Zsoltárok 45

1 A karmesternek. A Liliomok szerint. Kórach fiaitól. Oktató dal. Szerelemnek éneke. Szép beszédre buzdult a szívem; azt mondom én művem a királyé, nyelvem jártas írónak a tolla.

Teèe iz srca mojega rijeè dobra; rekoh: djelo je moje za cara; jezik je moj trska hitroga pisara.

2 Szépségesebb vagy az ember fiainál, bájosság ömlik el ajkaidon; azért megáldott téged Isten örökre.

Ti si najljepši izmeðu sinova ljudskih, blagodat teèe iz usta tvojih, jer te je blagoslovio Bog dovijeka.

3 Kösd fel kardodat csípődre, oh vitéz, díszedet és ékességedet.

Pripaši, junaèe, uz bedru svoju maè svoj, èast svoju i krasotu svoju.

4 És ékességedben szökkenj föl, nyargalj az igazság ügyéért és a megalázott jogért, és tanítson téged félelmetes tettekre a te jobbod!

I tako okiæen pohitaj, sjedi na kola za istinu i krotku pravdu, i desnica æe tvoja pokazati èudesa.

5 Nyilaid élesítvék – népek hullanak alád – szívébe a király ellenségeinek.

Oštre su strijele tvoje; narodi æe pasti pod vlast tvoju; prostrijeliæe srca neprijatelja carevijeh.

6 Trónod, az Istentől való, mindörökké tart, egyenesség pálczája a te királyi pálczád.

Prijesto je tvoj, Bože, vjeèan i nepokolebljiv; skiptar je carstva tvojega skiptar pravice.

7 Szeretsz igazságot, és gyűlölsz gonoszaágot; azért fölkent téged Isten, a te Istened, vígság olajával a te társaid fölé.

Ljubiš pravdu i mrziš na bezakonje; toga radi pomaza te, Bože, Bog tvoj uljem radosti više nego drugove tvoje.

8 Myrrha és áloé, kasszia mind a ruháid, elefántcsontos palotákból zeneszerekkel örvendeztettek téged.

Sve haljine tvoje mirišu smirnom, alojem i kasijom. Koji žive u dvorima od Minijske slonove kosti, oni te vesele.

9 Királyok lányai vannak drága nőid közt, ott áll a feleség jobbodon Ófir aranyában.

Carske kæeri dvore te; s desne ti strane stoji carica u Ofirskom zlatu.

10 Halljad leány, lásd és hajlítsd füledet s felejtsd el népedet és atyádnak házát.

Èuj, kæeri, pogledaj i obrati k meni uho svoje, zaboravi narod svoj i dom oca svojega.

11 Majd megkivánja a király szépségedet, mert ő az urad, hódolj meg előtte.

I caru æe omiljeti ljepota tvoja; jer je on Gospod tvoj, i njemu se pokloni.

12 Czór leánya te, ajándékkal hízelegnek neked a népnek gazdagjai.

Kæi Tirova doæi æe s darovima, najbogatiji u narodu tebe æe moliti.

13 Merő dicsőség a királyleány ott benn, aranyszövésű az öltözete.

Sva je ukrašena kæi careva iznutra, haljina joj je zlatom iskiæena.

14 Hímzett ruhákban vezetik oda a királynak; hajadonok mögötte, az ő társnői, vitetnek neked.

U vezenoj haljini vode je k caru; za njom vode k tebi djevojke, druge njezine.

15 Oda vezetik őket öröm és újjongás közt, bemennek a király palotájába.

Vode ih veselo i radosno, ulaze u dvor carev.

16 Őseid helyett lesznek majd fiaid, megteszed őket vezérekké az egész országban.

Mjesto otaca tvojih biæe sinovi tvoji, postaviæeš ih knezovima po svoj zemlji.

17 Hadd emlegetem nevedet minden nemzedékben meg nemzedékben; azért magasztalnak téged népek mindörökké.

Uèiniæu da se ne zaboravlja ime tvoje od koljena na koljeno; po tom æe te slaviti narodi vavijek vijeka.