< Zsoltárok 114 >

1 Mikor Izráel népe kijöve Égyiptomból, Jákóbnak házanépe az idegen nép közül:
Halleluja! Toen Israël uit Egypte trok, Jakobs huis uit een volk van barbaren,
2 Júda lőn az ő szentséges népe és Izráel az ő királysága.
Werd Juda zijn heiligdom, En Israël zijn rijk.
3 A tenger látá őt és elfutamodék; a Jordán hátrafordula.
De zee zag het, en sloeg op de vlucht, De Jordaan deinsde terug;
4 A hegyek szöknek vala, mint a kosok, s a halmok, mint a juhoknak bárányai.
Als rammen sprongen de bergen weg, Als lammeren de heuvels.
5 Mi a bajod, te tenger, hogy megfutamodál, és te Jordán, hogy hátrafordulál?
Zee, wat was er, dat gij gingt vluchten, Jordaan, dat gij achteruit zijt geweken;
6 Hegyek, hogy szöktök vala, mint a kosok? Ti halmok, mint a juhoknak bárányai?
Bergen, dat gij wegsprongt als rammen, Gij heuvels als lammeren?
7 Indulj meg te föld az Úr orczája előtt, a Jákób Istene előtt,
Voor den Heer kromp de aarde ineen, Voor het aangezicht van Jakobs God;
8 A ki átváltoztatja a kősziklát álló tóvá, és a szirtet vizek forrásává.
Die de rots in een vijver herschiep, De klip in een borrelende bron!

< Zsoltárok 114 >