Псалтирь 122

1 Песнь восхождения. Давида. Возрадовался я, когда сказали мне: “пойдем в дом Господень”.

Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!

2 Вот, стоят ноги наши во вратах твоих, Иерусалим,

Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!

3 Иерусалим, устроенный как город, слитый в одно,

Jeruzsálem, te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város!

4 куда восходят колена, колена Господни, по закону Израилеву, славить имя Господне.

A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.

5 Там стоят престолы суда, престолы дома Давидова.

Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.

6 Просите мира Иерусалиму: да благоденствуют любящие тебя!

Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!

7 Да будет мир в стенах твоих, благоденствие - в чертогах твоих!

Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.

8 Ради братьев моих и ближних моих говорю я: “мир тебе!”

Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!

9 Ради дома Господа, Бога нашего, желаю блага тебе.

Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!