Psalms 50
1 A Psalm of Asaph. The mighty God, even the LORD, hath spoken, and called the earth from the rising to the setting of the sun.
Zsoltár Ászáftól. Isten, az Isten, az Örökkévaló beszélt, hívta a földet, napkeltétől napnyugtáig.
2 Out of Zion, the perfection of beauty, God hath shined.
Cziónból, a tökéletes szépségűböl feltündöklött az Isten –
3 Our God shall come, and shall not keep silence: a fire shall devour before him, and it shall be very tempestuous around him.
jöjjön Istenünk és ne hallgasson – tűz emészt előtte és körülötte viharzik nagyon.
4 He shall call to the heavens from above, and to the earth, that he may judge his people.
Szólítja az eget felülről és a földet, hogy itélje népét.
5 Gather my saints together to me; those that have made a covenant with me by sacrifice.
Gyűjtsétek elém a jámboraimat, kik áldozat mellett kötik meg szövetségemet
6 And the heavens shall declare his righteousness: for God is judge himself. (Selah)
És hirdetik az egek az ő igazságát, hogy Isten itélni készül. Széla.
7 Hear, O my people, and I will speak; O Israel, and I will testify against thee: I am God, even thy God.
Halljad népem, hadd beszéljek, Izraél, hadd intselek téged; Isten, a te Istened vagyok.
8 I will not reprove thee for thy sacrifices or thy burnt offerings, to have been continually before me.
Nem vágóáldozataid miatt dorgállak, hisz égőáldozataid mindég előttem vannak;
9 I will take no bull out of thy house, nor male goats out of thy folds.
nem fogadok el házadból tulkot, aklaidból bakokat.
10 For every beast of the forest is mine, and the cattle upon a thousand hills.
Mert enyém minden vadja az erdőnek, a barmok hegyek ezrein;
11 I know all the fowls of the mountains: and the wild beasts of the field are mine.
ismerem a hegyek madarát mind, s mi a mezőn sürög, velem van.
12 If I were hungry, I would not tell thee: for the world is mine, and all it containeth.
Ha éhezném, nem mondanám neked, mert enyém a világ és teljessége.
13 Will I eat the flesh of bulls, or drink the blood of goats?
Eszem-e én a bikák husát s a bakok vérét iszom-e?
14 Offer to God thanksgiving; and pay thy vows to the most High:
Áldozz Istennek hálaáldozatot, és fizesd meg a legfelsőnek fogadásaidat;
15 And call upon me in the day of trouble: I will deliver thee, and thou shalt glorify me.
és szólíts engem a szorongatá. s napján, kiragadlak s te majd tisztelsz engem.
16 But to the wicked God saith, What hast thou to do to declare my statutes, or that thou shouldest take my covenant in thy mouth?
A gonosznak pedig mondja az Isten: Mit reeked elbeszélned törvényeimet, s miért veszed szájadra szövetségemet?
17 Seeing thou hatest instruction, and castest my words behind thee.
Holott te gyűlölöd az oktatást s magad mögé dobtad szavaimat.
18 When thou sawest a thief, then thou didst consent with him, and hast been partaker with adulterers.
Ha tolvajt láttál, czimboráltál vele és házasságtörőkkel van osztályrészed.
19 Thou givest thy mouth to evil, and thy tongue frameth deceit.
Szájadat neki eresztetted rosszra, s nyelvedet csalárdsághoz tapasztod.
20 Thou sittest and speakest against thy brother; thou slanderest thy own mother’s son.
Ülsz, testvéred ellen beszélsz, anyád fiára mocskot vetsz.
21 These things hast thou done, and I kept silence; thou thoughtest that I was altogether such an one as thyself: but I will reprove thee, and set them in order before thine eyes.
Ezeket tetted, és hallgattam, azt képzelted, olyan vagyok mint te; hadd dorgállak meg, hadd sorolom föl szemeid előtt.
22 Now consider this, ye that forget God, lest I tear you in pieces, and there be none to deliver.
Értsétek hát ezt meg, ti Istenfelejtők, nehogy szaggassak s nincs, a ki mentene.
23 Whoever offereth praise glorifieth me: and to him that ordereth his conduct aright will I show the salvation of God.
A ki hálaáldozatot áldoz, tisztel engemet, s a ki az útra ügyel, azzal láttatom Isten üdvösségét!
