Zsoltárok 103

1 Dávidtól. Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót s egész belsőm az ő szent nevét!

Von David. Preise Jehova, meine Seele, und all mein Inneres seinen heiligen Namen!

2 Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót s ne feledkezzél meg mind az ő tetteiről!

Preise Jehova, meine Seele, und vergiß nicht alle seine Wohltaten!

3 Ő az, ki megbocsátja minden bűnödet, ki meggyógyítja minden betegségedet;

Der da vergibt alle deine Ungerechtigkeit, der da heilt alle deine Krankheiten;

4 ki veremből váltja meg éltedet, ki körülvesz téged szeretettel s irgalommal;

der dein Leben erlöst von der Grube, der dich krönt mit Güte und Erbarmungen;

5 ki jóval tartja el díszedet, hogy megújhodik sasként ifjúságod.

der mit Gutem sättigt dein Alter; deine Jugend erneuert sich wie die des Adlers.

6 Igazságot tesz az Örökkévaló és jogot mind a zsaroltaknak.

Jehova übt Gerechtigkeit und schafft Recht allen, die bedrückt werden.

7 Megismerteti útjait Mózessel, Izraél fiaival cselekvéseit:

Er tat seine Wege kund dem Mose, den Kindern Israel seine Taten.

8 irgalmas és kegyelmes az Örökkévaló, hosszantűrő és bőséges a szeretetben.

Barmherzig und gnädig ist Jehova, langsam zum Zorn und groß an Güte;

9 Nem mindétig fog pörölni s nem örökké haragot tartani.

Er wird nicht immerdar rechten und nicht ewiglich nachtragen.

10 Nem vétkeink szerint járt el velünk, s nem bűneink szerint bánt velünk.

Er hat uns nicht getan nach unseren Sünden, und nach unseren Ungerechtigkeiten uns nicht vergolten.

11 Mert amint magas az ég a föld fölött: hatalmas volt szeretete az ő tisztelői fölött.

Denn so hoch die Himmel über der Erde sind, ist gewaltig seine Güte über die, welche ihn fürchten;

12 Amint távol van kelet nyugattól: eltávolította tőlünk bűntetteinket.

so weit der Osten ist vom Westen, hat er von uns entfernt unsere Übertretungen.

13 Amint atya irgalmaz gyermekeinek, irgalmazott az Örökkévaló az ő tisztelőinek.

Wie ein Vater sich über die Kinder erbarmt, so erbarmt sich Jehova über die, welche ihn fürchten.

14 Mert ő ismeri hajlamunkat, emlékezik rá, hogy por vagyunk.

Denn er kennt unser Gebilde, ist eingedenk, daß wir Staub sind.

15 Halandónak akár fű a napjai, mint a mező virága úgy virágzik;

Der Mensch, wie Gras sind seine Tage; wie die Blume des Feldes, also blüht er.

16 mert szél vonult el rajta s nincsen, s nem ismeri őt többé a helye.

Denn ein Wind fährt darüber, und sie ist nicht mehr, und ihre Stätte kennt sie nicht mehr.

17 De az Örökkévaló szeretete öröktől-örökké van tisztelői fölött, s igazsága jut gyermekeik gyermekeinek:

Die Güte Jehovas aber ist von Ewigkeit zu Ewigkeit über die, welche ihn fürchten, und seine Gerechtigkeit auf Kindeskinder hin;

18 azoknak kik szövetségét megőrzik s megemlékeznek rendeleteiről, hogy megtegyék.

für die, welche seinen Bund halten, und seiner Vorschriften gedenken, um sie zu tun.

19 Az Örökkévaló az égben szilárdította meg trónját és királysága a mindenségen uralkodik.

Jehova hat in den Himmeln festgestellt seinen Thron, und sein Reich herrscht über alles.

20 Áldjátok az Örökkévalót, ti angyalai, ti hatalmas erejűek, akik végezitek igéjét, hallgatván igéjének szavára!

Preiset Jehova, ihr seine Engel, ihr Gewaltigen an Kraft, Täter seines Wortes, gehorsam der Stimme seines Wortes!

21 Áldjátok az Örökkévalót mind a seregei, szolgálattevői ti, akaratának végzői!

Preiset Jehova, alle seine Heerscharen, ihr seine Diener, Täter seines Wohlgefallens!

22 Áldjátok az Örökkévalót, mind a művei ti, uralmának minden helyein! Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót!

Preiset Jehova, alle seine Werke, an allen Orten seiner Herrschaft! Preise Jehova, meine Seele!