Zsoltárok 26

1 Dávidé. Ítélj meg engem, Uram! mert én ártatlanságban éltem és az Úrban bíztam ingadozás nélkül.

Pesem Davidova. Za sodnika mi bodi, Gospod, ker jaz hodim v poštenosti svoji, in v Gospoda zaupam, da ne omahnem.

2 Próbálj meg, Uram, és kisérts meg, és vizsgáld meg veséimet és szívemet.

Izkušaj me Gospod, in preišči me; preglej obisti moje in srce moje;

3 Mert kegyelmed szemem előtt van, és hűségedben járok-kelek.

Ker milost tvoja je pred mojimi očmi, in neprestano hodim v resnici tvoji.

4 Nem ültem együtt hivalkodókkal, és alattomosokkal nem barátkoztam.

Ne sedevam z ničemurnimi ljudmi in z licemérci se ne shajam.

5 Gyűlölöm a rosszak társaságát, és a gonoszokkal együtt nem ülök.

Hudobnikov zbor sovražim, in s krivičnimi ne sedevam.

6 Ártatlanságban mosom kezemet, és oltárodat gyakorlom Uram!

V nedolžnosti umivam roke svoje, in oltar tvoj obhajam, Gospod,

7 Hogy hallatós szóval dicsérjelek téged, és elbeszéljem minden csodatettedet.

Prepevajoč hvalno pesem, in oznanjajoč vsa čuda tvoja.

8 Uram, szeretem a te házadban való lakozást, és a te dicsőséged hajlékának helyét.

Gospod, prebivališče ljubim hiše tvoje, in mesto, šator slave.

9 Ne sorozd a bűnösökkel együvé lelkemet, sem életemet a vérszopókkal együvé,

Ne pridrúži grešnikom duše moje, in možem krvoželjnim mojega življenja.

10 A kiknek kezében vétek van, és jobbjuk telve vesztegetéssel.

V njih rokah je pregreha, desnica njih je polna daril podkupnih.

11 Én pedig ártatlanságban élek; ments meg és könyörülj rajtam.

Jaz pa hodim v poštenosti svoji; reši me in milost mi stóri.

12 Lábam megáll igazsággal; áldom az Urat a gyülekezetekben.

Noga moja stoji na ravnem, v zborih bodem blagoslavljal Gospoda.