2 Királyok 19
1 Mikor pedig ezeket hallotta Ezékiás király, megszaggatta az ő ruháit, és zsákba öltözék, és bement az Úr házába.
Hezekiah lengpan hiche thulhutna chu ajahdoh phat’in, apon abot-eh in, khaodip pon akisillin Pakai houin na alut tan ahi.
2 És elküldte Eliákimot, a király házának gondviselőjét, és Sebnát, az íródeákot, és a papoknak véneit, a kik zsákba öltöztek, Ésaiás prófétához, az Ámós fiához;
Hichun aman leng inpi vaipo Eliakim, thutanna lekhasun Shebna, thempu lamkai ho abon'un khaodip akisillun Amoz chapa themgao Isaiah kom’ah asollin ahi.
3 És mondának néki: Ezt mondja Ezékiás: E nap nyomorúságnak, szidalmazásnak és káromlásnak napja; mert a fiak a szülésre jutottak, de nincs erő szüléshez.
Hichehi Hezekiah lengpan asei ahi, “Tunihi lungkham nikho, kisuhjumna le eikinoise na nikho ahi. Hichehi naosen sohlhago’a, ahinla anun nao aso-lhahsah nading atha neijou lou tobang ahi.
4 Netalán az Úr, a te Istened meghallotta Rabsakénak minden beszédit, a kit elküldött az ő ura, Assiria királya, hogy szidalommal illesse az élő Istent és káromló beszédekkel, a melyeket az Úr, a te Istened meghallott: könyörögj azért azokért, a kik még megmaradtak.
Ahinlah Assyria lengpan a sepai lamkai pipuipa ahinsol’a hingjing Pathen chouna a athusei jouse chu Pakai na Pathen in hiche engkalna kiseiho hi ngai hen chuleh ahing nalai keiho chengse dingin Pathen henga hung tao teijin,” ati.
5 És elmenének az Ezékiás király szolgái Ésaiáshoz.
Hezekiah noija natong lamkaihon lengpa thuthot Isaiah kom alhut phat’un,
6 És monda nékik Ésaiás: Ezt mondjátok a ti uratoknak: Ezt mondja az Úr: Ne félj a beszédektől, a melyeket hallottál, a melyekkel szidalmaztak engem Assiria királyának szolgái.
Themgaopa chun hitin adonbut in ahi, “NaPakaipau kom’a chun hitin seipeh un, Pakaiyin hitin aseije, Assyria lengpan keidouna thuchavei tah aseiho jeh hin lungkham hihen
7 Ímé én oly lelket adok belé, hogy hírt hallván, visszatér az ő földjére és fegyverrel vágatom le őt az ő földjében.
Vetan keimatah in ama douna pan kalah ding ahi, chutengleh hiche lengpa hin thulamleng khat ajah ding ainlam’a kile ding chuteng keiman kathading ahitai,” ati.
8 És mikor visszatért Rabsaké, Assiria királyát Libna ellen harczolva találta, mert meghallotta volt, hogy Lákisból elment.
Hichekah lah chun, Assyria sepai gal lamkai pipu chun Jerusalem akonin Assyria lengpa kom’a kihoutoh dingin agachen ahile, lengpa chu Lachish dalhan Libnah khopi sat dinga ana kondoh in ahi.
9 És hallván Tirháka felől, a szerecsen király felől, ezt mondván: Ímé kijött, hogy hadakozzék te ellened; visszafordult és követeket küldött Ezékiáshoz, ezt izenvén:
Hiche joutah chun Ethopia lengpa Tirhakah in asepaite ahin lamkaijin ama sat dingin ahung kon’e tithu ajah phat’in, amachu toh kisatto dinga ache masangin Jerusalem a um Hezekiah chu hiti hin thu athot in,
10 Így szóljatok Ezékiásnak, a Júda királyának, mondván: Meg ne csaljon téged a te Istened, a kiben bízol, ezt mondván: Nem adatik Assiria királyának kezébe Jeruzsálem.
“Hiche thuhi Judah lengpa Hezekiah a ding ahi, Natahsantah na Pathen chun Assyria lengpan Jerusalem hi alah joulou ding ahi atin, na Pathen chu kilhep lhah sah hihin.
11 Ímé hallottad, mit cselekedtek Assiria királyai minden országokkal, elvesztvén azokat; és te megszabadulhatsz-é?
Assyria lenghon agot gam leiset ipi alojiu vem, nangin hoitah’a nahe in ahi. Koi hileh adoupen pen hochu asuhchip jeng’u ahi. Achutile nang chun ichom nahideh em?
12 Vajjon megszabadították-é a pogányok istenei azokat, a kiket elvesztettek az én atyáim: Gózánt, Aránt, Résefet és az Eden fiait, a kik Thelasárban voltak?
Namdang ho Gozan khopi, Haran khopi, Rezeph khopi le Telassar munna um Eden khopi mite ho chu, a pathen ho uvin ahuhdoh jou uvem? Kei masanga lenghon ana suhgam’u hilou ham?
13 Hol van Hámát királya, Arphád királya és Sefárvaim város királya? Héna és Hivva?
Arpad khopi leng Hamath khopi chunga ipi soh em? Ivvah, Hena, Sepharvaim lengho iti gam’ah hiu hitam?” tin aseiyin ahi.
14 És elvevé Ezékiás a levelet a követek kezéből, és elolvasá azt, és felment az Úr házába, és kiterjeszté azt Ezékiás az Úr előtt;
Solle ho kona hiche thuthot hi Hezekiah in amuphat’in alan asimtai, Pakai houin na achen Pakai angah aphajallin,
15 És imádkozék Ezékiás az Úr előtt, és monda: Uram, Izráel Istene! a ki a Kérubok között lakol, te vagy egyedül e föld minden országainak Istene, te teremtetted a mennyet és a földet;
Pakai ang’a Hezekiah hitin ataovin, “Vo Vantil lhaving nei Cherubim te kikah a laltounna a tou, Pakai, Israel Pathen, vannoi leiset a lenggam jouse chung’a Pathen nangbou nahi. Nangbouvin van leh leiset nasem ahi.
16 Hajtsd hozzám, Uram, a te füledet és halld meg; nyisd fel Uram, a te szemeidet és lásd meg: és halld meg a Sénakhérib beszédét, a ki ide küldött, hogy szidalommal illesse az élő Istent.
Vo Pakai, kachung uva thilsoh hohi ven, chule Sennacherib in hingjing Pathen douna athuseiho pihi ngaitem’in.
17 Igaz, Uram, Assiria királyai elpusztították a pogányokat és azok országait.
Pakai, Assyria lenghon namtin vaipi asuhgam’a, agamsung jouseu asuhbei gam’u ahi.
18 És az ő isteneiket a tűzbe hányták; de azok nem voltak istenek, hanem csak emberi kéz alkotásai, fa és kő, azért vesztették el őket.
Chule amahon hiche namdang hon ahou’u apathen houjeng jong meiya alelut’a ahal gamu ahitai. Ahichu Assyriaten a pathen houchu asuhset uva agovam thei mong’u ahinai, ajeh chu amaho chu mihem khut’a kisem, songle thing’a kisemthu doi ho chu ahibouvui.
19 Most azonban, mi Urunk, Istenünk, szabadíts meg, kérlek, minket az ő kezéből, hogy megismerje e föld minden országa, hogy te, az Úr, vagy az egyetlen Isten!
Tuhin, O Pakai Pathen, Assyria mite thaneina akonin neihuhdoh un, chutileh vannoi leiset a lenggam ho jousen nangma bou hi Pakai Pathen nahi ahetdiu ahi,” ati.
20 Akkor elküldött Ésaiás, az Ámós fia, Ezékiáshoz, ezt mondván: Azt mondja az Úr, Izráel Istene: A te könyörgésedet, Assiria királya, Sénakhérib felől, meghallgattam.
Hiche jouchun Amoz chapa Isaiah in Hezekiah chu thu athot’in, “Hiche hi Pakai Israel Pathen chun asei ahi. Assyria lengpa Sennacherib chungchang’a nataona kajah peh tai.
21 Ez az, a mit az Úr ő felőle mondott: Megutál téged és megcsúfol téged Sionnak szűz leánya, utánad fejét hajtogatja Jeruzsálem leánya.
Chule Pakaiyin ama dounan hiti hin thu aseije, “Nungah theng Zion chanu chun nangma navetda in nahin nuisat’in ahi. Jerusalem chanu chun nangma pum chun isahlou tah’in alu nahin hih khum’e,
22 Kit szidalmaztál és kit gyaláztál? És ki ellen emelted fel a te szódat, vagy ki ellen emelted fel a te szemeidet a magasságba? Az Izráel szentje ellen!
Koiham nangin noise tah’a naphin phin chu, koidouna thu nasap ham? Koiham nangin changmel’a navet chu? Hiche Israel mithengte ahiuve!
23 Követeid által gúnyoltad az Urat, és mondád: Szekereim sokaságával meghágom a hegyek magasságait, a Libánon oldalait, és levágom magas czédrusait, legfelségesebb cziprusfáit, és bemegyek csúcsának lakóhelyébe, kertes erdejébe.
Nathupole’a pangho’a konin nangman Pakai chu nachouvin, nangin na sakol kangtalaiho mangchan molsangtah tah ho kajouve natin, gamla tah’a um Lebanon chungvum’a um Cedar thingsangpen leh Cyprus thing hoipen jong kasat lhai natin, agamlapen’a aningkoi hojong kaphajou vin, agamsung agilpen jong kakholdoh’in ahi nati.
24 Ástam és ittam idegen vizeket, és kiszárítom lábaim talpával Égyiptom minden folyóvizét.
Nam chom ho gamsunga jong twikul kalaidoh’in chuleh atwijong kadonji nati, kakeng teni jong Egypt vadung jouse kachotkang hel’e nati.
25 Avagy nem hallottad? Régen megcsináltam, ős időktől elvégeztem ezt! Most csak véghezvittem, hogy puszta kőhalmokká döntsd össze az erős városokat;
Ahinlah nangin najah khahlou lai ham? Hiche hi sotna ahitan, sotna kanagon pat ahitai, tuahi kahinso dohsah ding ahi, keiman kul kigenkhum khopi ho nasuhchipna dingleh nasuhgoihel na dinga kanagon ahi.
26 És hogy a benne lakók erejökben megfogyatkozzanak, megrontassanak és megszégyenüljenek, és olyanok legyenek mint a mező füve, fiatal paréj, a háztető füve és mint a kalászhajtás előtt elszáradt gabona.
Hijeh a chu amiteho uvin tha anei joulou’u chuleh amahohi kichauva lungboija ahitauve. Amahohi hampa banga thaneijoulou ahiuvin, hampa hung poudohtil lhonal jing thei tobang ahiuve. Amahohi inchunga hampa hungpoudoh til tobang ahin, phat masanga nisan akah lihji tobang ahiuve.
27 És ismerem a te ülésedet, és járásodat kelésedet, és ellenem való tombolásodat;
Ahinlah ken nangma hoiya kona nahung, hoilanga nache chuleh hoiya naum kahesoh keiye, chuleh nangin ichangeiya keima douna-a nachon jeng ham tijong kahei.
28 A te ellenem való tombolásodért és a te elbizakodásodért, a mely felhatott füleimbe, az én karikámat orrodba vetem, és zabolámat szádba, és visszaviszlek azon az úton, a melyen eljöttél.
Chule hitia hi keima douna a nachelhah jing chujongleh neidou jing naho keima tah’in kajah ahin, keiman nanahkuiya nahkhao kabupeh’a, nanephu tenia kamdal kakoipeh ding nahi, chutengleh nahung kona nalampi mama a chu nakinung le kit ding ahi,” ati.
29 Te néked pedig, Ezékiás, legyen ez jeled: Ez esztendőben táplál a hulladék termése, a második esztendőben, a mi magától terem; de a harmadik esztendőben már vettek és arattok, szőlőket plántáltok és azok gyümölcsét eszitek.
Hichun Isaiah in Hezekiah kom’ah, “Kathusei hi adih’e ti nahetna ding phatah chu hichehi hiding ahi, Tukum sunga hi achamcham'a hung kehdoh muchi gabou naneh diu ahi, akumkit leh hichea kon mama a hung gadoh a chu naneh kit dingu ahi. Ahin kum thum changphat vangleh muchi natua kona chu naki-at ding ahin chuleh lengpilei jong nabol’a aga nanehding ahitai.
30 És a Júda házából a kiszabadult és a megmaradt gyökeret ver alól, és gyümölcsöt terem felül.
Chuleh nangle, Judah gamsunga amoh chengse, athimoh ahingdoh chasun chun ajung’u akhothuh chehdiu, chule hung khangtou cheh uva hung kisepdoh ding ahiuve.
31 Mert Jeruzsálemből fog származni a maradék, és a megszabadult a Sion hegyéről; a Seregek Urának buzgó szerelme cselekszi ezt!
Ajeh chu Jerusalem ma kona kamite amoh changes leh Zion molla kona ahingdoh ho chengse chutoh hung kithe jalding ahi. Hatchungnung Pakaiyin amikhotona ‘a pan alahna chu ahin tahdoh ding ahi,” ati.
32 Azért azt mondja az Úr Assiria királya felől: Be nem jő e városba, és nyilat sem lő bele, sem paizs nem ostromolja azt, sem sánczot nem ás mellette.
Assyria lengpa chungchanga Pakai thusei chu hichehi ahi, “Asepaiteu chu Jerusalem’a lutlou diu ahi, amahon thal changkhat jong ahin kaplut jouloudiu ahi. Amahon a-ompho’u puma kelkot pam’a hi kijot loudiu chujongleh khopi umna dinga leipel aset lou dingu ahi.
33 Azon az úton, a melyen jött, tér vissza, de e városba be nem jő, azt mondja az Úr.
Lengpa chun ahungna lampi’a hunglut louding ahi,” tin Pakaiyin aseje.
34 És megoltalmazom e várost, hogy megtartsam azt, én érettem és Dávidért, az én szolgámért.
“Kamin loupina dingleh kasohpa David khohsahna jal’in keiman hiche khopi hi kavenbit’a kahuhdoh ding ahi,” ati.
35 És azon az éjszakán kijött az Úr angyala, és levágott az Assiriabeli táborban száznyolczvanötezeret, és mikor jó reggel felkeltek, ímé mindenütt holttestek hevertek.
Hiche jan chun Pakai vantil khat Assyriate ngahmun ah achen Assyriate sepai sangsom le sang get le ja nga hochu aga that tan ahi. Ahing doh Assyriate chu jingkah’a agah thodoh uleh mithilong chu muntin’ah amu tauvin ahi.
36 És elindult, és elment, és visszafordult Sénakhérib, Assiria királya, és Ninivében maradt.
Assyria lengpa Sennacherib chun ngahmun ahin dalhan, ama gamsunga ahung kiletan ahi. Ama Nineveh khopia ainlam ajonnin hichea chun aumtan ahi.
37 És lőn, mikor ő a Nisróknak, az ő Istenének templomában imádkozék, Adramélek és Sarézer, az ő fiai, levágták őt fegyverrel: magok pedig elszaladtak az Ararát földébe, és az ő fia, Esárhaddon uralkodék helyette.
Nikhat hi semthu pathen Nisroch chu ahouin’a aga hou pettah’in, achateni Adrammelech leh Sharezer chun chemjam’in athat lhontan ahi. Amani chu Ararat gamlang’ah ajam lhonin acha dangkhat Esarhaddon kitipa chun Assyria lengmun ahinlo tan ahi.
