< Κατα Λουκαν 6 >

1 Ἐγένετο δὲ ἐν Σαββάτῳ διαπορεύεσθαι αὐτὸν διὰ σπορίμων, καὶ ἔτιλλον οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ, καὶ ἤσθιον τοὺς στάχυας, ψώχοντες ταῖς χερσίν.
Lyabha isiku elyatozye limo ali ashila katika mmagonda, asambelezyewabhakwe bhali bhadenya amasale na galye bhabhabhapalula mmakhono gabho.
2 Τινὲς δὲ τῶν Φαρισαίων εἶπον, “Τί ποιεῖτε ὃ οὐκ ἔξεστιν τοῖς Σάββασιν;”
Basi bhamo afarisayo bhabhabholo, “Mbona mbhomba lya selinza isiku elyatozye”?
3 Καὶ ἀποκριθεὶς πρὸς αὐτοὺς εἶπεν ὁ ˚Ἰησοῦς, “Οὐδὲ τοῦτο ἀνέγνωτε, ὃ ἐποίησεν Δαυὶδ ὅτε ἐπείνασεν αὐτὸς, καὶ οἱ μετʼ αὐτοῦ
OYesu, wabhagalula, wabhabhola, “Semwabhazizye hata lwelyo lyabhomile oDaudi nali nenzala, omwahale na bhala bhali nabho?
4 ὡς εἰσῆλθεν εἰς τὸν οἶκον τοῦ ˚Θεοῦ, καὶ τοὺς ἄρτους τῆς Προθέσεως λαβὼν, ἔφαγεν καὶ ἔδωκεν τοῖς μετʼ αὐτοῦ, οὓς οὐκ ἔξεστιν φαγεῖν, εἰ μὴ μόνους τοὺς ἱερεῖς;”
Jinsi shahinjiye katika enyumba eye NGOLOBHE, wega amabumunda gala agalanjizye wagalya, wabhapela nebho amwabho wakati seshinza agalye ila hwa Kuhani bene basi.”
5 Καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς, “˚Κύριός ἐστιν τοῦ Σαββάτου ὁ Υἱὸς τοῦ Ἀνθρώπου.”
Wabhabhola, “Amwana uwa Adamu yayoyo OGOSI owa tofye.”
6 Ἐγένετο δὲ ἐν ἑτέρῳ Σαββάτῳ, εἰσελθεῖν αὐτὸν εἰς τὴν συναγωγὴν καὶ διδάσκειν· καὶ ἦν ἄνθρωπος ἐκεῖ, καὶ ἡ χεὶρ αὐτοῦ ἡ δεξιὰ ἦν ξηρά.
Yabha isiku elyatozye elyamwabho ahinjiye mwisingogi wamanyizya na mwali omntu ambaye okho. Ogwakwe ogwendelo upozile.
7 Παρετηροῦντο δὲ αὐτὸν οἱ γραμματεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι, εἰ ἐν τῷ Σαββάτῳ θεραπεύσει, ἵνα εὕρωσιν κατηγορεῖν αὐτοῦ.
Na simbi na bhafarisayo bhali bhauzijila ili balole aje abhaponie isiku elyatozye, li bhazyaje enongwa zyautake.
8 Αὐτὸς δὲ ᾔδει τοὺς διαλογισμοὺς αὐτῶν, εἶπεν δὲ τῷ ἀνδρὶ τῷ ξηρὰν ἔχοντι τὴν χεῖρα, “Ἔγειρε, καὶ στῆθι εἰς τὸ μέσον.” Καὶ ἀναστὰς, ἔστη.
Lelo omwahale wagamanya gabhasebha wabhola ola yapoozile okhono, “Sogola, emelela pahati wasogola.”wemelela.
9 Εἶπεν δὲ ὁ ˚Ἰησοῦς πρὸς αὐτούς, “Ἐπερωτῶ ὑμᾶς, εἰ ἔξεστιν τῷ Σαββάτῳ ἀγαθοποιῆσαι ἢ κακοποιῆσαι, ψυχὴν σῶσαι ἢ ἀπολέσαι;”
Eshi OYesu wabhabhola, “Embabozya amwe eshi, shinza isiku elyatozya abhombe aminza au abhombe amabhibhi, aponie omwoyo au atezye,
10 Καὶ περιβλεψάμενος πάντας αὐτοὺς, εἶπεν αὐτῷ, “Ἔκτεινον τὴν χεῖρά σου.” Ὁ δὲ ἐποίησεν, καὶ ἀποκατεστάθη ἡ χεὶρ αὐτοῦ.
“Walangulila amaso wonti.”Epande zyonti wabhola ola omntu, golozya okhono gwaho wagolozya akhono gwakwe gwabha gwinza natele.
11 Αὐτοὶ δὲ ἐπλήσθησαν ἀνοίας, καὶ διελάλουν πρὸς ἀλλήλους τί ἂν ποιήσαιεν τῷ ˚Ἰησοῦ.
Lelo bhamemile nenkuni bhaynyana bhebho hwa bhebho bhabhombe we le Oyesu.
12 Ἐγένετο δὲ ἐν ταῖς ἡμέραις ταύταις, ἐξελθεῖν αὐτὸν εἰς τὸ ὄρος προσεύξασθαι, καὶ ἦν διανυκτερεύων ἐν τῇ προσευχῇ τοῦ ˚Θεοῦ.
Yali ensiku zila asogoye abhalile mwigamba ili alabha. Ahendeleye osiku wonti hulabhe ONGOLOBHE.
13 Καὶ ὅτε ἐγένετο ἡμέρα, προσεφώνησεν τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ, καὶ ἐκλεξάμενος ἀπʼ αὐτῶν δώδεκα, οὓς καὶ ἀποστόλους ὠνόμασεν:
Nayali sampwiti, abhakwizizye asambelezewe bhakwe, hwumwahale na abhasaluye kumi na bhabhele kati yabho bhebho nantele abhakwizizye “Bhamwa.”
14 Σίμωνα ὃν καὶ ὠνόμασεν Πέτρον, καὶ Ἀνδρέαν τὸν ἀδελφὸν αὐτοῦ, καὶ Ἰάκωβον, καὶ Ἰωάννην, καὶ Φίλιππον, καὶ Βαρθολομαῖον,
Amatawa gabhala atumwa gali oSimioni (ambaye antele akwizizye yo Petro) no Andrea no holo wakwe, oYakobo, oYohana, oFilipo, oBartolomayo,
15 καὶ Μαθθαῖον, καὶ Θωμᾶν, Ἰάκωβον Ἁλφαίου, καὶ Σίμωνα τὸν καλούμενον Ζηλωτὴν,
OMathayo, oTomaso, no Yakobo omwa wa Alfayo, oSimioni, ola okwiziwaga yo Zelote,
16 καὶ Ἰούδαν Ἰακώβου, καὶ Ἰούδαν Ἰσκαριὼθ, ὃς ἐγένετο προδότης.
OYuda omwana wa Yakobo na oYuda oIskariote, ola yali goji.
17 Καὶ καταβὰς μετʼ αὐτῶν, ἔστη ἐπὶ τόπου πεδινοῦ, καὶ ὄχλος πολὺς μαθητῶν αὐτοῦ, καὶ πλῆθος πολὺ τοῦ λαοῦ ἀπὸ πάσης τῆς Ἰουδαίας, καὶ Ἰερουσαλὴμ, καὶ τῆς παραλίου Τύρου καὶ Σιδῶνος,
Nantele oYesu ahishile pandwemo nabho afume hwigamba na hwemelele papali ntebha. Idadi engosi eyasambelezewa bhakwe (walikuwa huko, pamoja naidadi kubwa ya watu kutoka Uyahudi na Yerusalemu, na kutoka pwani ya Tiro na Sidoni.)
18 οἳ ἦλθον ἀκοῦσαι αὐτοῦ καὶ ἰαθῆναι ἀπὸ τῶν νόσων αὐτῶν. Καὶ οἱ ἐνοχλούμενοι ἀπὸ πνευμάτων ἀκαθάρτων ἐθεραπεύοντο.
Na bhala bhabhalebhile ni mpepo embibhi. Bhaponizye.
19 Καὶ πᾶς ὁ ὄχλος ἐζήτουν ἅπτεσθαι αὐτοῦ, ὅτι δύναμις παρʼ αὐτοῦ ἐξήρχετο καὶ ἰᾶτο πάντας.
Shila omo bhabhali pibhongano arenjele hu palamasye afwatanaje nguvu ezyaponye zyali zifuma mhati yakwe na aponizye bhonti.
20 Καὶ αὐτὸς ἐπάρας τοὺς ὀφθαλμοὺς αὐτοῦ εἰς τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ ἔλεγεν, “Μακάριοι οἱ πτωχοί, ὅτι ὑμετέρα ἐστὶν ἡ Βασιλεία τοῦ ˚Θεοῦ.
Esho wabhenya amnyiziwa bhakwe, na yanje, “Msayilwe amwe mwemli bhapene, afwatanaje umwene owa NGOLOBHE wenyu.
21 Μακάριοι οἱ πεινῶντες νῦν, ὅτι χορτασθήσεσθε. Μακάριοι οἱ κλαίοντες νῦν, ὅτι γελάσετε.
Msayilwe amwe mwemli nenzala eshi, afwanaje mwakuta msayilwe mwemlila eshi. Afwanaje mwayiseha.
22 Μακάριοί ἐστε ὅταν μισήσωσιν ὑμᾶς οἱ ἄνθρωποι, καὶ ὅταν ἀφορίσωσιν ὑμᾶς, καὶ ὀνειδίσωσιν, καὶ ἐκβάλωσιν τὸ ὄνομα ὑμῶν ὡς πονηρὸν, ἕνεκα τοῦ Υἱοῦ τοῦ Ἀνθρώπου.
Msayilwe amwe ambao abhantu na yibhavitwa na bhahagule na bhalongonye amwe aje mlibhabhibhi kwajili ya omwana wa Adamu.
23 Χάρητε ἐν ἐκείνῃ τῇ ἡμέρᾳ, καὶ σκιρτήσατε, ἰδοὺ γὰρ, ὁ μισθὸς ὑμῶν πολὺς ἐν τῷ οὐρανῷ. Κατὰ τὰ αὐτὰ γὰρ ἐποίουν τοῖς προφήταις οἱ πατέρες αὐτῶν.
Shanji katika isiku elyo na rushe rushe nashe afwatanaje lyoli mwayibha ne thawabu egosi amwanya, afwanaje aise bhabho bhabhabhombeye shesho akuwa.
24 Πλὴν οὐαὶ ὑμῖν τοῖς πλουσίοις, ὅτι ἀπέχετε τὴν παράκλησιν ὑμῶν.
Lelo hele amwe mwemli bhatakili! Afwatanaje mmalishe ahweje ensombo zyenyu.
25 Οὐαὶ ὑμῖν, οἱ ἐμπεπλησμένοι νῦν, ὅτι πεινάσετε. Οὐαί, οἱ γελῶντες νῦν, ὅτι πενθήσετε καὶ κλαύσετε.
Aheli amwe mwemkute eshi! afwanaje mwayilola enzala hwitagalila. Aheli amwe mwemseha eshi! Afwanaje mwayizonda naline hwitagalila.
26 Οὐαὶ ὅταν ὑμᾶς καλῶς εἴπωσιν πάντες οἱ ἄνθρωποι, κατὰ τὰ αὐτὰ γὰρ ἐποίουν τοῖς ψευδοπροφήταις οἱ πατέρες αὐτῶν.
Aheli amwe, na mwasombwa nabhantu wonti! Afwanaje aYise bhabho bhabhabhombeye akuwa abhilenka shesha.
27 Ἀλλὰ ὑμῖν λέγω τοῖς ἀκούουσιν, ἀγαπᾶτε τοὺς ἐχθροὺς ὑμῶν, καλῶς ποιεῖτε τοῖς μισοῦσιν ὑμᾶς,
Lelo eyanga hwilimwe amwe mwemn tejelezya, bhagani abhibhi bhenyu na bhabhombele aminza bhabhavitwa.
28 εὐλογεῖτε τοὺς καταρωμένους ὑμᾶς, προσεύχεσθε περὶ τῶν ἐπηρεαζόντων ὑμᾶς.
Bhasayilaji bhala bhabhaswita amwena bhalabhilaji bhala bhabhabonela.
29 Τῷ τύπτοντί σε ἐπὶ τὴν σιαγόνα, πάρεχε καὶ τὴν ἄλλην, καὶ ἀπὸ τοῦ αἴροντός σου τὸ ἱμάτιον, καὶ τὸν χιτῶνα μὴ κωλύσῃς.
Hwamwahale ola yahukhoma imbuguzi limo, ugalusizyaje elyabhele. Neshe omntu ahufyola igolole lyaho opanje nelyabhele.
30 Παντὶ αἰτοῦντί σε δίδου, καὶ ἀπὸ τοῦ αἴροντος τὰ σὰ, μὴ ἀπαίτει.
Opanje shila ya hulabha. Neshe omntu nkahufyola ahantu ambaho hahuliwe uganje alabha aje awezyezye.
31 Καὶ καθὼς θέλετε ἵνα ποιῶσιν ὑμῖν οἱ ἄνθρωποι, ποιεῖτε αὐτοῖς ὁμοίως.
Nenshe samsongwa abhantu aje sabhabhabhombele, namwe mubhombaje shesho.
32 Καὶ εἰ ἀγαπᾶτε τοὺς ἀγαπῶντας ὑμᾶς, ποία ὑμῖν χάρις ἐστίν; Καὶ γὰρ οἱ ἁμαρτωλοὶ τοὺς ἀγαπῶντας αὐτοὺς ἀγαπῶσιν.
Nkashe mubhaganaabhantu bhabhaibhaga na amwe tu, esho ihawobu shi hwilimwe? Afwanaje hata bhabhibhi bhabha gana bhala bhabhagana.
33 Καὶ γὰρ ἐὰν ἀγαθοποιῆτε τοὺς ἀγαθοποιοῦντας ὑμᾶς, ποία ὑμῖν χάρις ἐστίν; Καὶ οἱ ἁμαρτωλοὶ τὸ αὐτὸ ποιοῦσιν.
Nkashile mubhabhombela bhala bhabhabhombela amwe aminza esho abhabhe thawabu nshi hwilimwe? Afwanaje hata bhabhibhi bhabhombashesho.
34 Καὶ ἐὰν δανίσητε παρʼ ὧν ἐλπίζετε λαβεῖν, ποία ὑμῖν χάρις ἐστίν; Καὶ ἁμαρτωλοὶ ἁμαρτωλοῖς δανίζουσιν, ἵνα ἀπολάβωσιν τὰ ἴσα.
Nkashile mkhopezya evintu hwabhantu ambabho mpambamala aje bhanza abhawezyezye, eyo thawabu ushi hwilimwe? Hata bhabhibhi bhabhakhopela abhibhi, na bhapambamala ahwejelele kiasi shesho nantele.
35 Πλὴν ἀγαπᾶτε τοὺς ἐχθροὺς ὑμῶν, καὶ ἀγαθοποιεῖτε, καὶ δανίζετε μηδὲν ἀπελπίζοντες· καὶ ἔσται ὁ μισθὸς ὑμῶν πολύς, καὶ ἔσεσθε υἱοὶ Ὑψίστου, ὅτι αὐτὸς χρηστός ἐστιν ἐπὶ τοὺς ἀχαρίστους καὶ πονηρούς.
Lelo bhagani abhibhi bhenyu na bhabhombele aminza. Bhakhopelaji mgaje ahogepe ahusu awezyewe, na ethawabu yenyu yayibha ngosi. Mwaibha bhana abha yalimwanya afwanaje, umwahale yoyo mwinza hwabhantu bhasebhali nesombe.
36 Γίνεσθε οἰκτίρμονες, καθὼς ὁ Πατὴρ ὑμῶν οἰκτίρμων ἐστίν.
Bhanji no lusajilo, neshe oYise hwenyu shali no lusajilo.
37 Καὶ μὴ κρίνετε, καὶ οὐ μὴ κριθῆτε. Καὶ μὴ καταδικάζετε, καὶ οὐ μὴ καταδικασθῆτε. Ἀπολύετε, καὶ ἀπολυθήσεσθε.
Mganje alonje, namwe semwayilongwa. Mgajerani, namwe semwayilaniwa. Sajilaji, namwe mwajisajilwa.
38 Δίδοτε, καὶ δοθήσεται ὑμῖν· μέτρον καλὸν, πεπιεσμένον σεσαλευμένον ὑπερεκχυννόμενον, δώσουσιν εἰς τὸν κόλπον ὑμῶν, ᾧ γὰρ μέτρῳ μετρεῖτε, ἀντιμετρηθήσεται ὑμῖν.”
Bhapanji abhanje, namwe mwaipewa. Ekias eshe pyana - shashidinyiliwe, na tabhetabha na hwitishe hwitishe - mmafugamo genyu. Afwanaje eshi pimo sheshonti shamtumila, apimile shesho shayitumiha abhapimile amwe.”
39 Εἶπεν δὲ καὶ παραβολὴν αὐτοῖς: “Μήτι δύναται τυφλὸς τυφλὸν ὁδηγεῖν; Οὐχὶ ἀμφότεροι εἰς βόθυνον πεσοῦνται;
Antele wabhabhola ofano. “Aje omntu yali shinsinzilu agalongozya ohwenje yali shinsinzilu? Nkashile bhabhombile esho, bas wonti bhaga dumbushila, mwilende?
40 Οὐκ ἔστιν μαθητὴς ὑπὲρ τὸν διδάσκαλον, κατηρτισμένος δὲ πᾶς ἔσται ὡς ὁ διδάσκαλος αὐτοῦ.
Yasambelela sabha gosi ashile ya bhasambelezya, lelo shila mntu nkawasambelewa shinza abhaneshe osambelezi wakwe.
41 Τί δὲ βλέπεις τὸ κάρφος τὸ ἐν τῷ ὀφθαλμῷ τοῦ ἀδελφοῦ σου, τὴν δὲ δοκὸν τὴν ἐν τῷ ἰδίῳ ὀφθαλμῷ οὐ κατανοεῖς;
Yenu bas nkabhenye ahantu hahali mhati mwiliso elya holo waho, na ahantu hali mhati ya mwiliso lyaho sohwenya?
42 Πῶς δύνασαι λέγειν τῷ ἀδελφῷ σου, ‘Ἀδελφέ, ἄφες ἐκβάλω τὸ κάρφος τὸ ἐν τῷ ὀφθαλμῷ σου’, αὐτὸς τὴν ἐν τῷ ὀφθαλμῷ σοῦ δοκὸν οὐ βλέπων; Ὑποκριτά, ἔκβαλε πρῶτον τὴν δοκὸν ἐκ τοῦ ὀφθαλμοῦ σοῦ, καὶ τότε διαβλέψεις τὸ κάρφος τὸ ἐν τῷ ὀφθαλμῷ τοῦ ἀδελφοῦ σου ἐκβαλεῖν.
Obhahubhole hwele oholo waho, 'Holo, ehulabha enefwe ahantu hahali mhati yeliso lyaho,'nawe sohwenya aantu hahali mwiliso lyaho wewe? Olinafiki awe! Ahwande oyefwe ahantu mwiliso awe, ndipo nkobhalole shinza ahwefwe ahantu mwiliso elya holo waho.
43 Οὐ γάρ ἐστιν δένδρον καλὸν ποιοῦν καρπὸν σαπρόν, οὐδὲ πάλιν δένδρον σαπρὸν ποιοῦν καρπὸν καλόν.
Afwanaje nalimo ikwi ilinza lyalipa amadonda amabhibhi, antele nalimo ikwi ibhibhi lyalipapa amadondo aminza.
44 Ἕκαστον γὰρ δένδρον ἐκ τοῦ ἰδίου καρποῦ γινώσκεται. Οὐ γὰρ ἐξ ἀκανθῶν συλλέγουσιν σῦκα, οὐδὲ ἐκ βάτου σταφυλὴν τρυγῶσιν.
Afwanaje shila likwi limanyiha humadondo gakwe. Afwanaje abhantu sebhayabhila etini afume mumivwa, antele sebhayabhila ezabibu afume mmichongoma.
45 Ὁ ἀγαθὸς ἄνθρωπος ἐκ τοῦ ἀγαθοῦ θησαυροῦ τῆς καρδίας αὑτοῦ προφέρει τὸ ἀγαθόν, καὶ ὁ πονηρὸς ἐκ τοῦ πονηροῦ προφέρει τὸ πονηρόν. Ἐκ γὰρ περισσεύματος καρδίας λαλεῖ τὸ στόμα αὐτοῦ.
Omntu omwinza alishanga eshinza humwoyo gwakwe afumya gagaliminza, na omntu obhibhi alishanga eshibhibhi humwoyo gwakwe gafuma gagali mabhibhi. Afwanaje ilomu lyakwe liyanga gala gagamemile humwoyo gwakwe.
46 Τί δέ με καλεῖτε “˚Κύριε, ˚Κύριε”, καὶ οὐ ποιεῖτε ἃ λέγω;
Yenu mnkwizya,'GOSI, GOSI', antele semgabhomba gala gegyanga?
47 Πᾶς ὁ ἐρχόμενος πρός με, καὶ ἀκούων μου τῶν λόγων καὶ ποιῶν αὐτούς, ὑποδείξω ὑμῖν τίνι ἐστὶν ὅμοιος:
Shilo mntu yahwenza hwiline na zyovwe enongwa zyane na bhombele embombo embabhalanje ejinsi shahweli.
48 ὅμοιός ἐστιν ἀνθρώπῳ οἰκοδομοῦντι οἰκίαν, ὃς ἔσκαψεν καὶ ἐβάθυνεν καὶ ἔθηκεν θεμέλιον ἐπὶ τὴν πέτραν· πλημμύρης δὲ γενομένης προσέρηξεν ὁ ποταμὸς τῇ οἰκίᾳ ἐκείνῃ, καὶ οὐκ ἴσχυσεν σαλεῦσαι αὐτὴν, διὰ τὸ καλῶς οἰκοδομῆσθαι αὐτήν.
Alengana no mntu yazenga enyumba yakwe, omwahale abana pansi, tee nazenje omsingi owenyumba pamwanya eyemwala imara. Amakoshi nagahenzele, na majenje agemenze gaikhomile enyumba, lelo segayizizye afwanaje yaze dwilwe shinza.
49 Ὁ δὲ ἀκούσας καὶ μὴ ποιήσας, ὅμοιός ἐστιν ἀνθρώπῳ οἰκοδομήσαντι οἰκίαν ἐπὶ τὴν γῆν χωρὶς θεμελίου, ᾗ προσέρρηξεν ὁ ποταμός καὶ εὐθὺς συνέπεσεν, καὶ ἐγένετο τὸ ῥῆγμα τῆς οἰκίας ἐκείνης μέγα.”
Lelo yayonti yahwovwa enongwa zyane sazitii; ofwano gwakwe yayola omntu yozenga enyumba pamwanya ma masanga pasepaliomsingi, amakoshi nagahishile humaha, enyumba ela yaseadilwe yonti.

< Κατα Λουκαν 6 >