Psalmen 68

1 Voor muziekbegeleiding van David. Een psalm; een lied. God staat op: zijn vijanden stuiven uiteen, Zijn haters vluchten voor Hem weg!

Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára, éneke. Felkél az Isten, elszélednek ellenségei; és elfutnak előle az ő gyűlölői.

2 Zoals rook spoorloos verdwijnt, En was wegsmelt in vuur, Zo vergaan de bozen Voor het aanschijn van God.

A mint a füst elszéled, úgy széleszted el őket; a mint elolvad a viasz a tűz előtt, úgy vesznek el a gonoszok Isten elől;

3 Maar de rechtvaardigen mogen juichen en jubelen, Zich verheugen en verblijden in God!

Az igazak pedig örvendeznek és vígadnak az Isten előtt, és ujjongnak örömmel.

4 Zingt God ter ere, en verheerlijkt zijn Naam, Jubelt voor Hem, die door de woestijn kwam gereden; Verheugt u in Jahweh, En juicht voor zijn aanschijn!

Énekeljetek Istennek, zengedezzetek az ő nevének; csináljatok útat annak, a ki jön a pusztákon át, a kinek Jah a neve, és örüljetek előtte.

5 Hij is de Vader der wezen, de Beschermer der weduwen, Hij is God in zijn heilige tent;

Árváknak atyja, özvegyeknek bírája az Isten az ő szentséges hajlékában.

6 God, die de eenzame zwervers naar huis geleidde, Maar de weerspannigen bleven in de wildernis achter!

Isten hozza vissza a száműzötteket, kihozza boldogságra a foglyokat; csak az engedetlenek lakoznak sivatag helyen.

7 Bij uw uittocht, o God, aan de spits van uw volk, En bij uw opmars door de woestijn:

Oh Isten, mikor kivonultál a te néped előtt, mikor a pusztába beléptél: (Szela)

8 Beefde de aarde, dropen de hemelen voor het aanschijn van God, Rilde de Sinaï voor het aanschijn van Jahweh, Israëls God!

A föld reng vala, az egek is csepegnek vala Isten előtt, ez a Sinai hegy is az Isten előtt, az Izráel Istene előtt.

9 Een regen van gaven hebt Gij uitgestort, o God, En toen uw erfdeel uitgeput was, hebt Gij het gesterkt;

Bő záport hintesz vala, oh Isten, a te örökségedre, s a lankadót megújítod vala.

10 Uw beesten lieten zich onder hen neer, De uitgehongerden hebt Gij, o God, in uw goedheid verkwikt.

Benne tanyázott a te gyülekezeted: te szerzéd jóvoltodból a szegénynek, oh Isten!

11 Toen heeft de Heer zijn belofte vervuld, En een leger van vrouwen kwam het blijde verkonden:

Az Úr ad vala szólniok az örömhírt vivő asszonyok nagy csapatának.

12 Machtige koningen slaan met haast op de vlucht, En het schone geslacht verdeelt de buit!

A seregek királyai futnak, futnak: s a házi asszony zsákmányt osztogat.

13 Nu moogt gij gaan rusten in uw beemden: Zilverwit als de vleugels der duif, met goud overtrokken;

Ha cserények között hevertek is: olyanok lesztek, mint a galambnak szárnyai, a melyeket ezüst borít, vagy mint vitorla-tollai, a melyek színarany fényűek.

14 Want de Almachtige heeft de koningen verstrooid, Zoals het sneeuwt op de Salmon!

Mikor a Mindenható szétszórta benne a királyokat, mintha hó esett volna a Salmonon.

15 Bergen van Basjan, godengebergte met uw spitsen:

Isten hegye a Básán hegye; sok halmú hegy a Básán hegye;

16 Bergen en toppen, waarom kijkt gij scheel Naar de berg, die God tot woonplaats verkoos, En waar Jahweh eeuwig zal wonen?

Mit kevélykedtek ti sok halmú hegyek? Ezt a hegyet választotta Isten lakóhelyéül; bizony ezen lakozik az Úr mindörökké!

17 Op de wagens van God: tienduizenden, duizend maal duizend, Trokt Gij van de Sinaï uw heiligdom binnen, o Heer;

Az Isten szekere húszezer, ezer meg ezer; az Úr közöttük van, mint a Sinai hegyen az ő szent hajlékában.

18 Gij hebt de hoogte beklommen, De gevangenen meegevoerd, Van de mensen geschenken aanvaard, Van weerspannigen zelfs, voor de woonplaats van God!

Felmentél a magasságba, foglyokat vezettél, adományokat fogadtál emberekben: még a pártütők is ide jönnek lakni, oh Uram Isten!

19 Geloofd zij de Heer, die ons altijd beschermt, de God van ons heil;

Áldott legyen az Úr! Napról-napra gondoskodik rólunk a mi szabadításunk Istene! (Szela)

20 Gij, die ons redt; Jahweh, die nog uitwegen kent van de dood;

Ez a mi Istenünk a szabadításnak Istene, és az Úr Isten az, a ki megszabadít a haláltól.

21 God, die de kop van zijn vijand verplettert, De harde schedel van hem, die in ongerechtigheid leeft!

Csak Isten ronthatja meg az ő ellenségeinek fejét, a bűneiben járónak üstökös koponyáját.

22 De Heer heeft gezegd: Ik sleep ze uit Basjan, Haal ze naar boven uit de diepten der zee,

Azt mondta vala az Úr: Básánból visszahozlak, a tenger mélységéből is kihozlak,

23 Opdat gij in hun bloed met uw voeten kunt plassen, Ook de tong van uw honden haar deel van de vijanden krijgt!

Hogy lábadat veresre fessed a vérben, ebeidnek nyelve az ellenségből lakomázzék.

24 Ziet, daar nadert de feeststoet van God, De feeststoet naar het heiligdom van mijn God en mijn Koning!

Látták a te bevonulásodat, oh Isten! Az én Istenem, királyom bevonulását a szentélybe.

25 Voorop gaan de zangers, de harpspelers volgen;

Elől mennek vala az éneklők, utánok a húrpengetők, középen a doboló leányok.

26 In het midden de maagden met pauken: in koren loven ze God. Dan de heersers, uit Israëls bronnen ontsprongen:

A gyülekezetekben áldjátok az Istent, az Urat áldjátok, ti Izráel magvából valók!

27 Benjamin de jongste vooraan, Met de vorsten van Juda in machtige drommen, En de vorsten van Zabulon en Neftali’s vorsten!

Ott a kis Benjámin, a ki uralkodik rajtok, a Júda fejedelmei és az ő gyülekezetök; a Zebulon fejedelmei és a Nafthali fejedelmei.

28 Toon nu uw almacht, o God, die Gij ons hebt betuigd,

Istened rendelte el a te hatalmadat: erősítsd meg, oh Isten, azt, a mit számunkra készítettél!

29 Van uw heiligdom uit voor Jerusalems heil! Laat koningen U geschenken brengen:

A te Jeruzsálem felett álló hajlékodból királyok hoznak majd néked ajándékokat.

30 Jonge schapen, kudden stieren en kalveren uit Patros; Met staven van zilver en goud Als vrijwillige schatting der volken;

Fenyítsd meg a nádasnak vadját, a bikák csordáját a népek tulkaival egybe, a kik ezüst-rudakkal terpeszkednek; szórd szét a népeket, a kik a háborúban gyönyörködnek.

31 Laat Egypte zijn vette gaven brengen, Koesj zijn handen vullen voor God!

Eljőnek majd a főemberek Égyiptomból; Szerecsenország hamar kinyujtja kezeit Istenhez.

32 Koninkrijken der aarde, zingt ter ere van God, En stemt een loflied aan voor den Heer:

E földnek országai mind énekeljetek Istennek: zengjetek dicséretet az Úrnak! (Szela)

33 Die de hoogste hemel der hemelen bestijgt, En met zijn stem de machtige donder doet rollen!

A ki kezdettől fogva az egek egein ül; ímé, onnét szól nagy kemény szóval.

34 Geeft glorie aan Israëls God, Wiens macht en kracht in de wolken reikt!

Tegyetek tisztességet Istennek, a kinek dicsősége az Izráelen és az ő hatalma a felhőkben van.

35 Ontzaglijk is God in zijn heilige woning: Hij, Israëls God, Die kracht en sterkte geeft aan het volk: Gezegend zij God!

Rettenetes vagy, oh Isten, a te szent hajlékodból; az Izráelnek Istene ád erőt és hatalmat a népnek. Áldott legyen az Isten!