2 Sámuel 1
1 És lőn Saul halála után, mikor Dávid visszatért az Amálekiták legyőzéséből, és Dávid két napig Siklágban időzött:
Saul thi jouvin ahitin ahi, David chun Amalek mite chunga galjona aneijou vin ahung kinung len Ziklag munnah nini sung aumden in ahi.
2 Ímé a harmadik napon egy férfi jöve a táborból Saultól, és az ő ruhái megszaggatva valának, fején pedig föld vala; és a mikor Dávidhoz ért, leesék a földre, és meghajtá magát.
Anithum nin mikhat Saul’s ngahmun a konin von tel dehduh le aluchunga leiset nat pum in lunghem vetsahnan a hungin, David angsungah jana neitah in abohkhup tan ahi.
3 Monda pedig néki Dávid: Honnét jössz? Felele néki: Az Izráel táborából szaladék el.
Chuin David in adong in, “hoiya kon hung nahim”? atileh amapan adonbut in, “Israel te ngahmun a kon hung jamdoh kahi” ati.
4 Monda néki Dávid: Mondd meg kérlek nékem, mint lőn a dolog? Ő pedig felele: Megfutamodék a nép a harczból, és a nép közül nagy sokaság esett el, és meghalának. Sőt Saul is és Jonathán az ő fia meghalának.
Chuin David in adongin, “Epiti hytam?” “Gal umchan thu neiseipih in” ati, chuin aman adonbut in, “kasepai te jouseu galmun akon ajam gam uvin, mitampin thina atoh un, chule Saul le achapa Jonathan jong athi lhon tai ati.”
5 Dávid pedig mondá az ifjúnak, ki néki ezt elbeszélé: Honnan tudod, hogy meghalt Saul és Jonathán az ő fia?
Chuin David in Gollhangpa ja ah, “Eti Saul le Jonathan athi taiti nahet ham?” ati.
6 Felele az ifjú, ki a hírt hozta: Történetből felmenék a Gilboa hegyére, és ímé Saul az ő dárdájára támaszkodott vala, és ímé a szekerek és lovagok utólérék őtet.
chuin mipan adonbut in, keima Gilboa molchungah kaga umkhan ahileh, hi ah chun Saul in a tengcha chu anaop phan chuleh agalmite sakol kangtalai holeh sakol them hon ahin delphah kon chao chu ahitai.
7 Hátratekintvén pedig Saul, megláta engem és szólíta, és mondék: Ímhol vagyok én.
Chuin ama ahung kiheijin keima eimu phat in amakom adin eikoutai. Chuin keiman kadong ngin, Eti kaki thopi ding ham Katie.
8 Monda pedig nékem: Ki vagy te? Felelék néki: Amálekita vagyok.
Hichun aman eidonbut in, nang koi nahim eiti? Chuin keiman kaseipih in, keima Amalek mi kahi Katie.
9 Akkor monda nékem: Kérlek állj mellém és ölj meg engem, mert dermedtség fogott el engem, pedig a lélek még teljesen bennem van.
Hichun ama kahengah ataovin, hung inlang neihung that tan, ajeh chu keiman kanat nahi kathoh jou tapon hijeh chun kathinom tai, ati.
10 Annakokáért én mellé állván, megölém őtet, mert tudtam, hogy meg nem él, miután elesett, és elhozám a koronát, mely az ő fején vala, és az aranypereczet, mely az ő karján volt, és azokat ímé ide hoztam az én uramnak.
“Hijeh chun keiman ama chu kathat tai,” tin Amalek mipa chun David komah aseitai, ajeh chu keiman kahet ahitai ama ahinjou tah lou ding chu. Hiti chun a Lallukhuh leh abanbul tom naho kahin lan nakom ah kahin lhut e ka Pakai, ati.
11 Akkor megragadá Dávid a maga ruháit és megszaggatá, úgyszintén a többi emberek is, a kik ő vele valának.
Hitabong thusoh chu David leh amiten ajah doh phat un apon u abot eh un alung genthei lheh taovin ahi.
12 És nagy zokogással sírának, és bőjtölének mind estvéig, Saulon és Jonathánon, az ő fián, és az Úrnak népén és Izráelnek házán, mivelhogy fegyver által hullottak el.
Hitichun amahon sun nilhum in Saul chule achapa Jonathan ding, Pakai sepai holeh Israel nam mite adin an angolun, akap un, pul adou un alunghem un ahi, ajeh chu hiche nikho a hi amaho chemjam a thisoh ahiuve.
13 És monda Dávid az ifjúnak, a ki ezt elbeszélé néki: Honnét való vagy te? Felele: Egy jövevény Amálekita férfi fia vagyok.
Hichun David in thu hinpo gollhang pa komah chun aseitan, “hoiya kon hung nahim ati?” chuin aman adonbut in, keima gamdang, jatdang Amalek mi, nagam uva khosa kahi, ati.
14 Ismét monda néki Dávid: Hogy nem féltél felemelni kezedet az Úr felkentjének elvesztésére?
Chuin David in adongin, “Epi tidan a nangman Pakai thaonu mikhat chu thading kichat na nanei lou hel ham? Atie.
15 És szólíta Dávid egyet az ő szolgái közül, kinek monda: Jőjj elő és öld meg őt. Ki általüté azt, és meghala.
Chuin David in amiho khat pen komah chun asei in, “that in!” ati, hichun mipan Amalek mipa chu achemjam in adot in athat tan ahi.
16 És monda néki Dávid: A te véred legyen a te fejeden: mert a tennen nyelved vallása bizonyságot tesz ellened, mondván: Én öltem meg az Úrnak felkentjét.
Chujou vin David in aseiyin, “Nang le nang themmo kichan nahi,” “ajeh chu nangman nakam tah a Pakai thaonu pachu kathat tai nati.”
17 És keservesen síra Dávid ilyen sírással, Saulon és Jonathánon, az ő fián,
Hitichun David in Saul le Jonathan din ka-la asemin,
18 És monda (íjdal ez, hogy megtanulják Júda fiai, mely be van írva a Jásár könyvébe):
Chuleh hichehi Judah te jong hilding ahitin thupeh anei in ahi. hiche la hi thalpi la tin akihen chuleh hichehi Jashar te lekhabu a kijih lut ahi.
19 Izráel! a te ékességed elesett halmaidon: miként hullottak el a hősök!
Vo Israel naloupi nao le nakipa nao chu molsang chungah akithat tai! I ati leh galhang mihat hochu lhugam u hitam!
20 Meg ne mondjátok Gáthban, ne hirdessétek Askelon utczáin, hogy ne örvendjenek a Filiszteusok leányai, és ne ujjongjanak a körülmetéletlenek leányai.
Gath muna athu hohi seidoh hih un, Ashkelon lamlen dungah jong phongdoh hih un, achuti louva ahileh Philistines Chanute kipah untin, chule cheptan louho jong galjou bangnga nuidiu ahi.
21 Gilboa hegyei, se harmat, se eső ti reátok ne szálljon, és mezőtök ne teremjen semmi áldozatra valót; mert ott hányatott el az erős vitézek paizsa, Saulnak paizsa, mintha meg nem kenettetett volna olajjal.
O nang Gilboa molsang, nachungah daitwi lhah da hen lang, gojong juhda hen, chule loujao va lou hon jong amuchiga hinsepdoh dahen. Ajeh chu mihatpa lumdal chu suhboh in aum tan; Saul lumdal chu thaotwi nulouva um ahitai.
22 A megöletteknek vérétől és a hősöknek kövérétől Jonathán kézíve hátra nem tért, és a Saul fegyvere hiába nem járt.
Jonathan kineosah chu nasatah ahin, chule Saul chemjam chun na loupi tah atongdoh in ahi. amahon agalmiteu thisan asou vin chule galhat, mi hangsan ho tahsa asun in ahi.
23 Sault és Jonathánt, a kik egymást szerették és kedvelték míg éltek, a halál sem szakította el; a saskeselyűknél gyorsabbak és az oroszlánoknál erősebbek valának.
Iti ngailut le lungset um hitam Saul le Jonathan hi! Ahinlai sung lhon leh athigei lhon in aumkhom jing lhon in ahi. amanihi Muvanlai sanga gang joleh keipi bahkai sanga jong hatjo ahilhon in ahi.
24 Izráel leányai! sirassátok Sault, ki karmazsinba öltöztetett gyönyörűen, és aranynyal ékesíté fel ruhátokat.
Vo Israel Chanute, Saul a dingin kap un, ajeh chu amahi ponsanthip deium mantamtah a nachun pao le sana a najem pao chu ahi.
25 Oh, hogy elhullottak a hősök a harczban! Jonathán halmaidon esett el!
Iti galhat miho galmuna lhugam u hitam! munsang chungah Jonathan jong athisan akijam tai.
26 Sajnállak testvérem, Jonathán, kedves valál nékem nagyon, hozzám való szereteted csudálatra méltóbb volt az asszonyok szerelménél.
Jonathan kasopipa, nangjeh in kakap kap jeng e! ichan a kangailut nahi hitam! chule nangman neingailut nahi athuh lheh in, numei ngailut nasangin athuh jon ahi!
27 Oh, hogy elhullottak a hősök! És elvesztek a hadi szerszámok!
Iti mihat ho lhugam a! galmanchah ho mangsoh a, amaho athia kijam chap jeng hitam? ati.
