< 1 Sámuel 19 >

1 És szóla Saul fiának, Jonathánnak, és a többi szolgáinak, hogy öljék meg Dávidot; de Jonathán, a Saul fia nagyon szereté őt.
Saul in achapa Jonathan le asohteho jouse toh David thana ding lunggel anei khompi tan ahi. Ahinlah Joanthan le David golphatah ahi lhon jeh chun,
2 Megmondá azért Jonathán Dávidnak, mondván: Az én atyám, Saul azon van, hogy téged megöljön, azért vigyázz magadra reggel; titkos helyen tartózkodjál és rejtsd el magad.
Jonathn in David jah’a, “Kapan, jing jingkah le tha ding nagoi, chinghtheiyin, loulai sunga kisel nading mun khat kihol’in,” tin apa thilgon ho jouse chu aseipeh tan ahi.
3 Én pedig kimegyek, és atyám mellett megállok a mezőn, a hol te leszesz, és beszélni fogok atyámmal felőled, és meglátom, mint lesz, és tudtodra adom néked.
“Chutengle, keiman kappa chu munchom khatna puidong ing kating, nachungchang thu kihoulimpi ing katin, kamudoh chengse chu nang kaseipeh ding nahi,” tin aseipeh kit tan ahi.
4 És Jonathán kedvezően nyilatkozék Dávid felől az ő atyja, Saul előtt, és monda néki: Ne vétkezzék a király Dávid ellen, az ő szolgája ellen, mert ő nem vétett néked, sőt szolgálata felette hasznos volt néked.
Ajing jingkah in, Jonathan in David chungchang thu apa komah aphatna le athilpha boljeng aseipeh in ahi. Chule Jonathan in apa koma chun, “Lengpa chu asoh David douna-a chonse lou ding ahi chule David in nangma dounan thil imacha abolpoi, aman ajochanin aphat jousen nakithopin ahi,” ati.
5 Mert ő koczkára tette életét és megverte a Filiszteust, és az Úr nagy szabadulást szerze az egész Izráelnek. Te láttad azt és örültél rajta; miért vétkeznél azért az ártatlan vér ellen, megölvén Dávidot ok nélkül.
“Pathen thahatna jal'a Philistine mihatpa anatha-a Israelte dinga gal lentah eina jopeh-u phatlai chu nasuhmil hitam? Hichea thilsoh chungchanga chu nangma nana kipa dehset hilou ham? Achutia ahileh imacha bolselou, mona neilou David chu ipi bolla thading nagot ham? Ajeh imacha aumpoi!” ati.
6 És hallgatott Saul Jonathán szavára, és megesküvék Saul: Él az Úr, hogy nem fog megöletni!
Hijeh chun Saul in Jonathan thusei chu phatah’in angaijin chuin akihahsel’in, “Hingjing Pakai min pan’a kasei ahi, David chu kithat louding ahi,” ati
7 Akkor szólítá Jonathán Dávidot, és megmondá néki Jonathán mind e beszédeket; és Saulhoz vezeté Jonathán Dávidot, a ki ismét olyan lőn előtte, mint annakelőtte.
Hiche jouchun Jonathan in David akouvin, thil ijakai asepeh tan ahi. Chule aman David chu Saul komah apuijin, amasa bangin David in leng inpi’ah na atong kit in ahi.
8 A háború pedig ismét megkezdődék, és Dávid kivonula, és harczola a Filiszteusok ellen, és nagy vereséget okozott nékik, és azok elfutának előle.
Chuin Philistine tetoh gal kisatna aumkit in, David in asepaite akipuijin Philistine tetoh akisat in, amaho nasatah in athat-in ahile, amaho ajam tauve.
9 Az Istentől küldött gonosz lélek azonban megszállta Sault, mikor házában ült és dárdája kezében vala; Dávid pedig pengeté a hárfát kezével.
Ahinlah nikhat hi Saul in’ah atouvin tengcha akhut ah akichoijin ahile, Pathen a kona hungkon lhagao dihlou chun hetman louvin achungah ahung chu kit’in ahile, David in angai bangin semjang asailaitah in,
10 Akkor Saul a dárdával Dávidot a falhoz akará szegezni, de félrehajolt Saul elől, és a dárda a falba verődött. Dávid pedig elszalada, és elmenekült azon éjjel.
Saul in David chu atengcha choiya chun akhoa, bangtoh khobeh ding agotna ahile, David ana ki-otdoh in, atengcha chun bang ah akibut lut jeng in, hiche jan chun David akiseldoh tan ahi.
11 És követeket külde Saul a Dávid házához, hogy reá lessenek és reggel megöljék őt. De tudtára adá Dávidnak Mikál, az ő felesége, mondván: Ha meg nem mented életedet ez éjjel, holnap megölnek.
Chuin Saul in David ain-langa avelhi ding in asepaite asollin ahi. Asepaite jah’ah, ajing jingkah teng aina kona ahung potdoh tengle natha dingu ahi, tin thu apen ahi. Ahinlah ainneipi Michal in David jah’a, “Tujana nakiseldoh louva ahileh, jing jingkah leh nathi ding ahitai,” ati.
12 És lebocsátá Mikál Dávidot az ablakon; ő pedig elment és elszalada, és megmenté magát.
Chuin ainneipi Michal in kotcha neo langa kon in akhai lhan, ajamdoh in, ahoi dohtai.
13 És vevé Mikál a theráfot és az ágyba fekteté azt, és feje alá kecskeszőrből készült párnát tett, és betakará lepedővel.
Hichun amanun milim khat alan, alupna ah ponsa khat asil peh’in, asam ding in kelcha mul asem peh in ahi.
14 Mikor pedig Saul elküldé a követeket, hogy Dávidot megfogják, azt mondá: Dávid beteg.
Chuin sottol le ho ahung uva David matding agot uleh, ainneipin adam hih in athou joupoi tin alep in ahi.
15 És Saul elküldé ismét a követeket, hogy megnézzék Dávidot, mondván: Ágyastól is hozzátok őt előmbe, hogy megöljem őt.
Ahinlah Saul in asottol leho jah’a thu apen, “Alupna a konin hinkaidoh un, kathading ahi,” atin ahi.
16 És mikor a követek oda menének: ímé, a theráf volt az ágyban, és feje alatt a kecskeszőrből készült párna volt.
Ahin alupna-a kona kaidoh ding agot uva aponsil chu agah hodoh uva ahileh, milim kisemthu, alua kelchamul chu amudoh tauve.
17 Akkor monda Saul Mikálnak: Mi dolog, hogy engem úgy megcsaltál? – elbocsátád az én ellenségemet, és ő elmenekült. És felele Mikál Saulnak: Ő mondá nékem, bocsáss el engem, vagy megöllek téged.
Hijeh chun Saul in Michal jah’a, “Ipibolla hitia hi nei joulhep’a, kagalmi keija kona najamdoh sah ham?” atin ahile, Michal in jong, “Aman neikithopi louva ahileh katha ding nahi eitijeh’a kabol ahi,” tin ana donbut in ahi.
18 Dávid pedig elfutván, megszabadula; és elment Sámuelhez Rámába, és elbeszélte néki mindazt, a mit Saul vele cselekedett. Elméne ezután ő és Sámuel, és Nájóthban tartózkodának.
David ajamdoh in Ramah khopi’ah achen Samuel to akimuto lhonin, chule Saul in achunga itobang tah’a na atoh ham ti aseipeh tan ahi. Samuel in David akilhonpin Ramah gamsunga Naioth mun’ah acheng tan ahi.
19 És tudtára adák Saulnak, mondván: Ímé Dávid Nájóthban van, Rámában.
David Ramah gamsunga Naioth muna aume ti thulhut Saul’in ana jatan ahi.
20 Követeket külde azért Saul, hogy Dávidot fogják meg. A mint azonban meglátták a prófétáknak seregét, a kik prófétálának, és Sámuelt, a ki ott állott, mint az ő előljárójuk; akkor az Istennek lelke Saul követeire szállott, és azok is prófétálának.
Hichun aman David manding in sottol-le ho asoltan ahi. Ahinlah amaho agalhun phat’un, Samuel lamkaina a themgao phabep in gaothu asei pet’u atohkha uvin, Saul sottol leho chu Pathen lhagao chung uvah ahung chun, amahon jong gaothu aseipan tauvin ahi.
21 Mikor pedig megmondták Saulnak, más követeket külde, és azok is prófétálának. Akkor harmadízben is követeket külde Saul, de azok is prófétálának.
Chuin Saul in hichu ajahdoh kit phat’in, sottol dangho asolkit in ahileh, amahon jong gaothu aseiden kit tauvin ahi. Athumvei chan nan jong angai ngai ahiuve.
22 Elméne azért ő maga is Rámába. És a mint a nagy kúthoz érkezék, mely Székuban van, megkérdezé, mondván: Hol van Sámuel és Dávid? És felelének: Ímé Nájóthban, Rámában.
Chuphat’in, Saul amatah Ramah kho jonin achetai, Secu’a um twikul lentah phung ahin phah in, “Samuel le David hoiya um lhon em?” tin adongin ahile, “Ramah gam'a Naioth mun ah aum lhone,” tin mi koiham khat in ahin donbut in ahi.
23 És elméne oda Nájóthba, Rámában. És az Istennek lelke szálla ő reá is, és folytonosan prófétála, míg eljutott Nájóthba, Rámában.
Ahin Ramah gam'a Naioth ajot chun, lampi’ah Pathen lhagao Saul chungah ahung chun, Naioth alhun kahsen gaothu aseiyin ahi.
24 És leveté ő is ruháit, és prófétála, ő is Sámuel előtt és ott feküvék meztelenül azon az egész napon és egész éjszakán. Azért mondják: Avagy Saul is a próféták közt van-é?
Saul in apon abotkeh in, akeochang in tollhang ah alumin, Samuel angsung’ah sun nilhum jan khovah in gaothu asei in ahi. Chuin mihon aveuvin, adatmouvin, “Iti dana, Saul jeng jong themgao lah’a jao hitam?” atiuvin ahi.

< 1 Sámuel 19 >