< Zsoltárok 114 >

1 Mikor Izraél kivonult Egyiptomból, Jákób háza érthetetlen nyelvű nép közül:
Kad izaðe Izrailj iz Misira, dom Jakovljev iz naroda tuðega,
2 lett Jehúda szentélyévé, Izraél az ő uradalmává.
Judeja postade svetinja Božija, Izrailj oblast njegova.
3 A tenger látta és megfutamodott, a Jordán hátra kanyarult;
More vidje i pobježe; Jordan se obrati natrag.
4 a hegyek szökdeltek mint kosok, a halmok mint fiatal juhok.
Gore skakaše kao ovnovi, brdašca kao jaganjci.
5 Mi lelt, oh tenger, hogy megfutamodol, oh Jordán, hogy hátra kanyarúlsz,
Što ti bi, more, te pobježe i tebi, Jordane, te se obrati natrag?
6 hegyek ti, hogy szökdeltek mint kosok, halmok, mint fiatal juhok?
Gore, što skaèete kao ovnovi, i brdašca, kao jaganjci?
7 Az Úr elől reszkess, oh föld, Jákób Istene elől,
Pred licem Gospodnjim drkæi, zemljo, pred licem Boga Jakovljeva.
8 ő ki a sziklát vizes tóvá változtat-ja, a kovát víznek forrásává.
Koji pretvara kamen u jezero vodeno, granit u izvor vodeni.

< Zsoltárok 114 >