2 Királyok 20

1 Ebben az időben halálosan megbetegedett Ezékiás, és hozzá menvén Ésaiás próféta, az Ámós fia, monda néki: Azt mondja az Úr: Rendeld el házadat, mert meghalsz és nem élsz.

Hiche phat laitah’in Hezekiah chu aha natlheh jingin ahileh, Amoz chapa Isaiah themgao chu aven achen ahi. Aman lengpa chu hiche thuhi aseipehtan ahi, “Hichehi Pakai thusei ahi, Nainsung kisemtoh tan, ajeh chu nang nathi ding ahitai. Hiche nanatna a kona hi nakiledoh joulou ding,” ati.

2 Akkor arczczal a falhoz fordult, és könyörgött az Úrnak, mondván:

Hezekiah in hiche thu ajahdoh phat’in, “Akiheiyin banglang anga’in Pakai kom’ah ataovin ahi.

3 Óh Uram, emlékezzél meg róla, hogy te előtted hűséggel és tökéletes szívvel jártam, és hogy azt cselekedtem, a mi jó volt a te szemeid előtt. És sírt Ezékiás nagy sírással.

“O Pakai na ang’a kitah tah le gunchu tah a nakin kabol jing geldoh in, chuleh ichangeiya nalunglhaina a kana umjing ti neihin geldoh peh in,” atin, hijouchun lhasetah in hakan akap’in ahi.

4 Azonban Ésaiás még alig ért a város közepére, mikor az Úr beszéde lőn ő hozzá, mondván:

Hichun Isaiah in lengpa adalhan, ahinla leng inpi thutanna lailung aphah masangin Pakaiya konin hiche thuhi ahung lhungpai jeng in,

5 Menj vissza és mondd meg Ezékiásnak, az én népem fejedelmének: Azt mondja az Úr, Dávidnak, a te atyádnak Istene: Meghallgattam a te imádságodat, láttam a te könyhullatásidat, ímé én meggyógyítlak téged, harmadnapra felmégy az Úr házába;

“Kamite lamkaipu Hezekiah kom’ah gache in lang hiti hin gaseijin, Napu David Pathen Pakai chun hitin aseije, keiman nataona kajan kasanpeh tai chuleh namitlhi jong kamun, keiman nangma hi kadamsah ding nahitai, tuapat ni thum nileh nalupna a kona nathodoh ding Pakai houin kaija nache ding ahitai.

6 És a te idődet tizenöt esztendővel meghosszabbítom, és megszabadítlak téged és e várost Assiria királyának kezéből, és megoltalmazom e várost én érettem és Dávidért, az én szolgámért,

Keiman nahinkho hi kum som le kum nga kapehbe ding nahi, chuleh hiche khopi hi Assyria lengpa a kona kahuhdoh ding ahi. Keiman hiche khopi hi kamin loupina dingleh kasohpa David khohsahna jal'a hiche khopi hi kavenbit ding ahi,” ati.

7 És monda Ésaiás: Hozzatok egy kötés száraz fügét ide. És hozának, és azt a kelevényre kötötték, és meggyógyult.

Hichu Isaiah in, “Theichanga konin lou teinang sem’un,” ati. Hiti chun Hezekiah lhachaten jong hiche lou chu anatna apomlai hochun anu uvin ahileh Hezekiah ahung damdoh tan ahi.

8 És mikor azt kérdezé Ezékiás Ésaiástól: Mi lesz a jele, hogy meggyógyít engem az Úr, és hogy harmadnapra felmehetek az Úr házába?

Hichun Hezekiah in Isaiah kom’ah, “Tunia patna ni thum nileh kadamdoh’a Pakai houin kaija kache thei dingchu Pakaiyin ipi melchihna eipeh thei ding ham?” ati.

9 Felele Ésaiás: Ez legyen jeled az Úrtól, hogy ő megcselekeszi ezt a dolgot, a melyről szólott néked: Előremenjen-é az árnyék tíz grádicscsal, vagy visszatérjen-é tíz grádicscsal?

Isaiah in jong adonbut’in, “Pakaiyin nateppehna bang banga nadamdoh sahding melchihna chu hiche hiding ahi, hiche kalbi leiya nilim khu kalsom amachonding, nadeijem? Ahiloule anung chonding nadeijem?” ati.

10 És felele Ezékiás: Könnyű az árnyéknak tíz grádicscsal alábbszállani. Ne úgy, hanem menjen hátra az árnyék tíz grádicscsal.

Hezekiah in jong, “Nilim khu kalsom amchon ding chu abainan hijehchun kal som nungchon sah tan,” ati.

11 És könyörgött Ésaiás próféta az Úrhoz, és visszatéríté az árnyékot Akház napóráján, azokon a grádicsokon, a melyeken már aláment volt, tíz grádicscsal.

Hijeh chun Isaiah themgao chun Pakai kom’a ataovin ahile, Aman Ahaz kalbi leidoa nilim chu kalsom anungchon sah tan ahi.

12 Ebben az időben küldött Berodákh Baladán, Baladánnak, a babilóniai királynak fia levelet és ajándékokat Ezékiásnak; mert meghallotta, hogy Ezékiás beteg volt.

Hiche jou chun, Babylon lengpa Baladan chapa Merodach –baladan chun Hezekiah lengpa kipathu leh thilpeh ahin thotin ahi, ajeh chu aman Hezekiah chu aha nat lheh’e ti ana jahdoh ahi.

13 És meghallgatá őket Ezékiás, és megmutatta nékik az ő egész kincsesházát, az ezüstöt, az aranyat, a fűszerszámokat, a drága kenetet és az ő fegyveres házát és mindent, a mi csak találtatott az ő kincstáraiban, és nem volt semmi az ő házában és egész birodalmában, a mit meg nem mutatott volna Ezékiás.

Hezekiah Babylon’a kona hung palai hochu anei agoukholna insunga thiljouse chu sana, dangka, gim-namtui ahin thaonamtui ahin avetsah soh keijin ahi. Aman amaho chu apuijin leng inpi sunga thilkholna a kikhol jouse chu gal manchah ho pum’in avetsah sohkeijin ahi. Aleng inpi sunga ahin aleng gam sunga ahin Hezekiah in avetsahlou aumtapon ahi.

14 Ekkor jött Ésaiás próféta Ezékiás királyhoz, és monda néki: Mit mondtak ezek a férfiak, és honnét jöttek hozzád? És felele Ezékiás: Messze földről jöttek, Babilóniából.

Hichun Isaiah themgao chu Hezekiah lengpa kom’ah achen hitin aga dongtan ahi, “Hiche hochun ipiham adei’u ham? Amaho hoiya hungkon hiuvem?” tin ana dongin ahile, Hezekiah in adonbut in, “Amaho chu Babylon khopi gamlatah a hung kon ahiuve,” tin adonbut in ahi.

15 És monda: Mit láttak a te házadban? Felele Ezékiás: Mindent láttak, a mi csak van az én házamban, és nem volt semmi az én tárházamban, a mit nékik meg ne mutattam volna.

“Amahon naleng inpia hi ipi pi amu uvem?” tin Isaiah in adongin ahileh, Hezekiah in adonbut in, “Keiman amaho chu kanei jouse kavetsah in, kaleng inpia kanei kagou jouse jong kavetsah soh keijin ahi,” ati.

16 Akkor monda Ésaiás Ezékiásnak: Halld meg az Úrnak beszédét:

Hichun Isaiah in Hezekiah kom’achun, “Pakaija konin hiche thupeh hi ngaijin.”

17 Ímé eljő az idő, a mikor mindaz, a mi a te házadban van, és a mit eltettek a te atyáid e mai napig, elvitetik Babilóniába, és semmi sem marad meg, azt mondja az Úr.

“Naleng inpia thiljouse, napu napate hon ana khollu leh tuchangeija um nanei nagou jouse hi Babylon khopi a akipohlut diu nikho chu hung lhung ding ahi. Thilkep ho chu khat a kahtcha kidalha louding ahi, tin Pakaiyin aseije,” ati.

18 És a te fiaid közül is, a kik tőled származnak és születnek, elhurczoltatnak és udvariszolgák lesznek a babilóniai király udvarában.

“Nangma chate tah hojeng jong phabep jong kikai mangding amaho chu Babylon leng inpi sunga nukiso ahisah uva soh a pangdiu ahi,” atipeh tan ahi.

19 Ezékiás pedig monda Ésaiásnak: Jó az Úr beszéde, a melyet szólál: És monda: Nem merő jóság-é, ha békesség és hűség lesz az én napjaimban?

Hezekiah in Isaiah kom’ah, “Hiche thupeh Pakaija kona eikipe hi aphalheh jenge,” ati. “Ajeh chu lengpan ageldan’a chu, Keima hinkho sung beh’in chamnale lungmonna umnante atin ahi.”

20 Ezékiásnak egyéb dolgai pedig és minden erőssége, és hogy miképen csinálta a tavat és a vízcsöveket, a melyekkel a vizet a városba vezette, vajjon nincsenek-é megírva a Júda királyainak krónika-könyvében?

Hezekiah vaihomlai sunga thilsoh jouse chuleh athanei na sunga ahin, chuleh aman twikul alaija, twilam anasem’a khopi sunga ana lonlutsah ho jouse chu Judah le lengho thusimbu kijih lutna lekhabuah aumsoh keijin ahi.

21 És elaluvék Ezékiás az ő atyáival, és az ő fia, Manasse uralkodék helyette.

Hezekiah athin, hichun achapa Manasseh in lengmun ahinlo tan ahi.