< 1 Kolinitō 7 >

1 Pea ʻi he ngaahi meʻa ko ia naʻa mou tohi ai kiate au: ʻOku lelei ki he tangata ke ʻoua naʻa ala ki ha fefine.
Περὶ δὲ ὧν ἐγράψατε, καλὸν ἀνθρώπῳ γυναικὸς μὴ ἅπτεσθαι·
2 Ka koeʻuhi telia ʻae feʻauaki, ke maʻu ʻe he tangata taki taha hono uaifi ʻoʻona, pea ke maʻu ʻe he fefine taki taha hono husepāniti ʻoʻona.
διὰ δὲ τὰς πορνείας ἕκαστος τὴν ἑαυτοῦ γυναῖκα ἐχέτω, καὶ ἑκάστη τὸν ἴδιον ἄνδρα ἐχέτω.
3 Ke ʻatu ʻe he tangata ʻaia ʻoku totonu ki hono uaifi: pea ke pehē pe ʻe he fefine foki ki hono husepāniti.
τῇ γυναικὶ ὁ ἀνὴρ τὴν ὀφειλὴν ἀποδιδότω, ὁμοίως δὲ καὶ ἡ γυνὴ τῷ ἀνδρί.
4 ‌ʻOku ʻikai ke pule ʻe he fefine ki hono sino ʻoʻona, ka ko hono husepāniti: pea ʻoku pehē foki ʻae tangata, ʻoku ʻikai ke pule ia ki hono sino ʻoʻona, ka ko hono uaifi.
ἡ γυνὴ τοῦ ἰδίου σώματος οὐκ ἐξουσιάζει ἀλλὰ ὁ ἀνήρ· ὁμοίως δὲ καὶ ὁ ἀνὴρ τοῦ ἰδίου σώματος οὐκ ἐξουσιάζει ἀλλὰ ἡ γυνή.
5 ‌ʻOua naʻa mo fefaʻaoʻaki ʻakimoua, ka ʻi [hoʻomo ]felotoʻaki ʻi he ʻaho siʻi, koeʻuhi ke mo tukuange ʻakimoua ki he ʻaukai mo e lotu; pea mo toe fakataha, telia naʻa tauveleʻi ʻakimoua ʻe Sētane ʻi hoʻomo taʻefaʻataʻofi.
μὴ ἀποστερεῖτε ἀλλήλους, εἰ μήτι ἂν ἐκ συμφώνου πρὸς καιρὸν ἵνα σχολάσητε τῇ προσευχῇ καὶ πάλιν ἐπὶ τὸ αὐτὸ ἦτε, ἵνα μὴ πειράζῃ ὑμᾶς ὁ σατανᾶς διὰ τὴν ἀκρασίαν ὑμῶν.
6 ‌ʻOku ou fakahā ʻaia ʻoku ngofua, ka ʻoku ʻikai ko e fekau.
τοῦτο δὲ λέγω κατὰ συγγνώμην, οὐ κατ’ ἐπιταγήν.
7 He ʻoku ʻamusiaange ʻeau kuo tatau mo au ʻae tangata kotoa pē. Ka ʻoku maʻu taki taha kotoa pē ʻene meʻa foaki totonu mei he ʻOtua, ko e taha ki he anga ko eni, mo e taha ki he anga ko ʻena.
θέλω δὲ πάντας ἀνθρώπους εἶναι ὡς καὶ ἐμαυτόν· ἀλλὰ ἕκαστος ἴδιον ἔχει χάρισμα ἐκ θεοῦ, ὁ μὲν οὕτως, ὁ δὲ οὕτως.
8 Pea ʻoku ou tala atu ki he kau takape mo e kau fefine kuo mate honau husepāniti, ʻoku lelei kiate kinautolu ʻo kapau te nau nofo pe ʻo hangē ko au.
Λέγω δὲ τοῖς ἀγάμοις καὶ ταῖς χήραις, καλὸν αὐτοῖς ἐὰν μείνωσιν ὡς κἀγώ·
9 Pea kapau ʻoku ʻikai te nau faʻa kātaki, tuku ke nau mali: he ʻoku lelei ʻenau mali ʻi heʻenau vela.
εἰ δὲ οὐκ ἐγκρατεύονται γαμησάτωσαν· κρεῖττον γάρ ἐστιν γαμεῖν ἢ πυροῦσθαι.
10 Pea ʻoku ou fekau ki he kakai mali, ka ʻoku ʻikai ko au pe, ka ko e ʻEiki, ʻoua naʻa ʻalu ʻae fefine mei hono husepāniti.
τοῖς δὲ γεγαμηκόσιν παραγγέλλω, οὐκ ἐγὼ ἀλλὰ ὁ κύριος, γυναῖκα ἀπὸ ἀνδρὸς μὴ χωρισθῆναι,
11 Pea kapau ʻe ʻalu ia, ke nofo pe taʻemali ia, pea ke fakalelei mo hono husepāniti: pea ʻoua naʻa tukuange ʻe he tangata hono uaifi.
ἐὰν δὲ καὶ χωρισθῇ, μενέτω ἄγαμος ἢ τῷ ἀνδρὶ καταλλαγήτω, καὶ ἄνδρα γυναῖκα μὴ ἀφιέναι.
12 Ka ko hono toe ʻoku ou lea ʻeau ki ai, ka ʻoku ʻikai ko e ʻEiki: Kapau ʻoku ai ha kāinga tangata ʻoku maʻu ʻae uaifi taʻetui, pea ʻoku loto lelei ia ke na nonofo, ke ʻoua naʻa ne liʻaki ia.
τοῖς δὲ λοιποῖς λέγω ἐγώ, οὐχ ὁ κύριος· εἴ τις ἀδελφὸς γυναῖκα ἔχει ἄπιστον, καὶ αὕτη συνευδοκεῖ οἰκεῖν μετ’ αὐτοῦ, μὴ ἀφιέτω αὐτήν·
13 Pea ko e fefine ʻoku ne maʻu ʻae husepāniti ʻoku ʻikai tui, pea kapau ʻoku loto lelei ia ke na nonofo, pea ʻoua naʻa ʻalu ia mei ai.
καὶ γυνὴ εἴ τις ἔχει ἄνδρα ἄπιστον καὶ οὗτος συνευδοκεῖ οἰκεῖν μετ’ αὐτῆς, μὴ ἀφιέτω τὸν ἄνδρα.
14 He ʻoku fakatapui ʻae tangata taʻetui ʻe hono uaifi, pea fakatapui ʻae fefine taʻetui ʻe hono husepāniti: ka ne ʻikai pehē, ʻe taʻemaʻa hoʻomou fānau: ka ko eni ʻoku nau maʻa.
ἡγίασται γὰρ ὁ ἀνὴρ ὁ ἄπιστος ἐν τῇ γυναικί, καὶ ἡγίασται ἡ γυνὴ ἡ ἄπιστος ἐν τῷ ἀδελφῷ· ἐπεὶ ἄρα τὰ τέκνα ὑμῶν ἀκάθαρτά ἐστιν, νῦν δὲ ἅγιά ἐστιν.
15 Pea kapau ʻe ʻalu ʻae taʻetui, tuku pe ke ʻalu. ʻOku ʻikai haʻisia ha kāinga tangata, pe ha kāinga fefine, ʻi he ngaahi meʻa pehē; ka kuo ui ʻakitautolu ʻe he ʻOtua ki he anga fakamelino.
εἰ δὲ ὁ ἄπιστος χωρίζεται, χωριζέσθω· οὐ δεδούλωται ὁ ἀδελφὸς ἢ ἡ ἀδελφὴ ἐν τοῖς τοιούτοις· ἐν δὲ εἰρήνῃ κέκληκεν ὑμᾶς ὁ θεός.
16 He ʻoku ke ʻilo fēfē, ʻe fefine, pe te ke fakamoʻui ho husepāniti pe ʻikai? Pea ʻoku ke ʻilo fēfeeʻi, ʻe tangata, pe te ke fakamoʻui ho uaifi pe ʻikai?
τί γὰρ οἶδας, γύναι, εἰ τὸν ἄνδρα σώσεις; ἢ τί οἶδας, ἄνερ, εἰ τὴν γυναῖκα σώσεις;
17 Kae hangē ko e tufaki ʻe he ʻOtua ki he tangata taki taha, pea mo e ui ʻe he ʻEiki ʻae tangata kotoa pē, ke ʻalu ai pe ia ʻi ai. Pea ʻoku pehē pe ʻeku fekau ki he ngaahi siasi kotoa pē.
εἰ μὴ ἑκάστῳ ὡς μεμέρικεν ὁ κύριος, ἕκαστον ὡς κέκληκεν ὁ θεός, οὕτως περιπατείτω· καὶ οὕτως ἐν ταῖς ἐκκλησίαις πάσαις διατάσσομαι.
18 ‌ʻOku ui ha taha, ka ʻoku kamu ia? Pea ʻoua naʻa hoko ko e taʻekamu. ʻOku ui ha taha ʻoku taʻekamu? ʻOua naʻa kamu ia.
περιτετμημένος τις ἐκλήθη; μὴ ἐπισπάσθω. ἐν ἀκροβυστίᾳ κέκληταί τις; μὴ περιτεμνέσθω.
19 ‌ʻOku ʻikai ʻaonga ʻae kamu, pea ʻoku ʻikai ʻaonga ʻae taʻekamu, ka ko e fai ʻoe ngaahi fekau ʻae ʻOtua.
ἡ περιτομὴ οὐδέν ἐστιν, καὶ ἡ ἀκροβυστία οὐδέν ἐστιν, ἀλλὰ τήρησις ἐντολῶν θεοῦ.
20 Ke taki taha nofo pe ʻi he ʻalunga ko ia ʻaia naʻe ui ai ia.
ἕκαστος ἐν τῇ κλήσει ᾗ ἐκλήθη ἐν ταύτῃ μενέτω.
21 Kuo ui ko e ʻoku ke pōpula? ʻOua naʻa ke tokanga ki ai: pea kapau ʻoku ke mafai ke ke tauʻatāina, ke fai ia.
δοῦλος ἐκλήθης; μή σοι μελέτω· ἀλλ’ εἰ καὶ δύνασαι ἐλεύθερος γενέσθαι, μᾶλλον χρῆσαι.
22 He ko ia kuo ui ʻe he ʻEiki, ka ko e pōpula ia, ko e tangata tauʻatāina ia ʻoe ʻEiki: pea ʻoku pehē pe foki, ko ia kuo ui ʻoku ʻataʻatā, ko e pōpula ia ʻa Kalaisi.
ὁ γὰρ ἐν κυρίῳ κληθεὶς δοῦλος ἀπελεύθερος κυρίου ἐστίν· ὁμοίως ὁ ἐλεύθερος κληθεὶς δοῦλός ἐστιν Χριστοῦ.
23 Kuo fakatauʻakimoutolu ʻaki ʻae totongi: ʻoua naʻa mou tamaioʻeiki ki he tangata.
τιμῆς ἠγοράσθητε· μὴ γίνεσθε δοῦλοι ἀνθρώπων.
24 ‌ʻE kāinga, ke taki taha nofo ki he ʻOtua, ʻi he ʻalunga ko ia naʻe ui ai ia.
ἕκαστος ἐν ᾧ ἐκλήθη, ἀδελφοί, ἐν τούτῳ μενέτω παρὰ θεῷ.
25 Pea koeʻuhi ko e kau tāupoʻou, ʻoku ʻikai haʻaku fekau ki ai mei he ʻOtua; ka ʻoku ou fakahā atu hoku loto ʻo taau mo e taha kuo ne maʻu ʻae ʻaloʻofa mei he ʻEiki ke fai totonu.
Περὶ δὲ τῶν παρθένων ἐπιταγὴν κυρίου οὐκ ἔχω, γνώμην δὲ δίδωμι ὡς ἠλεημένος ὑπὸ κυρίου πιστὸς εἶναι.
26 Ko ia ʻoku ou pehē ʻeau, ko e meʻa ʻi he mamahi ni ʻe lelei, [ʻio], ʻe lelei ke nofo pehē ai pe ʻae tangata.
νομίζω οὖν τοῦτο καλὸν ὑπάρχειν διὰ τὴν ἐνεστῶσαν ἀνάγκην, ὅτι καλὸν ἀνθρώπῳ τὸ οὕτως εἶναι.
27 Kuo nonoʻo koe ki ha uaifi? ʻOua naʻa fie veteki. Kuo ke ʻataʻatā koe mei he uaifi? ʻOua naʻa ke kumi ha uaifi.
δέδεσαι γυναικί; μὴ ζήτει λύσιν· λέλυσαι ἀπὸ γυναικός; μὴ ζήτει γυναῖκα.
28 Pea kapau te ke mali, ʻoku ʻikai te ke fai angahala ai; pea kapau ʻe mali ʻe ha tāupoʻou, ʻoku ʻikai angahala ai ia. Ka te nau maʻu ʻekinautolu ʻae mamahi ʻi he sino: ka ʻoku ou ʻofa kiate kimoutolu.
ἐὰν δὲ καὶ γαμήσῃς, οὐχ ἥμαρτες· καὶ ἐὰν γήμῃ ἡ παρθένος, οὐχ ἥμαρτεν. θλῖψιν δὲ τῇ σαρκὶ ἕξουσιν οἱ τοιοῦτοι, ἐγὼ δὲ ὑμῶν φείδομαι.
29 Ka ʻoku ou fakahā eni, ʻe kāinga, ʻoku fuonounou ʻae kuonga: pea ko ia pe, ke fai ʻekinautolu ʻoku mali, ʻo hangē ʻoku ʻikai te nau mali;
τοῦτο δέ φημι, ἀδελφοί, ὁ καιρὸς συνεσταλμένος ἐστίν· τὸ λοιπὸν ἵνα καὶ οἱ ἔχοντες γυναῖκας ὡς μὴ ἔχοντες ὦσιν,
30 Pea ko kinautolu ʻoku tangi, ʻo hangē ʻoku ʻikai te nau tangi; mo kinautolu ʻoku fiefia, ʻo hangē ʻoku ʻikai te nau fiefia; mo kinautolu ʻoku fakatau, ʻo hangē ʻikai te nau maʻu;
καὶ οἱ κλαίοντες ὡς μὴ κλαίοντες, καὶ οἱ χαίροντες ὡς μὴ χαίροντες, καὶ οἱ ἀγοράζοντες ὡς μὴ κατέχοντες,
31 Mo kinautolu ʻoku ngāueʻaki ʻae māmani, ke ʻoua naʻa ngaohikoviʻi ia: he ko e teunga ʻoe māmani ʻoku ʻalu ia ʻo mole.
καὶ οἱ χρώμενοι τὸν κόσμον ὡς μὴ καταχρώμενοι· παράγει γὰρ τὸ σχῆμα τοῦ κόσμου τούτου.
32 Pea ko hoku loto ke ʻoua naʻa mou femioekina ʻi he tokanga. Ko e tangata taʻeʻmali, ʻoku tokanga ia ki he ngaahi meʻa ʻae ʻEiki, pe fēfē ʻene fakafiemālieʻi ʻae ʻEiki:
θέλω δὲ ὑμᾶς ἀμερίμνους εἶναι. ὁ ἄγαμος μεριμνᾷ τὰ τοῦ κυρίου, πῶς ἀρέσῃ τῷ κυρίῳ·
33 Ka ko e tangata ʻoku mali ʻoku tokanga ia ki he ngaahi meʻa ʻo māmani, pe fēfē ʻene fakafiemālieʻi hono uaifi.
ὁ δὲ γαμήσας μεριμνᾷ τὰ τοῦ κόσμου, πῶς ἀρέσῃ τῇ γυναικί,
34 ‌ʻOku fai kehekehe ʻae fefine mali mo e tāupoʻou: ko e fefine taʻemali, ʻoku tokanga ia ki he ngaahi meʻa ʻae ʻEiki, koeʻuhi ke māʻoniʻoni ia ʻi he sino mo e laumālie; ka ko ia ʻoku mali, ʻoku tokanga ia ki he ngaahi meʻa ʻo māmani, pe fēfē ʻene fakafiemālieʻi hono husepāniti.
καὶ μεμέρισται. καὶ ἡ γυνὴ καὶ ἡ παρθένος ἡ ἄγαμος μεριμνᾷ τὰ τοῦ κυρίου, ἵνα ᾖ ἁγία καὶ τῷ σώματι καὶ τῷ πνεύματι· ἡ δὲ γαμήσασα μεριμνᾷ τὰ τοῦ κόσμου, πῶς ἀρέσῃ τῷ ἀνδρί.
35 Pea ʻoku ou lea ʻaki eni ke ʻaonga kiate kimoutolu; ka ʻoku ʻikai ko ʻeku lafo ʻae hele kiate kimoutolu, ka ko ia ʻoku matamatalelei, pea koeʻuhi ke mou faʻa tokanga ki he ʻEiki ʻi he taʻefetōhoaki.
τοῦτο δὲ πρὸς τὸ ὑμῶν αὐτῶν σύμφορον λέγω, οὐχ ἵνα βρόχον ὑμῖν ἐπιβάλω, ἀλλὰ πρὸς τὸ εὔσχημον καὶ εὐπάρεδρον τῷ κυρίῳ ἀπερισπάστως.
36 Pea kapau ʻoku mahalo ʻe ha taha ʻoku ne fai taʻengali ki hono [ʻofefine ]tāupoʻou, kapau kuo lahi lelei ia, pea ʻoku ʻaonga ke pehē, ke fai pe ʻaia ʻoku ne loto ki ai, ʻoku ʻikai angahala ia: tuku ke na mali.
εἰ δέ τις ἀσχημονεῖν ἐπὶ τὴν παρθένον αὐτοῦ νομίζει ἐὰν ᾖ ὑπέρακμος, καὶ οὕτως ὀφείλει γίνεσθαι, ὃ θέλει ποιείτω· οὐχ ἁμαρτάνει· γαμείτωσαν.
37 Ka ko ia ʻoku tuʻumaʻu hono loto, pea ʻikai hano ʻaonga, ka ʻoku ne faʻa puleʻi hono loto ʻoʻona, pea kuo pau pe hono loto ke ne taʻofi hono [ʻofefine ]tāupoʻou, ʻoku fai lelei ia.
ὃς δὲ ἕστηκεν ἐν τῇ καρδίᾳ αὐτοῦ ἑδραῖος, μὴ ἔχων ἀνάγκην, ἐξουσίαν δὲ ἔχει περὶ τοῦ ἰδίου θελήματος, καὶ τοῦτο κέκρικεν ἐν τῇ ἰδίᾳ καρδίᾳ, τηρεῖν τὴν ἑαυτοῦ παρθένον, καλῶς ποιήσει·
38 Pea ko ia ʻoku ne foaki ia ke mali, ʻoku fai lelei ia; ka ko ia ʻoku ʻikai te ne foaki ia ke mali, ʻoku fai lelei lahi hake.
ὥστε καὶ ὁ γαμίζων τὴν ἑαυτοῦ παρθένον καλῶς ποιεῖ, καὶ ὁ μὴ γαμίζων κρεῖσσον ποιήσει.
39 Kuo nonoʻo ʻae fefine ʻaki ʻae fono ʻi he lolotonga ʻoku moʻui hono husepāniti; pea kapau kuo mate hono husepāniti, ʻoku ʻataʻatā ia ke mali kiate ia ʻoku ne loto ki ai; kae ʻi he ʻEiki pe.
γυνὴ δέδεται ἐφ’ ὅσον χρόνον ζῇ ὁ ἀνὴρ αὐτῆς· ἐὰν δὲ κοιμηθῇ ὁ ἀνήρ, ἐλευθέρα ἐστὶν ᾧ θέλει γαμηθῆναι, μόνον ἐν κυρίῳ.
40 Ka ko hoku loto, ʻe fiemālie lahi ia ʻo kapau ʻe nofo pe: pea ʻoku ou pehē, ʻoku ʻiate au foki ʻae Laumālie ʻoe ʻOtua.
μακαριωτέρα δέ ἐστιν ἐὰν οὕτως μείνῃ, κατὰ τὴν ἐμὴν γνώμην, δοκῶ δὲ κἀγὼ πνεῦμα θεοῦ ἔχειν.

< 1 Kolinitō 7 >