Zsoltárok 147
1 Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!
Alleluya. Herie ye the Lord, for the salm is good; heriyng be myrie, and fair to oure God.
2 Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit;
The Lord schal bilde Jerusalem; and schal gadere togidere the scateryngis of Israel.
3 Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.
Which Lord makith hool men contrit in herte; and byndith togidere the sorewes of hem.
4 Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevéről nevezi.
Which noumbrith the multitude of sterris; and clepith names to alle tho.
5 Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.
Oure Lord is greet, and his vertu is greet; and of his wisdom is no noumbre.
6 Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.
The Lord takith vp mylde men; forsothe he makith low synneris `til to the erthe.
7 Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!
Bifore synge ye to the Lord in knoulechyng; seye ye salm to oure God in an harpe.
8 A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, és füvet sarjaszt a hegyeken;
Which hilith heuene with cloudis; and makith redi reyn to the erthe. Which bryngith forth hei in hillis; and eerbe to the seruice of men.
9 A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.
Which yyueth mete to her werk beestis; and to the briddys of crowis clepinge hym.
10 Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;
He schal not haue wille in the strengthe of an hors; nether it schal be wel plesaunt to hym in the leggis of a man.
11 Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.
It is wel plesaunt to the Lord on men that dreden hym; and in hem that hopen on his mercy.
12 Dicsőitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!
Jerusalem, herie thou the Lord; Syon, herie thou thi God.
13 Mert erősekké teszi kapuid zárait, s megáldja benned a te fiaidat.
For he hath coumfortid the lockis of thi yatis; he hath blessid thi sones in thee.
14 Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
Which hath set thi coostis pees; and fillith thee with the fatnesse of wheete.
15 Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete!
Which sendith out his speche to the erthe; his word renneth swiftli.
16 Olyan havat ád, mint a gyapjú, és szórja a deret, mint a port.
Which yyueth snow as wolle; spredith abrood a cloude as aische.
17 Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt?
He sendith his cristal as mussels; who schal suffre bifore the face of his cooldnesse?
18 Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
He schal sende out his word, and schal melte tho; his spirit schal blowe, and watris schulen flowe.
19 Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.
Which tellith his word to Jacob; and hise riytfulnessis and domes to Israel.
20 Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!
He dide not so to ech nacioun; and he schewide not hise domes to hem.
