诗篇 74
1 亚萨的训诲诗。 神啊，你为何永远丢弃我们呢？ 你为何向你草场的羊发怒，如烟冒出呢？
Aszáf tanítása. Miért vetettél el, oh Isten, teljesen? Miért füstölög haragod a te legelődnek juhai ellen?
2 求你记念你古时所得来的会众， 就是你所赎、作你产业支派的， 并记念你向来所居住的锡安山。
Emlékezzél meg a te gyülekezetedről, a melyet régen szerzettél és a melyet megváltottál: a te örökségednek részéről, a Sion hegyéről, a melyen lakozol!
3 求你举步去看那日久荒凉之地， 仇敌在圣所中所行的一切恶事。
Lépj fel a teljes pusztaságba; mindent tönkre tett az ellenség a szent helyen!
4 你的敌人在你会中吼叫； 他们竖了自己的旗为记号。
Támadóid a te gyülekezeted hajlékában ordítanak: jeleiket tűzték fel jelekké.
5 他们好像人扬起斧子， 砍伐林中的树。
Úgy tünnek fel, mint mikor valaki fejszéjét emelgeti az erdőnek sűrű fáira.
6 圣所中一切雕刻的， 他们现在用斧子锤子打坏了。
Faragványait már mind összetördelték: fejszékkel és pőrölyökkel.
7 他们用火焚烧你的圣所， 亵渎你名的居所，拆毁到地。
Szent helyedet lángba borították; neved hajlékát földig megfertőztették.
8 他们心里说：我们要尽行毁灭； 他们就在遍地把 神的会所都烧毁了。
Ezt mondották szívökben: Dúljuk fel őket mindenestől! Felgyújtották Istennek minden hajlékát az országban.
9 我们不见我们的标帜，不再有先知； 我们内中也没有人知道这灾祸要到几时呢！
Jeleinket nem látjuk, próféta nincs többé, és nincs közöttünk, a ki tudná: meddig tart ez?
10 神啊，敌人辱骂要到几时呢？ 仇敌亵渎你的名要到永远吗？
Meddig szidalmaz, oh Isten, a sanyargató? Örökké gyalázza-é az ellenség a te nevedet?
11 你为什么缩回你的右手？ 求你从怀中伸出来，毁灭他们。
Miért húzod vissza kezedet, jobbodat? Vond ki kebeledből: végezz!
12 神自古以来为我的王， 在地上施行拯救。
Pedig Isten az én királyom eleitől fogva, a ki szabadításokat mível e föld közepette.
13 你曾用能力将海分开， 将水中大鱼的头打破。
Te hasítottad ketté a tengert erőddel; te törted össze a czethalak fejeit a vizekben.
14 你曾砸碎鳄鱼的头， 把它给旷野的禽兽为食物。
Te rontottad meg a leviathánnak fejét, s adtad azt eledelül a pusztai népnek.
15 你曾分裂磐石，水便成了溪河； 你使长流的江河干了。
Te fakasztottad fel a forrást és patakot, te száraztottad meg az örök folyókat.
16 白昼属你，黑夜也属你； 亮光和日头是你所预备的。
Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot.
17 地的一切疆界是你所立的； 夏天和冬天是你所定的。
Te szabtad meg a földnek minden határát: a nyarat és a telet te formáltad.
18 耶和华啊，仇敌辱骂， 愚顽民亵渎了你的名，求你记念这事。
Emlékezzél meg erről: ellenség szidalmazta az Urat, s bolond nép káromolta a te nevedet.
19 不要将你斑鸠的性命交给野兽； 不要永远忘记你困苦人的性命。
Ne adjad a fenevadnak a te gerliczédnek lelkét; szegényeidnek gyülekezetéről ne feledkezzél meg végképen!
20 求你顾念所立的约， 因为地上黑暗之处都满了强暴的居所。
Tekints a szövetségre; mert telve vannak e földnek rejtekhelyei zsaroló tanyákkal.
21 不要叫受欺压的人蒙羞回去； 要叫困苦穷乏的人赞美你的名。
A megrontott ne térjen szégyenvallással vissza; a nyomorult és szűkölködő dicsérje a te nevedet.
22 神啊，求你起来为自己伸诉！ 要记念愚顽人怎样终日辱骂你。
Kelj fel, oh Isten, és védd a te ügyedet; emlékezzél meg a te gyaláztatásodról, a melylyel naponként illet téged a bolond!
23 不要忘记你敌人的声音； 那起来敌你之人的喧哗时常上升。
Ne felejtkezzél el ellenségeidnek szaváról, és az ellened támadók háborgatásáról, a mely szüntelen nevekedik!
