Song of Solomon 1
1 The song of songs, which is Solomon’s.
Énekek éneke, Salamontól.
2 Let him kiss me with the kisses of his mouth: for thy love is better than wine.
Csókoljon engem szája csókjaival: mert bornál jobb a szerelmed.
3 Because of the savour of thy good ointments thy name is as ointment poured forth, therefore do the virgins love thee.
Illatnak jók az olajaid, kiöntött olaj a neved; azért szeretnek téged a leányzók.
4 Draw me, we will run after thee: the king hath brought me into his chambers: we will be glad and rejoice in thee, we will remember thy love more than wine: the upright love thee.
Vonj engem, utánad hadd szaladjunk – termeibe bevitt engem a király – hadd ujjongjunk és örvendjünk benned, hadd emlegessük szerelmedet inkább a bornál: méltán szeretnek téged.
5 I am black, but comely, O ye daughters of Jerusalem, as the tents of Kedar, as the curtains of Solomon.
Fekete vagyok, de szép, ti Jeruzsálem leányai, mint Kédár sátrai, mint Salamon szőnyegei.
6 Look not upon me, because I am black, because the sun hath looked upon me: my mother’s children were angry with me; they made me the keeper of the vineyards; but my own vineyard have I not kept.
Ne nézzetek rám, hogy kissé fekete vagyok, hogy lesütött engem a nap! Anyám fiai megharagudtak reám, tettek engem őrzőjévé a szőlőknek: a magam szőlőjét nem őriztem.
7 Tell me, O thou whom my soul loveth, where thou feedest, where thou makest thy flock to rest at noon: for why should I be as one that turneth aside by the flocks of thy companions?
Mondd meg nekem te, kit lelkem szeret, merre legeltetsz, merre heverésztetsz délben? Mert minek legyek, mint aki elburkolja magát, társaid nyájainál?
8 If thou knowest not, O thou fairest among women, go forth by the footsteps of the flock, and feed thy kids beside the shepherds’ tents.
Ha te ezt nem tudod, legszebbike az asszonyoknak, indulj el a juhok nyomdokain és legeltesd gödölyéidet a pásztorok hajlékainál.
9 I have compared thee, O my love, to a company of horses in Pharaoh’s chariots.
Paripámhoz Fáraó szekereinél mondlak hasonlónak, kedvesem!
10 Thy cheeks are comely with rows of jewels, thy neck with chains of gold.
Bájosak az orczáid a füzérekben, nyakad a gyöngysorokban.
11 We will make for thee borders of gold with studs of silver.
Aranyfüzéreket készítünk neked ezüst gombocskákkal.
12 While the king sitteth at his table, my spikenard sendeth forth its fragrance.
Mialatt a király asztalkörében ült, az én nárdusom megadta illatát.
13 A bundle of myrrh is my wellbeloved to me; he shall lie all night between my breasts.
Myrrhacsokor az én barátom nekem, mely kebleim között piben;
14 My beloved is to me as a cluster of henna flowers in the vineyards of Engedi.
cziprusfürt az én barátom nekem, Én-Gédi szőlőiben.
15 Behold, thou art fair, my love; behold, thou art fair; thou hast doves’ eyes.
Íme, szép vagy te kedvesem, íme, szép vagy, szemeid galambok.
16 Behold, thou art fair, my beloved, yea, pleasant: also our bed is green.
Íme, szép vagy te barátom, kedves is, nyoszolyánk is zöldelő;
17 The beams of our house are cedar, and our rafters of fir.
házaink gerendái czédrusok, padozatunk cziprusok.
