Zsoltárok 106
1 Hallelúja! Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme.
Hvalite Gospoda, jer je dobar, jer je dovijeka milost njegova.
2 Ki mondhatja el az Örökkévaló hatalmas tetteit, hirdetheti minden dicséretét?
Ko æe iskazati silu Gospodnju? isprièati svu slavu njegovu?
3 Boldogok, akik megőrzik a jogot, aki igazságot mível minden időben.
Blago onima koji drže istinu i tvore pravo svagda!
4 Emlékezzél reám, Örökkévaló, a néped iránt való kedvességgel, gondolj reám a te segítségeddel,
Opomeni me se, Gospode, po svojoj milosti k narodu svojemu; pohodi me pomoæu svojom,
5 hogy láthassam választottaid jólétét, hogy örüljek nemzeted örömén, hogy dicsekedjem birtokoddal együtt.
Da bih vidio u dobru izbrane tvoje, veselio se u veselju naroda tvojega, hvalio se zajedno s našljedstvom tvojim.
6 Vétkeztünk, őseinkkel együtt, bűnt követtünk el, gonoszul cselekedtünk.
Zgriješismo s ocima svojim, postasmo krivci, bezakonici.
7 Őseink Egyiptomban nem fogták föl csodatetteidet, nem emlékeztek kegyeid bőségére s engedetlenkedtek a tenger mellett, a nádastengernél.
Oci naši u Misiru ne razumješe èudesa tvojih, ne opominjaše se velikih milosti tvojih, i vikaše kraj mora, kraj Crvenoga Mora.
8 Megsegítette őket neve kedvéért, hogy tudassa hatalmát.
Ali im on pomože imena svojega radi, da bi pokazao silu svoju.
9 Megdorgálta a nádastengert és kiszáradt s vezette őket mélységekben, akár a pusztában.
Zaprijeti Crvenom Moru, i presahnu; i prevede ih preko bezdane kao preko pustinje;
10 Megsegítette őket gyülölőnek kezéből, megváltotta őket ellenségnek kezéből;
I saèuva ih od ruke nenavidnikove, i izbavi ih iz ruke neprijateljeve.
11 vizek borították be szorongatóikat, egy sem maradt meg közülök.
Pokri voda neprijatelje njihove, nijedan od njih ne osta.
12 És hittek szavaiban, énekelték dicséretét.
Tada vjerovaše rijeèima njegovijem, i pjevaše mu hvalu.
13 Hamar felejtették el tetteit, nem várták be határozatát:
Ali brzo zaboraviše djela njegova, i ne poèekaše volje njegove.
14 vágygyal vágyakoztak a pusztában, s megkísértették Istent a sivatagban;
Polakomiše se u pustinji, i stadoše kušati Boga u zemlji gdje se ne živi.
15 meg is adta nekik kérésöket, de soványságot bocsátott lelkökre.
On ispuni molbu njihovu, ali posla pogibao na dušu njihovu.
16 Felbuzdúltak Mózes ellen a táborban, Áron, az Örökkévaló szentje ellen.
Pozavidješe Mojsiju i Aronu, kojega bješe Gospod osvetio.
17 Megnyílt a föld s elnyelte Dátánt, s befödte Abírám községét;
Rasjede se zemlja, i proždrije Datana i zatrpa èetu Avironovu.
18 tűz égett községük között, láng lobbasztotta el a gonoszokat.
I spali oganj èetu njihovu, i plamen sažeže bezbožnike.
19 készítettek borjút a Chórébnél, s leborultak öntött kép előtt.
Naèiniše tele kod Horiva, i klanjahu se kipu.
20 Felcserélték dicsőségöket, képmásával ökörnek, füvet evőnek.
Mijenjahu slavu svoju na priliku vola, koji jede travu.
21 Elfelejtették Istent, segítőjüket, ki nagyokat mívelt Egyiptomban,
Zaboraviše Boga, spasitelja svojega, koji je uèinio velika djela u Misiru,
22 csodás tetteket Chám földjén, félelmeteseket a nádastenger mellett.
Divna u zemlji Hamovoj, strašna na Crvenom Moru.
23 Kimondta, hogy megsemmisíti őket, hacsak Mózes az ő választottja nem áll a résben előtte, hogy elfordítsa hevét, nehogy rontson.
I šæaše ih istrijebiti, da Mojsije izbranik njegov ne stade kao u rasjelini pred njim, i ne odvrati jarost njegovu da ih ne istrijebi.
24 Megvetették a gyönyörűséges országot, nem hittek igéjének;
Poslije ne mariše za zemlju željenu, ne vjerovaše rijeèi njegovoj.
25 zúgolódtak sátraikban, nem hallgattak az Örökkévaló szavára.
Pobuniše se u šatorima svojim, ne slušaše glasa Gospodnjega.
26 Akkor kezet emelt felőlük, hogy elejti őket a pusztában,
I on podiže ruku svoju na njih, da ih pobije u pustinji,
27 s hogy magzatukat a nemzetek közé ejti, s hogy szétszórja őket az országokban.
Da pobije pleme njihovo meðu narodima, i rasije ih po zemljama.
28 Csatlakoztak Báal-Peórhoz és ették halottaknak áldozatait;
I pristaše za Velfegorom, i jedoše prineseno na žrtvu mrtvima.
29 bosszantották cselekedeteikkel és csapás tört ki köztük.
I rasrdiše Boga djelima svojim, i udari u njih pogibao.
30 Akkor odaállt Pínechász s ítéletet tett és elállt a csapás;
I ustade Fines, i umilostivi, i prestade pogibao.
31 betudatott az neki igazságul nemzedékre meg nemzedékre örökké.
I to mu se primi u pravdu, od koljena do koljena dovijeka.
32 Megharagították a pörlekedés vizénél, s rosszul járt Mózes ő miattuk,
I razgnjeviše Boga na vodi Merivi, i Mojsije postrada njih radi;
33 mert engedetlenkedtek szelleme iránt, s elszólta magát ajkaival.
Jer dotužiše duhu njegovu, i pogriješi ustima svojima.
34 Nem semmisítették meg a népeket, melyeket mondott nekik az Örökkévaló;
Ne istrijebiše naroda, za koje im je Gospod rekao;
35 hanem összevegyültek a nemzetekkel s eltanulták tetteiket.
Nego se pomiješaše s neznabošcima, i nauèiše djela njihova.
36 Szolgálták bálványaikat, úgy hogy tőrül lettek nekik;
Stadoše služiti idolima njihovijem, i oni im biše zamka.
37 áldozták fiaikat és leányaikat a gonosz szellemeknek.
Sinove svoje i kæeri svoje prinosiše na žrtvu ðavolima.
38 Ártatlan vért ontottak, fiaik és leányaik vérét, akiket áldoztak Kanaán bálványainak, úgy hogy fertőzötté lett az ország a vérbűntől.
Prolivaše krv pravu, krv sinova svojih i kæeri svojih, koje prinošahu na žrtvu idolima Hananskim, i oskvrni se zemlja krvnijem djelima.
39 Tisztátalanokká lettek tetteik által s paráználkodtak cselekedeteikkel.
Oskvrniše sebe djelima svojim, i èiniše preljubu postupanjem svojim.
40 És föllobbant az Örökkévaló haragja népe ellen, s megútálta birtokát;
I planu gnjev Gospodnji na narod njegov, i omrznu mu dio njegov.
41 adta őket nemzetek kezébe, s uralkodtak rajtuk gyülölőik,
I predade ih u ruke neznabožaèke, i nenavidnici njihovi stadoše gospodariti nad njima.
42 szorították őket ellenségeik s megalázkodtak kezök alatt.
Dosaðivaše im neprijatelji njihovi, i oni biše pokoreni pod vlast njihovu.
43 Sok ízben mentette meg őket, de ők engedetlenkedtek öntanácsuk szerint s összeroskadtak bűnükben.
Mnogo ih je puta izbavljao, ali ga oni srdiše namjerama svojim, i biše poništeni za bezakonje svoje.
44 De látta szorultságukat, midőn meghallotta fohászukat;
Ali on pogleda na nevolju njihovu, èuvši tužnjavu njihovu,
45 s megemlékezett számukra szövetségéről és sajnálkozott kegyeinek bősége szerint,
I opomenu se zavjeta svojega s njima, i pokaja se po velikoj milosti svojoj;
46 s adta őket irgalomra mind a foglyulejtőik előtt.
I uèini, te ih stadoše žaliti svi koji ih bjehu zarobili.
47 Segíts meg minket, Örökkévaló, Istenünk, s gyűjts össze a nemzetek közül, hogy hálát adjunk szent nevednek, hogy magasztalódjunk dicséreteddel!
Spasi nas, Gospode Bože naš, i pokupi nas iz neznabožaca, da slavimo sveto ime tvoje, da se hvalimo tvojom slavom!
48 Áldva legyen az Örökkévaló, Izraél Istene, öröktől fogva örökké. S mondja az egész nép: Ámen! Hallelúja!
Blagosloven Gospod Bog Izrailjev od vijeka i do vijeka! I sav narod neka kaže: amin! Aliluja!
