箴言 知恵の泉 1
1 ダビデの子、イスラエルの王ソロモンの箴言。
Példabeszédei Salamonnak, Dávid fiának, Izraél királyának.
2 これは人に知恵と教訓とを知らせ、悟りの言葉をさとらせ、
Hogy tudjunk bölcsességet és oktatást, hogy értsük az értelmesség mondásait;
3 賢い行いと、正義と公正と公平の教訓をうけさせ、
hogy elfogadjunk belátásra való oktatást, igazságot, jogot és egyenességet;
4 思慮のない者に悟りを与え、若い者に知識と慎みを得させるためである。
hogy adjanak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak tudást és meggondolást;
5 賢い者はこれを聞いて学に進み、さとい者は指導を得る。
hallja a bölcs s gyarapodjék tanulságban, s az értelmes útmutatást szerezzen;
6 人はこれによって箴言と、たとえと、賢い者の言葉と、そのなぞとを悟る。
hogy értsünk példázatot s ékes beszédet, bölcsek szavait és rejtvényeiket.
7 主を恐れることは知識のはじめである、愚かな者は知恵と教訓を軽んじる。
Istenfélelem a tudás kezdete; bölcsességet és oktatást az oktalanok megvetnek.
8 わが子よ、あなたは父の教訓を聞き、母の教を捨ててはならない。
Halljad, fiam, atyád oktatását és el ne hagyjad anyád tanítását;
9 それらは、あなたの頭の麗しい冠となり、あなたの首の飾りとなるからである。
mert kecses füzér azok fejednek és díszláncz a te nyakadnak.
10 わが子よ、悪者があなたを誘っても、それに従ってはならない。
Fiam, ha téged vétkesek csábítanak, ne engedj!
11 彼らがあなたに向かって、「一緒に来なさい。われわれは待ち伏せして、人の血を流し、罪のない者を、ゆえなく伏してねらい、
Ha azt mondják: jer velünk, leselkedjünk vérre, ólálkodjunk ártatlanra ok nélkül;
nyeljük el őket elevenen, mint az alvilág és egészen, mint a verembe szállókat; (Sheol h7585)
13 われわれは、さまざまの尊い貨財を得、奪い取った物で、われわれの家を満たそう。
mindenféle drága vagyont találunk, megtöltjük házainkat zsákmánnyal;
14 あなたもわれわれの仲間に加わりなさい、われわれは共に一つの金袋を持とう」と言っても、
sorsodat veted közöttünk, egy zacskónk lesz mindnyájunknak:
15 わが子よ、彼らの仲間になってはならない、あなたの足をとどめて、彼らの道に行ってはならない。
fiam, ne járj az úton velük, tartsd vissza lábadat ösvényüktől;
16 彼らの足は悪に走り、血を流すことに速いからだ。
mert lábaik rosszra futnak, és sietnek vért ontani.
17 すべて鳥の目の前で網を張るのは、むだである。
Hisz hiába van kivetve a háló minden szárnyas szemei előtt.
18 彼らは自分の血を待ち伏せし、自分の命を伏してねらうのだ。
Ők pedig a maguk vérére leselkednek, a maguk lelkére ólálkodnak.
19 すべて利をむさぼる者の道はこのようなものである。これはその持ち主の命を取り去るのだ。
Ilyenek útjai mindenkinek, ki nyerészkedést űz: gazdájának lelkét veszi az el.
20 知恵は、ちまたに呼ばわり、市場にその声をあげ、
Bölcsesség az utczán megszólal, a piaczokon hallatja hangját;
21 城壁の頂で叫び、町の門の入口で語る。
zajongó utczák sarkán hirdet, kapuk bejáratain, a városban mondja el mondásait:
22 「思慮のない者たちよ、あなたがたは、いつまで思慮のないことを好むのか。あざける者は、いつまで、あざけり楽しみ、愚かな者は、いつまで、知識を憎むのか。
Meddig, együgyűek, szeretitek az együgyűséget, s kívánják meg a csúfolók a csúfolást, és gyűlölik a balgák a tudást?
23 わたしの戒めに心をとめよ、見よ、わたしは自分の思いを、あなたがたに告げ、わたしの言葉を、あなたがたに知らせる。
Fordulnátok feddésemre! Íme, ömleszteném nektek szellememet, tudatnám veletek szavaimat.
24 わたしは呼んだが、あなたがたは聞くことを拒み、手を伸べたが、顧みる者はなく、
Mivel hívtalak, de ti vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, de senki sem figyelt,
25 かえって、あなたがたはわたしのすべての勧めを捨て、わたしの戒めを受けなかったので、
elvetettétek minden tanácsomat és feddésemnek nem engedtetek:
26 わたしもまた、あなたがたが災にあう時に、笑い、あなたがたが恐慌にあう時、あざけるであろう。
én is nevetek majd szerencsétlenségteken, gúnyolódom, mikor eljő rettegéstek,
27 これは恐慌が、あらしのようにあなたがたに臨み、災が、つむじ風のように臨み、悩みと悲しみとが、あなたがたに臨む時である。
mikor eljő mint zivatar a ti rettegéstek és szerencsétlenségtek mint szélvész érkezik, mikor jő reátok szorultság és szükség.
28 その時、彼らはわたしを呼ぶであろう、しかし、わたしは答えない。ひたすら、わたしを求めるであろう、しかし、わたしに会えない。
Akkor hívnak majd engem, de nem felelek, keresnek engem, de nem találnak meg;
29 彼らは知識を憎み、主を恐れることを選ばず、
mivelhogy gyűlölték a tudást a az istenfélelmet nem választották,
30 わたしの勧めに従わず、すべての戒めを軽んじたゆえ、
nem engedtek tanácsomnak, megvetették minden feddésemet.
31 自分の行いの実を食らい、自分の計りごとに飽きる。
Egyenek hát az útjok gyümölcséből, s lakjanak jól a maguk tanácsaiból.
32 思慮のない者の不従順はおのれを殺し、愚かな者の安楽はおのれを滅ぼす。
Mert az együgyűek megátalkodottsága megöli őket, s a balgák gondatlansága elveszti őket;
33 しかし、わたしに聞き従う者は安らかに住まい、災に会う恐れもなく、安全である」。
de a ki rám hallgat, bizton fog lakni s nyugodt lesz a veszedelem rettegésétől.
