Ecclesiastes 7
1 A good name is better than precious ointment; and the day of death than the day of one’s birth.
Jobb a név a jó olajnál és a halál napja a születés napjánál.
2 It is better to go to the house of mourning, than to go to the house of feasting: for that is the end of all men; and the living will lay it to his heart.
Jobb menni a gyásznak házába, mint menni a lakomának házába, mivelhogy az minden embernek a vége s az élő szívére veszi.
3 Sorrow is better than laughter: for by the sadness of the countenance the heart is made better.
Jobb a bánat a nevetésnél, mert szomorú arcz mellett felvidúl a sziv.
4 The heart of the wise is in the house of mourning; but the heart of fools is in the house of mirth.
A bölcsek szíve a gyász házában van, a balgák szíve pedig az öröm házában.
5 It is better to hear the rebuke of the wise, than for a man to hear the song of fools.
Jobb hallgatni a bölcsnek dorgálását, mint hogy valaki hallgatja a balgák énekét;
6 For as the crackling of thorns under a pot, so is the laughter of the fool: this also is vanity.
mert a milyen a tövisek ropogása a fazék alatt, olyan a balgának nevetése. S ez is hiúság! -
7 Surely oppression maketh a wise man mad; and a gift destroyeth the heart.
Mert az elnyomás megtébolyítja a bölcset s a szívet elveszíti az ajándék.
8 Better is the end of a thing than its beginning: and the patient in spirit is better than the proud in spirit.
Jobb a dolog vége mint kezdete; jobb a türelmes lelkű a büszke lelkűnél.
9 Be not hasty in thy spirit to be angry: for anger resteth in the bosom of fools.
Ne hírtelenkedj lelkedben boszankodásra, mert a boszúság a balgák ölében nyugszik.
10 Say not thou, What is the cause that the former days were better than these? for thou dost not enquire wisely concerning this.
Ne mondd: hogy van az, hogy az előbbi napok jobbak voltak emezeknél? Mert nem bölcseségből kérdezted ezt!
11 Wisdom is good with an inheritance: and by it there is profit to them that see the sun.
Jó a bölcseség a birtokkal és nyereség a napot látóknak.
12 For wisdom is a defence, and money is a defence: but the excellency of knowledge is, that wisdom giveth life to them that have it.
Mert árnyékúl van a bölcseség, árnyékúl az ezüst, de a tudás elsőbbsége: a bölcseség életben tartja gazdáját.
13 Consider the work of God: for who can make that straight, which he hath made crooked?
Nézd az Isten művét; mert ki egyenesítheti ki azt, a mit ő meggörbített?
14 In the day of prosperity be joyful, but in the day of adversity consider: God also hath appointed the one as well as the other, to the end that man should find nothing after him.
A jónak napján légy jóban és a bajnak napján lásd: emezt is megfelelően amannak alkotta Isten, annak okából, hogy az ember nem talál maga után semmit.
15 All things have I seen in the days of my vanity: there is a just man that perisheth in his righteousness, and there is a wicked man that prolongeth his life in his wickedness.
Mindet láttam hiúságom napjaiban; van igaz, a ki elvész igazságában, és van gonosz, ki sokáig él gonoszságában.
16 Be not righteous over much; neither make thyself over wise: why shouldest thou destroy thyself?
Ne légy szerfölött igaz, s ne mutatkozzál bölcsnek túlságosan; minek pusztúlnál el?
17 Be not over much wicked, neither be thou foolish: why shouldest thou die before thy time?
Ne légy szerfölött gonosz s ne légy balga; miért halnál meg időd előtt?
18 It is good that thou shouldest take hold of this; yea, also from this withdraw not thy hand: for he that feareth God shall escape from them all.
Jó, hogy megragadod ezt is és amattól sem vonod meg kezedet; mert az Istenfélő mindannyitól szabadúl.
19 Wisdom strengtheneth the wise more than ten mighty men who are in the city.
A bölcseség erejévé válik a bölcsnek, inkább mint tíz hatalmas, kik a városban vannak.
20 For there is not a just man upon earth, that doeth good, and sinneth not.
Mert ember nincs igaz a földön, ki jót cselekszik és nem vétkezik.
21 Also take no heed to all words that are spoken; lest thou hear thy servant curse thee:
Mindazon beszédekre, melyeket beszélnek, ne add szívedet, nehogy halljad szolgádat, a mint átkoz tégedet.
22 For often also thy own heart knoweth that thou thyself likewise hast cursed others.
Mert bizony sok ízben úgy tudja szíved, hogy te is átkoztál másokat.
23 All this have I proved by wisdom: I said, I will be wise; but it was far from me.
Mindezeket megkisérlettem bölcseséggel; mondtam hadd leszek bölcs, de ő távol van én tőlem!
24 That which is far off, and exceedingly deep, who can find it out?
Távol van az, a mi van, s mély, mély: ki találhatja meg?
25 I applied my heart to know, and to search, and to seek out wisdom, and the reason of things, and to know the wickedness of folly, even of foolishness and madness:
Fordúltam én és arra volt szívem, hogy tudjak és vizsgálódjam, keressek bölcseséget meg számítást és tudjam, hogy a gonoszság balgaság, a balgatagság pedig eszelősség.
26 And I find more bitter than death the woman, whose heart is snares and nets, and her hands as bands: whoever pleaseth God shall escape from her; but the sinner shall be taken by her.
És találtam én a halálnál keserűbbnek az asszonyt, a ki olyan, hogy csupa tőr, és háló a szíve és bilincsek a kezei; a ki Isten előtt jó, megmenekül tőle, de a vétkes megfogatik általa.
27 Behold, this have I found, saith the preacher, counting one by one, to find out the account:
Lásd, ezt találtam, mondja Kóhélet, egyet egyhez adván hogy megtaláljam a számítást.
28 Which yet my soul seeketh, but I find not: one man among a thousand have I found; but a woman among all those have I not found.
Amit lelkem még keresett, de nem találtam: férfit egyet találtam ezer közt, de asszonyt mindezek közt nem találtam.
29 Lo, this only have I found, that God hath made man upright; but they have sought out many devices.
Csupán, lásd, ezt találtam: hogy Isten az embert egyenesnek alkotta, de ők sokféle mesterkedést kerestek.
