< 詩篇 120 >

1 都もうでの歌 わたしが悩みのうちに、主に呼ばわると、主はわたしに答えられる。
Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.
2 「主よ、偽りのくちびるから、欺きの舌から、わたしを助け出してください」。
Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!
3 欺きの舌よ、おまえに何が与えられ、何が加えられるであろうか。
Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!
4 ますらおの鋭い矢と、えにしだの熱い炭とである。
Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.
5 わざわいなるかな、わたしはメセクにやどり、ケダルの天幕のなかに住んでいる。
Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!
6 わたしは久しく平安を憎む者のなかに住んでいた。
Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!
7 わたしは平安を願う、しかし、わたしが物言うとき、彼らは戦いを好む。
Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.

< 詩篇 120 >