Proverbios 26

1 Como la nieve en el verano, y la lluvia en la segada, así conviene al insensato la honra.

Mint a hó a nyárhoz és az eső az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztesség.

2 Como el gorrión andar vagabundo, y como la golondrina volar, así la maldición sin causa nunca vendrá.

Miképen a madár elmegy és a fecske elrepül, azonképen az ok nélkül való átok nem száll az emberre.

3 El azote para el caballo, y el cabestro para el asno, y la vara para el cuerpo del insensato.

Ostor a lónak, fék a szamárnak; és vessző a bolondok hátának.

4 Nunca respondas al insensato conforme a su fatuidad, porque no seas como él también tú.

Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is ő hozzá hasonlatos;

5 Responde al insensato conforme a su fatuidad, porque no se estime sabio en su opinión.

Felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei előtt.

6 El que corta los pies, beberá el daño; y el que envía algo por la mano del insensato.

A ki bolond által izen valamit, lábait vagdalja el magának, és bosszúságot szenved.

7 Alzád las piernas del cojo: así es el proverbio en la boca del insensato.

Mint a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában.

8 Como quien liga la piedra en la honda, así es el que da honra al insensato.

Mint a ki követ köt a parittyába, úgy cselekszik, a ki a bolondnak tisztességet tesz.

9 Espinas hincadas en mano de embriagado: tal es el proverbio en la boca de los insensatos.

Mint a részeg ember kezébe akad a tövis, úgy akad az eszes mondás a bolondoknak szájába.

10 El Grande cria todas las cosas; y al insensato da la paga, y a los transgresores da el salario.

Mint a lövöldöző, a ki mindent megsebez, olyan az, a ki bolondot fogad fel, és a ki csavargókat fogad fel.

11 Como perro que vuelve a su vómito: así el insensato que segunda su fatuidad.

Mint az eb megtér a maga okádására, úgy a bolond megkettőzteti az ő bolondságát.

12 ¿Has visto hombre sabio en su opinión? más esperanza hay del insensato que de él.

Láttál-é oly embert, a ki a maga szemei előtt bölcs? A bolond felől jobb reménységed legyen, hogynem mint a felől!

13 Dice el perezoso: El león está en el camino: el león está en las calles.

Azt mondja a rest: ordító oroszlán van az úton! oroszlán van az utczákon!

14 Las puertas se revuelven en su quicio, y el perezoso en su cama.

Mint az ajtó forog az ő sarkán, úgy a rest az ő ágyában.

15 Esconde el perezoso su mano en el seno: cánsase de tornarla a su boca.

Ha a rest az ő kezét a tálba nyujtotta, resteli azt csak szájához is vinni.

16 Más sabio es el perezoso en su opinión, que siete que le den consejo.

Bölcsebb a rest a maga szemei előtt, mint hét olyan, a ki okos feleletet ád.

17 El que pasando se enoja en el pleito ajeno, es como el que toma al perro por las orejas.

Kóbor ebet ragad fülön, a ki felháborodik a perpatvaron, a mely őt nem illeti.

18 Como el que enloquece, y echa llamas, y saetas, y muerte,

Mint a balga, a ki tüzet, nyilakat és halálos szerszámokat lövöldöz,

19 Tal es el hombre que daña a su amigo, y dice: Cierto, burlaba.

Olyan az, a ki megcsalja az ő felebarátját, és azt mondja: csak tréfáltam!

20 Sin leña, el fuego se apagará; y donde no hubiere chismoso, cesará la contienda.

Ha a fa elfogy, kialuszik a tűz; ha nincs súsárló, megszűnik a háborgás.

21 El carbón para brasas; y la leña para el fuego; y el hombre rencilloso para encender contienda.

Mint az elevenszénre a holtszén, és a fa a tűzre, olyan a háborúságszerző ember a patvarkodásnak felgyujtására.

22 Las palabras del chismoso parecen blandas: mas ellas entran hasta lo secreto del vientre.

A fondorlónak beszédei hízelkedők, és azok áthatják a szív belsejét.

23 Plata de escorias echada sobre tiesto son los labios encendidos, y el corazón malo.

Mint a meg nem tisztított ezüst, melylyel valami agyagedényt beborítottak, olyanok a gyulasztó ajkak a gonosz szív mellett.

24 Otro parece en los labios el que aborrece: mas en su interior pone engaño:

Az ő beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölő, holott az ő szívében gondol álnokságot.

25 Cuando hablare amigablemente, no le creas; porque siete abominaciones están en su corazón.

Mikor kedvesen szól, ne bízzál ő hozzá; mert hét iszonyatosság van szívében.

26 Encúbrese el odio en el desierto: mas su malicia será descubierta en la congregación.

Elfedeztethetik a gyűlölség csalással; de nyilvánvalóvá lesz az ő gonoszsága a gyülekezetben.

27 El que cavare sima, en ella caerá; y el que revuelve la piedra, a él volverá.

A ki vermet ás másnak, abba belé esik; és a ki felhengeríti a követ, arra gurul vissza.

28 La falsa lengua al que atormenta aborrece; y la boca lisonjera hace resbaladero.

A hazug nyelv gyűlöli az általa megrontott embert, és a hízelkedő száj romlást szerez.