詩篇 65

1 ああ神よさんびはシオンにて汝をまつ 人はみまへにて誓をはたさん

A karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Ének. Hozzád illő a dicsérő dal, oh Isten, Cziónban, és neked fizettessék a fogadalom!

2 祈をききたまふものよ諸人こぞりて汝にきたらん

Meghallója az imának, te eléd járul minden halandó.

3 不義のことば我にかてり なんぢ我儕のもろもろの愆をきよめたまはん

A bűnök dolgai elhatalmasodtak rajtam; bűntetteinket, te bocsásd meg azokat!

4 汝にえらばれ汝にちかづけられて大庭にすまふ者はさいはひなり われらはなんぢの家なんぢの宮のきよき處のめぐみにて飽ことをえん

Boldog, a kit megválasztasz és közeledni engedsz, hogy lakozzék udvaraidban! Hadd lakjunk jól javával házadnak, szent templomodnak!

5 われらが救のかみよ 地と海とのもろもろの極なるきはめて遠ものの恃とするなんぢは公義によりて畏るべきことをもて我儕にこたへたまはん

Félelmetes dolgokkal igazságban hallgass meg minket, üdvünk Istene, bizodalma mind a föld végeinek és a távoli tengernek;

6 かみは大能をおび その權力によりてもろもろの山をかたくたたしめ

a ki megszilárdítja a hegyeket erejével, felövezkedve hatalommal,

7 海のひびき狂瀾のひびき もろもろの民のかしがましきを鎮めたまへり

lecsillapítja tengerek zajongását, hullámaik zajongását és nemzetek zúgását.

8 されば極遠にすめる人々もなんぢのくさぐさの豫兆をみておそる なんぢ朝夕のいづる處をよろこび謳はしめたまふ

S megfélemedtek a végek lakói jeleidtől, reggel és est keletjeit megujjongtatod.

9 なんぢ地にのぞみて漑そぎおほいに之をゆたかにしたまへり 神のかはに水みちたり なんぢ如此そなへをなして穀物をかれらにあたへたまへり

Gondoltál tt földre és megáztattad, bőven meggazdagítod, Isten patakjából, mely vizzel teli; elkészíted gabnájukat, mert így készíted őt elő:

10 なんぢ畎をおほいにうるほし畝をたひらにし白雨にてこれをやはらかにし その萌芽るを祝し

barázdáit öntözve, lelapítva göröngyeit, záporesővel megpuhítod, megáldod növényzetét.

11 また恩惠をもて年の冕弁としたまへり なんぢの途には膏したたれり

Megkoronázod az esztendőt jóságoddal, és ösvényeid zsiradéktól csurognak.

12 その恩滴は野の牧場をうるほし小山はみな歓びにかこまる

Csurognak a puszta tanyái s ujjongással övezkednek a halmok;

13 牧場はみな羊のむれを衣もろもろの谷は穀物におほはれたり かれらは皆よろこびてよばはりまた謳ふ

öltöttek juhokat a rétek és a völgyek gabonába burkolóznak, riadoznak meg énekelnek!