Пәнд-несиһәтләр 5
1 И оғлум, даналиғимға көңүл қойғин, Идраклик сөзлиримгә қулақ салғин.
Fiam! az én bölcseségemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet,
2 Шундақ қилғиниңда ишқа сәзгүрлүк билән қарайдиған болисән, Ләвлириң пәм-парасәттин айрилмайду.
Hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajakid megőrizzék.
3 Чүнки бузуқ хотунниң ағзидин һәсәл тамиду, Ләвлири зәйтун йеғидин силиқтур;
Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az ő ínye.
4 Лекин униң ақивити кәкридәк аччиқ, Икки бислиқ қиличтәк өткүр.
De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr.
Az ő lábai a halálra mennek, az ő léptei a sírba törekszenek. (Sheol h7585)
6 Һаятлиқ йолини қилчә билгүм йоқ дәп, Басқан қәдәмлири турақсиз болиду, Нәгә баридиғанлиғини һеч билмәйду.
Az életnek útát hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, a nélkül, hogy ő eszébe venné.
7 Шуңа, и оғуллирим, сөзлиримни көңүл қоюп аңлаңлар, Мениң дегәнлиримдин чиқмаңлар.
Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditől!
8 Ундақ хотундин жирақ қач! Ишиги алдиғиму йеқин йолима!
Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához,
9 Болмиса, иззәт-абруюңни башқиларға тутқузуп қойисән, [Яшлиқ] жиллириңни рәһимсизләрниң қолиға тапшурисән!
Hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek;
10 Ят адәмләр байлиқлириң билән өзини толдуриду, Җапалиқ әҗирлириңниң мевиси яқа жутлуқниң өйигә өтүп кетиду;
Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne jusson.
11 Әҗилиңдә налә-пәряд көтәргиниңдә, Әзайи-бәдиниң йәм болғанда,
Hogy nyögnöd kelljen életed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested,
12 Шу чағда сән: — «Аһ, несиһәтләрдин неманчә нәпрәтләнгәндимән! Көңлүмдә тәнбиһләрни неманчә кәмситкәндимән!
És azt kelljen mondanod: miképen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém,
13 Немишкә устазлиримниң сөзини аңлимиғандимән? Маңа тәрбийә бәргәнләргә қулақ салмиғандимән?
És nem hallgattam az én vezetőim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet!
14 Җәмийәттиму, җамаәт алдидиму һәр хил номусқа қалғандәк болдум!» — дәп қалисән.
Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette!
15 Өзүңниң көлчигиңдики суни ичкин, Өз булиқиңдин еқиватқан судин һозурлан.
Igyál vizet a te kútadból, és a te forrásod közepiből folyóvizet.
16 Булақлириң урғуп һәр йәргә тарқилип кәтсә [боламду]? Ериқлириңдики сулар кочиларда еқип жүрсә боламду?
Kifolyjanak-é a te forrásid, az utczákra a te vized folyásai?
17 Булар саңила хас болсун, Ят кишиләргә тәгмисун!
Egyedül tied legyenek, és nem az idegenekéi veled.
18 Булиқиң бәхит-бәрикәтлик болғай! Яшлиғиңда алған хотунуң билән һозурлан.
Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének.
19 У чиши кейиктәк чирайлиқ! Җәрәндәк сөйүмлүк! Униң бағридин һемишә қанаәттә болғайсән, Униң қайнақ муһәббитидин дайим хошаллиққа патқайсән.
A szerelmes szarvas, és kedves zerge; az ő emlői elégítsenek meg téged minden időben, az ő szerelmében gyönyörködjél szüntelen.
20 И оғлум, немишкә ят аялға шәйда болисән? Немишкә ят хотунниң қойниға өзүңни атисән?
És miért bujdosnál, fiam, az idegen után, és ölelnéd keblét az idegennek?
21 Чүнки инсанниң һәммә қилғанлири Пәрвәрдигарниң көз алдида ашкаридур, У униң һәммә маңған йоллирини таразиға селип туриду.
Mert az Úrnak szemei előtt vannak mindenkinek útai, és minden ösvényeit ő rendeli.
22 Яман адәмниң өз қәбиһликлири өзини қапқанқа чүшүриду, У өз гунайи билән сиртмаққа елиниду.
A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bűnének köteleivel kötöztetik meg.
23 У йолйоруқтин мәһрум болғанлиғидин җенидин айрилиду, Чекидин ашқан һамақәтлиги түпәйлидин йолдин езип кетиду.
Ő meghal fenyíték híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog.
