Jób 35

1 S megszólalt Elíhú és mondta:

Još govori Elijuj i reèe:

2 Ezt gondolod-e jognak, erről mondod-e: igazságom Isten előtt,

Misliš li da si pravo rekao: moja je pravda veæa od Božije?

3 hogy azt mondod, mi hasznod van, mit érek el többet, mint vétkemmel?

Jer si rekao: šta æe mi pomoæi, kaka æe mi biti korist, da ne griješim?

4 Én válaszolok neked szavakkal s barátaidnak veled együtt.

Ja æu odgovoriti tebi i drugovima tvojim s tobom.

5 Tekints az égre s láss, s nézd a fellegeket, melyek magasabbak nálad!

Pogledaj nebo, i vidi; pogledaj oblake, kako su viši od tebe.

6 Ha vétkeztél, mit mivelsz ellene, s ha sok a bűntetted, mit teszel neki;

Ako griješiš, šta æeš mu uèiniti? ili ako se umnože bezakonja tvoja, šta æeš mu nauditi?

7 ha igazad van, mit adsz neki, vagy mit fogad el kezedből?

Ako si pravedan, šta æeš mu dati? ili šta æe primiti iz ruke tvoje?

8 A magadféle férfit illeti gonoszságod, és ember fiát igazságod.

Èovjeku kakav si može nauditi tvoja zloæa, i sinu èovjeèijemu pomoæi tvoja pravda.

9 A sok zsarolás miatt kiáltanak, panaszkodnak sokaknak a karja miatt;

Vapiju od velikoga nasilja kojima se èini, i vièu na ruku silnijeh;

10 de nem mondják, hol van Isten, teremtőm, a ki adja, hogy énekre keljek éjjel,

A nijedan ne govori: gdje je Bog, stvoritelj moj, koji daje pjesmu noæu;

11 a ki oktat minket a föld barmai által, s az ég madarai által bölcsekké tesz.

Koji èini te smo razumniji od zvijerja zemaljskoga, i mudriji od ptica nebeskih.

12 Akkor kiáltanak, de nem felel, a rosszak gőgje miatt.

Tamo vièu s oholosti zlijeh ljudi, ali ne bivaju uslišeni.

13 Bizony, hamisságot nem hall az Isten, s a Mindenható nem látja meg;

Jer Bog ne sluša taštine, i svemoguæi ne gleda na nju.

14 hát még midőn mondod, hogy nem látod Őt, előtte van az ügy és to vársz reá.

Akamoli kad kažeš: ne vidiš to. Pred njim je sud; èekaj ga.

15 És most azzal, hogy: semmiért büntetett haragja és nem nagyon tudott bűntettről –

A sada èim te gnjev pohodi, nije ništa, niti je gledao na sve što si uèinio;

16 Jób hiábavalóságra nyitja meg a száját, tudás nélkül szaporít szavakat.

Zato Jov naprazno otvora usta svoja, i bezumno umnožava rijeèi.