Psalm 81

1 Auf den Siegesspender, beim Kelternfest, von Asaph. Zujubelt unserer Stärke: Gott! Jauchzt Jakobs Gott.

Az éneklőmesternek, a gittithre. Aszáfé. Örvendezzetek Istennek, a mi erősségünknek; ujjongjatok a Jákób Istenének!

2 Erschallen lasset Pauken und Gesang, klangvolle Zithern samt den Harfen!

Dalt zengjetek és dobot pergessetek, gyönyörű hárfát cziterával együtt.

3 Am Neumond schmettert in das Horn, am Vollmond zu der Feier unsres Festes!

Fújjatok kürtöt új holdra, holdtöltekor, a mi ünnepünk napján;

4 Denn Satzung ist's für Israel, für Jakobs Zelte ein Gesetz.

Mert végzett dolog ez Izráelnél, a Jákób Istenének rendelése.

5 In Joseph macht er's zum Gebrauch. Bei seinem Feldzug nach Ägypten hört ich Worte, wie ich sie nie erfahren:

Bizonyságul tette ő a József nemzetségében, a mikor kijött Égyiptom földe ellen. Nyelvet hallék ott, a mit nem tudtam.

6 "Von seiner Schulter habe ich die Last genommen; des Lastkorbs ledig wurden seine Hände.

Megszabadítottam a tehertől az ő vállát, kezei megmenekültek a kosártól.

7 Du riefst in Not, und ich befreite dich und hörte in der Donnerhülle dich und prüfte dich am Haderwasser." (Sela)

A nyomorúságban segítségül hívtál és én megszabadítottalak téged; meghallgattalak téged a mennydörgésnek rejtekében; megpróbáltalak téged a versengések vizénél. (Szela)

8 "Mein Volk! Horch auf! Ich mahne dich. Gehorchst du mir, mein Israel, in folgendem:

Hallgass én népem, hadd tegyek bizonyságot ellened! Oh Izráel, ha te meghallgatnál engem!

9 Kein fremder Gott sei je bei dir! Du darfst nicht einen Auslandsgott anbeten.

Ne legyen te nálad idegen isten, és az idegen isten előtt meg ne hajolj!

10 Ich bin dein Gott, der Herr, der aus Ägypterlande dich geführt, dann öffne deinen Mund, daß ich ihn fülle!

Én, az Úr vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptom földéről: nyisd szét a te szájad és betöltöm azt.

11 Doch hört mein Volk auf meine Stimme nicht, und ist mir Israel nicht willig,

De nem hallgatott népem az én szómra, és Izráel nem engedelmeskedett nékem.

12 dann laß ich sie in ihrem Starrsinn nach ihrer Willkür wandeln.

Ott hagytam azért őt szívöknek keménységében, hogy járjanak a magok tanácsa szerint.

13 Ach, möchte mir mein Volk gehorchen und Israel in meinen Wegen wandeln!

Oh, ha az én népem hallgatna reám, s Izráel az én utaimon járna!

14 Wie wollte bald ich ihre Feinde beugen und meine Hand an ihre Gegner wieder legen."

Legott megaláznám ellenségeit, s szorongatói ellen fordítanám kezem.

15 Des Herren Hasser müßten sich auf seine Seite schlagen, und ihr Verhängnis währte ewig!

Az Úrnak gyűlölői hízelegnének néki, és örökkévaló volna az ő idejök.

16 Er würde es mit feinstem Weizen speisen. "Mit Honig aus dem Felsen würde ich dich sättigen."

És ő megelégítené őt java búzával, és sziklából folyó mézzel töltenélek be téged!