Псалтирь 129

1 Песнь восхождения. Много теснили меня от юности моей, да скажет Израиль:

Grádicsok éneke. Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel.

2 много теснили меня от юности моей, но не одолели меня.

Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.

3 На хребте моем орали оратаи, проводили длинные борозды свои.

Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.

4 Но Господь праведен: Он рассек узы нечестивых.

Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.

5 Да постыдятся и обратятся назад все ненавидящие Сион!

Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyűlölik a Siont.

6 Да будут, как трава на кровлях, которая прежде, нежели будет исторгнута, засыхает,

Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű, a mely kiszárad, mielőtt letépnék.

7 которою жнец не наполнит руки своей, и вяжущий снопы - горсти своей;

A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe.

8 и проходящие мимо не скажут: “благословение Господне на вас; благословляем вас именем Господним!”

Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!