1 Sámuel 24
1 Lőn pedig, hogy a mikor visszatért Saul a Filiszteusok üldözéséből, megizenték néki, mondván: Ímé Dávid az Engedi pusztájában van.
Saul in Philistine mite agasat-a ahung kile jouvin, David En-gedi gamthip mun’ah aluttai tithu aseipeh tauvin ahi.
2 Maga mellé vőn azért Saul az egész Izráel közül háromezer válogatott embert, és elment, hogy megkeresse Dávidot és az ő embereit a vadkecskék kőszikláin.
Hijeh chun Saul in Israel mite jousea konin galsat them cheh mi sangthum akilhen doh’in David le amite holding in gam-kelcha umna songkol lang’ah aga hol tauvin ahi.
3 És eljutott a juhaklokhoz, a melyek az útfélen vannak, hol egy barlang volt; és beméne Saul, hogy ott szükségét végezze; Dávid pedig és az ő emberei a barlang rejtekeiben valának.
Saul chu ahunga ahile lampia kelngoi honlah khat agatoh khan, hiche laiya chun songkohom khat aumin, hikoma chu chomkhat kicholdo din aluttai, hiche songko sunga adan sungnung lang ma ma-a chu David le aloite kisella uma ahi.
4 Akkor mondák Dávidnak az ő emberei: Ímé ez az a nap, a melyről azt mondotta az Úr néked: Ímé kezedbe adom ellenségedet, hogy úgy cselekedjél vele, a mint néked tetszik. Felkele azért Dávid, és elmetszé orozva Saul ruhájának szárnyát.
David aloihon ajah a guhthimin, “Tuhi nang dia phat kijen petcha ahi! Tunia hi Pakaiyin asei, ‘Keiman namel mapa chu nakhut’a kapeh doha, nangman naphatsah lamlama nabol ding ahi.’tia asei nikho chu tunia hi hung lhunga ahitai,” atiuve. Hijeh chun David jong akipatdoh in, kangchan akithol thol’in, Saul sangkhol chol mong chu aga-at tan peh tan ahi.
5 Lőn pedig ezután, hogy megesett a Dávid szíve rajta, hogy elmetszé Saul ruhájának szárnyát;
Ahin David in Saul sangkhol chol mong chu aga-at tan chu alungsunga nommo asan ahi.
6 És monda az ő embereinek: Oltalmazzon meg engem az Úr attól, hogy ily dolgot cselekedjem az én urammal, az Úrnak felkentjével, hogy kezemet felemeljem ellene, mert az Úrnak felkentje ő.
Hijeh chun amite jah’a, “Pakaiyin ahet ahi, hiche hi kanabol louding dol ahi, ajeh chu amahi ka pakai le kaleng ahi. Pakaiyin adeilou, ka Pakai le ka lengpa chunga hiche kabol hi alhendohsa le athaonu doudal kahi,” atin ahi.
7 És megfeddé Dávid kemény szókkal embereit, és nem engedte meg nékik, hogy Saul ellen támadjanak. Mikor pedig Saul felkelt a barlangból, és elment az úton:
Hijeh chun David in a sepaite chu atuhtang nah nah in, Saul chu atha sah tapon ahi. Saul athouvin songko adalha a, alampi’ah akiche phat- in,
8 Dávid is felkelt ezután, és kiment a barlangból, és Saul után kiálta, mondván: Uram király! Mikor pedig Saul hátratekinte, Dávid arczczal a földre hajolt, és tisztességet tőn néki.
David ahung potdoh'in anungjuiyin asamin, “Ka pakai le lengpa!” atileh Saul ahung kihei phat’in ama jabolnan David tol’a abohkhup in chibai aboh in ahi.
9 És monda Dávid Saulnak: Miért hallgatsz az olyan ember szavaira, a ki azt mondja: Ímé Dávid romlásodra tör?!
Chule, hitin Saul jah’a asamin, “Ipibolla nangin mipiho thusei na ngaiya, keihin nang chu kasuhgenthei dana nagel ham?
10 Ímé a mai napon látták a te szemeid, hogy az Úr téged kezembe adott ma a barlangban, és azt mondották, hogy öljelek meg téged, de én kedvezék néked, és azt mondám: Nem emelem fel kezemet az én uram ellen, mert az Úrnak felkentje ő.
Tuni nikhotah jeng’a jong nangman namit tah in namun ahi, hichu atahbeh ahi. Ajeh chu Pakai in kei khotona noiyah songko sung jenga jong nakoijin ahi. Kamiteho phabep khat in katha ding hitam tia eidohuva, kana noplou ahi. Ipijeh inem itileh, ‘keiman ka lengpa sugenthei louding kahi-amahi Pakai thaonu sa ahi,’
11 Azért atyám! nézd, ugyan nézd felső ruhádnak szárnyát kezemben, mert mikor levágtam felső ruhádnak szárnyát, nem öltelek meg téged! Azért tudd meg és lássad, hogy nincsen az én kezemben hamisság és semmi gonoszság és nem vétkeztem ellened, de te mégis életem után leselkedel, hogy elveszessed azt.
Ven kapa, kakhutna ipi kachoi em? na sangkholchol among kachelhah chu bou kachoi ahibouve, nathat pong kate. Nasugenthei pong kate ti vetsahna’a keiman nangma kasuhgenthei lou ding chule nangin thading in nei dal le le jong lechun nachunga kachonset lou ding ahi,” ati.
12 Az Úr tegyen ítéletet közöttem és közötted, és álljon bosszút az Úr érettem rajtad, de az én kezem nem lesz ellened.
“Pathen chu eini kaha ahetoh, athutan ahi. Ijemtia kei chunga nabolla ahile Pathen in gotna napeh ding ahi, ahinlah ken vang nang kasuhgenthei lou ding ahi.
13 A mint a régi példabeszéd mondja: A gonoszoktól származik a gonoszság; de az én kezem nem lesz ellened.
Thuchih luiyin khat in, ‘Miphalou hoa konin, thil phalou tohdoh in aume,’ ati. Hijeh chun nang dounan itihchan hijongle kakhut kalap louding ahi.
14 Ki ellen jött ki Izráelnek királya? Kit kergetsz? Egy holt ebet, vagy egy bolhát?
Israel lengpa chu koipen nunga hung hija, koipen thunung nahin dal mong mong ham? Uicha thisa khat tou ham, uili khattou nung dal nahim?
15 Legyen azért az Úr ítélőbiró, és tegyen ítéletet közöttem és közötted, és lássa meg; ő forgassa az én ügyemet, és szabadítson meg engem kezedből.
Hijeh chu Pakai chu thutan in pang henlang, keile nang kikah’ah thutan pa hijing jeng hen,” ati.
16 És lőn, hogy a mikor elmondotta Dávid e szókat Saul előtt, monda Saul: A te szavad-é ez, fiam, Dávid? És felkiálta Saul, és síra.
Chuin David in aseiding jouse asei jou phatin, Saul in ahin donbut in, “Thu hin sei a chu chapa David mong mong nahi hinam?” atin akap pantan ahi.
17 És monda Dávidnak: Te igazságosabb vagy én nálamnál, mert te jót cselekedtél velem, én pedig rosszal fizettem néked.
Chule David koma aseiyin, “Nang hi kei sangin nadih e, ajeh chu keiman nachunga thilphalou jeng kabollin ahin nangman vang thilpha jeng in nei lethuh jing jenge,” atitai.
18 És te megmondottad nékem a mai napon, minémű jót cselekedtél velem, hogy az Úr kezedbe adott engem, és te még sem öltél meg engem.
“Henge, nangman hepina dihtah in tunin nei ngailun, nei tha theina ding laitah a jong neithat pon ahi.
19 Mert ha valaki megtalálja ellenségét, elbocsátja-é őt békében az úton? Annakokáért fizessen az Úr néked jóval azért, a mit velem ma cselekedtél.
Hitobang hi mihem khat’in amelma pa ato khah’a ahile, damsella alhadoh mong mong ding hinam? Hijeh chun tunia kei dinga thilpha naboldoh jeh in, Pakaiyin thilpha nabolpeh teitei hen.
20 Most pedig, mivel tudom, hogy te király leszesz, és Izráelnek királysága a te kezedben állandó lesz:
Chule tun keiman kichentah in kahetai, nangma Israelte leng nahung hitei tei ding ahi.
21 Esküdjél meg nékem most az Úrra, hogy én utánam nem fogod kiirtani maradékomat és nevemet nem fogod kitörölni atyám házából!
Hijeh chun tunin Pakai minin kahenga kitep’in, ‘Kathi nungle kainsung jong na hinghoiya, kakhanggui le kachilhah jong nei hoi peh teijin!” ati.
22 És Dávid megesküvék Saulnak. És Saul elméne haza, Dávid pedig és az ő emberei felmenének az ő erősségökbe.
Chuin David jong Saul koma akihahsel in, hichun Saul jong inlam ajon tan; David le asepai chengse akulpiu muna akaltou tauvin ahi.
