Luka 17

1 O Isus vaćarda pe sikadenđe: “O iskušenje mora te avol, al pharo kolese prekal kaste avol o iskušenje.

Ezt mondta a tanítványoknak: „Lehetetlen, hogy botránkozások ne történjenek, de jaj annak, aki ilyeneket okoz.

2 Pošukar ka avol lese te phanden baro bar tari vodenica ke lesi kor thaj te čhuden le ano more, nego te inđarol ano greh jekhe tare kala cikne.

Jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakára, és a tengerbe dobják, mintha csak egyet is megbotránkoztat e kicsinyek közül.

3 Aračhen tumen! Te grešisada ćiro pačavno phral il phen, vaćar lenđe kaj gova naj šukar. A te pokajisajlo, oprosti lese!

Vigyázzatok magatokra!“„Ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, fedd meg, és ha megbánja, bocsáss meg neki.

4 Thaj te efta droma ko đive grešisada premal tute thaj efta droma avilo tute vaćarindoj: ‘Kajiv man,’ oprosti lese.”

És ha egy napon hétszer is vétkezik ellened, és egy napon hétszer tér vissza hozzád ezt mondva: Megbántam – bocsáss meg neki.“

5 E apostolura vaćarde e Gospodese: “De amen po but pačajipe.”

Az apostolok ezt mondták az Úrnak: „Növeld hitünket!“

6 O Gospod vaćarda: “Kana bi avola tumen pačajipe gaći cikno sar e gorušicako seme thaj bi vaćarena kale dudinkaće: ‘Ikal tut taro koreno thaj sadi tut ano more!’, bi šunola tumen.

Ezt mondta az Úr: „Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, és ezt mondanátok ennek az eperfának: Szakadj ki gyökerestől, és gyökerezz meg a tengerben, az engedelmeskedne nektek.

7 Savo tumendar ka phenol pe kandinese, savo hunol i phuv il aračhol e bakren, kana iril pe andaro polje: ‘Av akari, beš te xa mangro’? Nijekh tumendar.

„Ki az közületek, akinek ha van egy szolgája, és az szánt vagy legeltet, és megjön a mezőről, mindjárt azt mondja neki: Jöjj, és ülj az asztalhoz?

8 Mesto gova ka vaćaren: ‘Ćer manđe te xav! Čhuv tuće i kecelja thaj kande man dok xav thaj pijav! A pale gova šaj i tu te xa thaj te pije.’

Nem azt mondja-e inkább neki: Készíts vacsorát, és övezd fel magad, és szolgálj nekem, míg én eszem és iszom, te pedig azután egyél és igyál!?

9 E kandinese ni zahvalil pe o gospodari, golese so si gova lesi bući.

Vajon megköszöni-e annak a szolgának, hogy azt tette, amit neki parancsolt? Nem gondolom.

10 Gija i tumen, kana ćeren gova so tumenđe phenda o Dol, vaćaren: ‘Naj sam vredna hvalaće. Samo sam kandine save ćera amari bući.’”

Hasonlóképpen ti is, ha mindazt megtették, amit parancsoltak nektek, mondjátok: Haszontalan szolgák vagyunk, mert csak azt tettük, ami kötelességünk volt.“

11 Kana o Isus đelo ano Jerusalim, nakhlo maškari granica ki phuv i Samarija thaj i phuv i Galileja.

Történt, amikor útban volt Jeruzsálem felé, átment Samária és Galilea között.

12 Thaj kana dija ane jekh foro, arakhlje le deš gubavcura, save ačhena dur.

Amikor egy faluba ért, tíz leprás férfi jött elé, akik távol megálltak,

13 Von zurale dije vika vaćarindoj: “Isuse, Gospode! Smilui tut pe amende!”

és hangosan ezt kiáltották: „Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!“

14 Kana len dikhlja, vaćarda: “Džan thaj sikaven tumen e sveštenikurenđe.” I gija phirindoj sastile.

Amikor meglátta őket, ezt mondta: „Menjetek el, mutassátok meg magatokat a papoknak.“És történt, hogy míg odamentek, megtisztultak.

15 Jekh lendar dikhlja kaj sastilo, irisajlo thaj hvalisada e Devle andare sa o glaso.

Egy pedig közülük, amikor látta, hogy meggyógyult, visszatért, és hangosan dicsőítette Istent.

16 Pelo angle Isusese pingre thaj zahvalisajlo. Gova sasa Samarijanco.

Lába elé borulva adott hálát. Ez pedig samáriai volt.

17 Tegani o Isus pučlja le: “Na li sastiljen deš džene? Kaj si kola enja?

Jézus ekkor így szólt: „Nem tízen tisztultak meg? Hol van a többi kilenc?

18 Sar maškar lende ni arakhlja pe nijekh te iril pe te zahvalil e Devlese, nego samo kava manuš andari aver phuv?”

Nem akadt más, aki visszatért volna dicsőséget adni Istennek, csak ez az egy idegen?“

19 Tegani vaćarda lese: “Ušti thaj dža! Ćiro pačajipe spasisada tut.”

És ezt mondta neki: „Kelj fel, menj el, a te hited megtartott téged.“

20 Jekh đive pučlje e fariseja e Isuse: “Kana ka avol o Carstvo e Devleso?” O Isus phenda lenđe: “O Carstvo e Devleso ni ka avol te dičhol pe jakhencar.

Amikor megkérdezték a farizeusok, hogy mikor jön el Isten országa, így felelt nekik: „Isten országa nem szemmel láthatóan jön el.

21 Ni ka vaćarol pe: ‘Aktalo, kate si’, il: ‘Odori si!’ Golese kaj o Carstvo e Devleso si maškar tumende!”

Sem azt nem mondják: Íme, itt, vagy íme, ott van, mert Isten országa bennetek van!“

22 A pe sikadenđe o Isus phenda: “Ka avol o vreme kana ka manđen te dičhen man barem jekh đive kana me, o Čhavo e manušeso, ka vladiv sar caro, al ni ka šaj.

A tanítványoknak pedig ezt mondta: „Eljön az idő, amikor szeretnétek egyet látni az Emberfia napjai közül, de nem láttok.

23 Tegani e manuša ka vaćaren tumenđe: ‘Ak, kate si’, il: ‘Ek, odori!’ Al ma ikljen thaj ma prasten lencar te roden man.

Mondják majd nektek: Íme, itt, vagy íme, ott van, de ne menjetek oda, és ne fussatok utána.

24 Golese so me, o Čhavo e manušeso, kana ka avav sar i munja so strefil andaro nebo thaj ka svetliv sa so si talo nebo.

Mert amint a felvillanó villámlás az ég aljától az ég aljáig fénylik, úgy jön el az Emberfia az ő napján.

25 Al angleder trubul but te avav mučimo thaj kala kuštika mora čhuden man pestar.

De előbb sokat kell szenvednie és megvettetnie ettől a nemzedéktől.

26 Thaj sar sasa ano vreme e Nojaso, gija i ka avol ane đivesa kana me, o Čhavo e manušeso, ka avav.

És amint Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia napjaiban is.

27 Xalje, pilje, lije pe, dije pe dži kova đive dži kana o Noja đelo ano brodo. Tegani avilo o baro paj thaj tasile sa kola save ni sesa ano brodo.

Ettek, ittak, megnősültek, férjhez mentek addig a napig, amíg Nóé be nem ment a bárkába, és eljött az özönvíz, és elpusztított mindenkit.

28 Gija sasa i ano vreme kana živisada o Lot. E manuša ano foro i Sodoma xalje, pilje, ćinde, bićinde, sadisade thaj vazdije čhera.

Hasonlóképpen, ahogy Lót napjaiban is volt: ettek, ittak, vettek, adtak, ültettek, építettek,

29 Al ano đive kana iklilo o Lot andari Sodoma, čalada i jag thaj taro nebo pele žuta bara save phabon thaj mudarde sa kolen so ačhile ano foro.

de azon a napon, amikor Lót kiment Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és elpusztított mindenkit.

30 Gija ka avol i ane gova đive, kana ka avav me, o Čhavo e manušeso.

Így lesz azon a napon is, amelyen az Emberfia megjelenik.

31 Ane gova đive ko ka avol ko krovo, a lese stvara ano čher andre, ma te uljol te lol len! Thaj ko si ano polje, ma te iril pe ano foro pale pe stvara.

Azon a napon, aki a háztetőn lesz, holmija pedig a házban, ne menjen le, hogy elvigye. És aki a mezőn lesz, ne forduljon vissza.

32 Den tumen gođi so sasa e Lotese romnjasa!

Emlékezzetek Lót feleségére!

33 Ko dičhol te aračhol piro džuvdipe, ka hasarol le, al ko hasarol piro džuvdipe, ka aračhol le.

Aki meg akarja tartani életét, elveszti azt, és aki elveszti, megtartja azt.

34 Vaćarav tumenđe, ane goja rat kana ka avav, duj manuša ka pašljon ko than e pašljimaso: jekh ka lol pe, a dujto ka avol ačhado.

Mondom nektek: azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban, az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik.

35 Thaj duj džuvlja ka meljin ano mlin: jekh ka lol pe, a i dujto ka avol ačhadi.

Két asszony őröl együtt, az egyik felvétetik, a másik otthagyatik.

36 [Duj murša ka aven ki njiva: jekh ka lol pe, a dujto ka avol ačhado.]”

Ketten lesznek a mezőn, az egyik felvétetik, a másik otthagyatik.“

37 Tegani e sikade pučlje e Isuse: “Kaj, Gospode?” Vov phenda lenđe: “Kaj si o mulo telo, odori ćiden pe i e lešinara.”

Azok ezt mondták neki: „Hol, Urunk?“Ő pedig így válaszolt: „Ahol a tetem, oda gyűlnek a saskeselyűk.“