Zsoltárok 107
1 Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme!
Alleluia. Confitemini Domino quoniam bonus: quoniam in sæculum misericordia eius.
2 Ezt mondják az Örökkévaló megváltottjai, akiket megváltott szorongatónak kezéből,
Dicant qui redempti sunt a Domino, quos redemit de manu inimici: et de regionibus congregavit eos:
3 és országokból gyűjtötte őket össze: keletről és nyugatról, északról és a tenger felől.
A solis ortu, et occasu: ab aquilone, et mari.
4 Tévelyegtek a pusztában, sivatag úton, lakó várost nem találtak;
Erraverunt in solitudine in inaquoso: viam civitatis habitaculi non invenerunt,
5 éhesek, szomjasak is, lelkük ellankad ő bennök.
Esurientes, et sitientes: anima eorum in ipsis defecit.
6 És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megmentette őket,
Et clamaverunt ad Dominum cum tribularentur: et de necessitatibus eorum eripuit eos.
7 járatta őket egyenes úton, hogy lakó városba menjenek.
Et deduxit eos in viam rectam: ut irent in civitatem habitationis.
8 Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelemért, és csodatotteiért az emberfiaival;
Confiteantur Domino misericordiæ eius: et mirabilia eius filiis hominum.
9 mert jóllakatta az elepedt lelket, s az éhes lelket megtöltötte jóval!
Quia satiavit animam inanem: et animam esurientem satiavit bonis.
10 Kik sötétségben és homályban ülnek, nyomorúságnak s vasnak foglyai,
Sedentes in tenebris, et umbra mortis: vinctos in mendicitate, et ferro.
11 mert engedetlenkedtek Isten szavai iránt és a Legfelsőnek tanácsát megvetették;
Quia exacerbaverunt eloquia Dei: et consilium Altissimi irritaverunt.
12 hát megalázta szenvedésben szivöket, megbotlottak s nincs, ki segítsen.
Et humiliatum est in laboribus cor eorum: infirmati sunt, nec fuit qui adiuvaret.
13 És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megsegíti őket,
Et clamaverunt ad Dominum cum tribularentur: et de necessitatibus eorum liberavit eos.
14 kivezeti őket sötétségből és homályból, és kötelékeiket szétszakítja.
Et eduxit eos de tenebris, et umbra mortis: et vincula eorum dirupit.
15 Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatetteiért az emberfiaival;
Confiteantur Domino misericordiæ eius: et mirabilia eius filiis hominum.
16 mert összetört érczajtókat és vasreteszeket szétvágott.
Quia contrivit portas æreas: et vectes ferreos confregit.
17 Akik oktalanok bűntettük útja miatt és bűneik miatt sanyarognak,
Suscepit eos de via iniquitatis eorum: propter iniustitias enim suas humiliati sunt.
18 minden eledelt utál a lelkük s eljutottak a halál kapuihoz.
Omnem escam abominata est anima eorum: et appropinquaverunt usque ad portas mortis.
19 És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megsegíti őket,
Et clamaverunt ad Dominum cum tribularentur: et de necessitatibus eorum liberavit eos.
20 igéjét küldi és meggyógyítja őket s kiszabadítja vermeikből;
Misit verbum suum, et sanavit eos: et eripuit eos de interitionibus eorum.
21 adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatotteiért az emberfiaival,
Confiteantur Domino misericordiæ eius: et mirabilia eius filiis hominum.
22 s áldozzanak hálaáldozatokat, s beszéljék el tetteit ujjongással!
Et sacrificent sacrificium laudis: et annuncient opera eius in exultatione.
23 Kik tengerre szállanak hajókon, munkát végeznek nagy vizeken,
Qui descendunt mare in navibus, facientes operationem in aquis multis.
24 ők látták az Örökkévaló tetteit és csodatetteit a mélységben:
Ipsi viderunt opera Domini, et mirabilia eius in profundo.
25 szólt s támasztott szélvihart s az fölemelte hullámait,
Dixit, et stetit spiritus procellæ: et exaltati sunt fluctus eius.
26 fölszállnak égbe, lesülyednek mélységekbe, lelkük elcsüggedt a bajban,
Ascendunt usque ad cælos, et descendunt usque ad abyssos: anima eorum in malis tabescebat.
27 forognak és inognak mint a részeg, és minden bölcseségök elenyészik.
Turbati sunt, et moti sunt sicut ebrius: et omnis sapientia eorum devorata est.
28 És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, és szorongásaikból kivezeti őket;
Et clamaverunt ad Dominum cum tribularentur, et de necessitatibus eorum eduxit eos.
29 megállítja a vihart csendességgé s lecsillapodtak hullámaik;
Et statuit procellam eius in auram: et siluerunt fluctus eius.
30 s örültek, hogy elhallgattak, s elvezette őket kívánságuk révébe.
Et lætati sunt quia siluerunt: et deduxit eos in portum voluntatis eorum.
31 Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatetteiért az emberfiaival,
Confiteantur Domino misericordiæ eius: et mirabilia eius filiis hominum.
32 s magasztalják őt népnek gyülekezetében s vének ülésében dicsérjék őt!
Et exaltent eum in ecclesia plebis: et in cathedra seniorum laudent eum.
33 Folyamokat tett pusztává s víznek eredőit tikkadtsággá,
Posuit flumina in desertum: et exitus aquarum in sitim.
34 termékeny országot sós földdé a benne lakók rosszasága miatt;
Terram fructiferam in salsuginem, a malitia inhabitantium in ea.
35 pusztát tett vizes tóvá és sivatag földet víznek eredőivé,
Posuit desertum in stagna aquarum: et terram sine aqua in exitus aquarum.
36 és letelepített ott éhezőket s lakó várost alapítottak.
Et collocavit illic esurientes: et constituerunt civitatem habitationis.
37 Bevetettek mezőket és ültettek szőlőket, és gyümölcsöt, termést szerzettek.
Et seminaverunt agros, et plantaverunt vineas: et fecerunt fructum nativitatis.
38 Megáldotta őket, s megsokasodtak nagyon és barmukat nem kevésbítette.
Et benedixit eis, et multiplicati sunt nimis: et iumenta eorum non minoravit.
39 De megkevesbedtek és meggörnyedtek bajnak és bánatnak nyomásától.
Et pauci facti sunt: et vexati sunt a tribulatione malorum, et dolore.
40 Csúfot önt nemesekre s eltévelyítette őket úttalan pusztaságban;
Effusa est contemptio super principes: et errare fecit eos in invio, et non in via.
41 de felmagasította a szükölködőt a nyomorúságból s olyanná tette a családokat, mint a juhok.
Et adiuvit pauperem de inopia: et posuit sicut oves familias.
42 Látják az egyenesek és örülnek, s minden jogtalanság elzárja száját.
Videbunt recti, et lætabuntur: et omnis iniquitas oppilabit os suum.
43 Ki oly bölcs, hogy megőrizze ezeket, hogy ügyeljenek az Örökkévaló kegyelmeire.
Quis sapiens et custodiet hæc? et intelliget misericordias Domini?
