vannak.

Wisdom hath coumfortid a wise man, ouer ten pryncis of a citee.

20 Mert nincs egy igaz ember is a földön, a ki jót cselekednék és nem vétkeznék.

Forsothe no iust man is in erthe, that doith good, and synneth not.

21 Ne figyelmezz minden beszédre, melyet mondanak, hogy meg ne halld szolgádat, hogy átkoz téged.

But also yyue thou not thin herte to alle wordis, that ben seid; lest perauenture thou here thi seruaunt cursynge thee;

22 Mert sok esetben tudja a te lelked is, hogy te is gonoszt mondottál egyebeknek.

for thi conscience woot, that also thou hast cursid ofte othere men.

23 Mind ezeket megpróbáltam az én bölcseségem által. Mikor azt gondolám, hogy bölcs vagyok, én tőlem a bölcseség távol vala.

I asayede alle thingis in wisdom; Y seide, I schal be maad wijs, and it yede awei ferthere fro me, myche more than it was;

24 Felette igen messze van, a mi van, és felette mélységes; kicsoda tudhatja meg azt?

and the depthe is hiy, who schal fynde it?

25 Fordítám én magamat és az én szívemet a bölcseségnek és az okoskodásnak tudására, kutatására és keresésére; azonképen hogy megtudjam a bolondságnak gonoszságát, és a tévelygésnek balgatagságát.

I cumpasside alle thingis in my soule, to kunne, and biholde, and seke wisdom and resoun, and to knowe the wickidnesse of a fool, and the errour of vnprudent men.

26 És találtam egy dolgot, mely keservesb a halálnál; tudniillik az olyan asszonyt, a kinek a szíve olyan, mint a tőr és a háló, kezei pedig olyanok, mint a kötelek. A ki Isten előtt kedves, megszabadul attól; a bűnös pedig megfogattatik attól.

And Y foond a womman bitterere than deth, which is the snare of hunteris, and hir herte is a net, and hir hondis ben boondis; he that plesith God schal ascape hir, but he that is a synnere, schal be takun of hir.

27 Lásd, ezt találtam, azt mondja a prédikátor; mikor gyakorta nagy szorgalmassággal keresém a megfejtést,

Lo! Y foond this, seide Ecclesiastes, oon and other, that Y schulde fynde resoun, which my soule sekith yit;

28 A mit az én lelkem folyton keresett, és nem találtam. Ezer közül egy embert találtam; de asszonyt mind ezekben nem találtam.

and Y foond not. I foond o man of a thousynde; Y foond not a womman of alle.

29 Hanem lásd, ezt találtam, hogy az Isten teremtette az embert igaznak; ők pedig kerestek sok kigondolást.

I foond this oonli, that God made a man riytful; and he medlide hym silf with questiouns with out noumbre. Who is siche as a wijs man? and who knowith the expownyng of a word?