Зәбур 114

1 Исраил Мисирдин, Яқуп җәмәти ят тиллиқ әлләрдин чиққанда,

Mikor Izráel népe kijöve Égyiptomból, Jákóbnak házanépe az idegen nép közül:

2 Шу чағда Йәһуда [Худаниң] муқәддәс җайи, Исраил униң сәлтинити болди,

Júda lőn az ő szentséges népe és Izráel az ő királysága.

3 Деңиз буни көрүп бәдәр қачти, Иордан дәрияси кәйнигә янди;

A tenger látá őt és elfutamodék; a Jordán hátrafordula.

4 Тағлар қочқарлардәк, Дөңләр қозилардәк ойнақлиди.

A hegyek szöknek vala, mint a kosok, s a halmok, mint a juhoknak bárányai.

5 Әй деңиз, сән немә болдуң, қачқили? Иордан дәрияси, йолуңдин янғили?

Mi a bajod, te tenger, hogy megfutamodál, és te Jordán, hogy hátrafordulál?

6 Тағлар қочқарлардәк, Дөңләр қозилардәк ойнақлиғили?

Hegyek, hogy szöktök vala, mint a kosok? Ti halmok, mint a juhoknak bárányai?

7 И йәр йүзи, Рәбниң җамалидин, Яқупниң Худасиниң җамалидин тәврән;

Indulj meg te föld az Úr orczája előtt, a Jákób Istene előtt,

8 У қорам ташни көлчәккә, Чақмақ тешини мол булақ сулириға айландуриду.

A ki átváltoztatja a kősziklát álló tóvá, és a szirtet vizek forrásává.