Zsoltárok 120

1 Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.

Lungkhamna leh lunggimna kato tengleh Pakai kom kalhutjin ahileh Aman kataona asangjin ahi.

2 Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!

O Pakai mijouhoa konleh milepchehoa kon in neihuhdoh’in.

3 Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!

Oh lepchena leigui manchaho, Pathen in nangho ipi nalouvintem? Aman nachunga engbolna ichan gei in apunsahbe dem?

4 Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.

Nangma thalchang hemtah a nakisunding chuleh meihol sapehpoh nakidesahding ahi.

5 Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!

Gamlatah Meshach lah’a kachenchu kadanave, gamlatah Kedar ponbuh a kachenchu kathohlel ngeije,

6 Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!

Keima chamna deilah’a kachenhi kakhoplheh jengtai,

7 Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.

Keiman chamna kahol in, ahinlah keiman chamna thu kaseipou pouleh amahon gal bou adeijiu ve.