Jób 36
1 És folytatá Elihu, és monda:
Also Helyu addide, and spak these thingis,
2 Várj még egy kevéssé, majd felvilágosítlak, mert az Istenért még van mit mondanom.
Suffre thou me a litil, and Y schal schewe to thee; for yit Y haue that, that Y schal speke for God.
3 Tudásomat messzünnen veszem, és az én teremtőmnek igazat adok.
Y schal reherse my kunnyng fro the bigynnyng; and Y schal preue my worchere iust.
4 Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású ember áll melletted.
For verili my wordis ben with out leesyng, and perfit kunnyng schal be preued to thee.
5 Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az ő lelkének ereje.
God castith not awei myyti men, sithen he is myyti;
6 Nem tartja meg a gonosznak életét, de a szegénynek igaz törvényt teszen.
but he saueth not wickid men, and he yyueth dom to pore men.
7 Nem veszi le az igazról szemeit, sőt a királyok mellé, a trónba ülteti őket örökre, hogy felmagasztaltassanak.
He takith not awei hise iyen fro a iust man; and he settith kyngis in seete with out ende, and thei ben reisid there.
8 És ha békókba veretnek, és fogva tartatnak a nyomorúság kötelein:
And if thei ben in chaynes, and ben boundun with the roopis of pouert,
9 Tudtokra adja cselekedetöket, és vétkeiket, hogyha elhatalmaztak rajtok.
he schal shewe to hem her werkis, and her grete trespassis; for thei weren violent, `ethir rauenours.
10 Megnyitja füleiket a feddőzésnek és megparancsolja, hogy a vétekből megtérjenek:
Also he schal opene her eere, that he chastise; and he schal speke, that thei turne ayen fro wickidnesse.
11 Ha engednek és szolgálnak néki, napjaikat jóban végzik el, és az ő esztendeiket gyönyörűségekben.
If thei heren, and kepen, thei schulen fille her daies in good, and her yeris in glorie.
12 Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek által, és tudatlanságban múlnak ki.
Sotheli if thei heren not, thei schulen passe bi swerd, and thei schulen be wastid in foli.
13 De az álnok szívűek haragot táplálnak, nem kiáltanak, mikor megkötözi őket.
Feyneris and false men stiren the ire of God; and thei schulen not crye, whanne thei ben boundun.
14 Azért ifjúságukban hal meg az ő lelkök, és életök a paráznákéhoz hasonló.
The soule of hem schal die in tempest; and the lijf of hem among `men of wymmens condiciouns.
15 A nyomorultat megszabadítja az ő nyomorúságától, és a szorongattatással megnyitja fülöket.
He schal delyuere a pore man fro his angwisch; and he schal opene `the eere of hym in tribulacioun.
16 Téged is kiszabadítana az ínség torkából tág mezőre, a hol nincs szorultság, és asztalod étke kövérséggel lenne rakva;
Therfor he schal saue thee fro the streit mouth of the broddeste tribulacioun, and not hauynge a foundement vndur it; sotheli the rest of thi table schal be ful of fatnesse.
17 De ha gonosz ítélettel vagy tele, úgy utolérnek az ítélet és igazság.
Thi cause is demed as the cause of a wickid man; forsothe thou schalt resseyue thi cause and doom.
18 Csakhogy a harag ne ragadjon téged csúfkodásra, és a nagy váltságdíj se tántorítson el.
Therfor ire ouercome thee not, that thou oppresse ony man; and the multitude of yiftis bowe thee not.
19 Ad-é valamit a te gazdagságodra? Sem aranyra, sem semmiféle erőfeszítésre!
Putte doun thi greetnesse with out tribulacioun, and putte doun alle stronge men bi strengthe.
20 Ne kívánjad az éjszakát, a mely népeket mozdít ki helyökből.
Dilaie thou not nyyt, that puplis stie for hem.
21 Vigyázz! ne pártolj a bűnhöz, noha azt a nyomorúságnál jobban szereted.
Be thou war, that thou bowe not to wickidnesse; for thou hast bigunne to sue this wickidnesse aftir wretchidnesse.
22 Ímé, mily fenséges az Isten az ő erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint ő?
Lo! God is hiy in his strengthe, and noon is lijk hym among the yyueris of lawe.
23 Kicsoda szabta meg az ő útjait, vagy ki mondhatja azt: Igazságtalanságot cselekedtél?
Who mai seke out the weies of God? ethir who dar seie to hym, Thou hast wrouyt wickidnesse?
24 Legyen rá gondod, hogy magasztaljad az ő cselekedetét, a melyről énekelnek az emberek!
Haue thou mynde, that thou knowist not his werk, of whom men sungun.
25 Minden ember azt szemléli; a halandó távolról is látja.
Alle men seen God; ech man biholdith afer.
26 Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük őt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.
Lo! God is greet, ouercomynge oure kunnyng; the noumbre of hise yeeris is with out noumbre.
27 Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködéből mint eső cseperegnek alá,
Which takith awei the dropis of reyn; and schedith out reynes at the licnesse of floodyatis,
28 A melyet a fellegek özönnel öntenek, és hullatnak le temérdek emberre.
whiche comen doun of the cloudis, that hilen alle thingis aboue.
29 De sőt értheti-é valaki a felhő szétoszlását, az ő sátorának zúgását?
If he wole stretche forthe cloudis as his tente,
30 Ímé, szétterjeszti magára az ő világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit.
and leite with his liyt fro aboue, he schal hile, yhe,
31 Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bőségesen.
the herris of the see. For bi these thingis he demeth puplis, and yyueth mete to many deedli men.
32 Kezeit elborítja villámlással, és kirendeli a lázadó ellen.
In hondis he hidith liyt; and comaundith it, that it come eft.
33 Az ő dörgése ad hírt felőle, mint a barom a közeledő viharról.
He tellith of it to his freend, that it is his possessioun; and that he may stie to it.
