Zsoltárok 104
1 Áldjad én lelkem az Urat! Uram én Istenem, nagy vagy te igen, ékességet és fenséget öltöztél magadra!
Bless the Lord, O my soul. O Lord my God, you are very great, clad in awful splendour,
2 A ki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;
covered with robe of light. You stretch out the heavens like the cloth of a tent.
3 A ki vizeken építi fel az ő palotáját, a felhőket rendeli az ő szekerévé, jár a szeleknek szárnyain;
He lays the beams of his chambers on water. He takes dark clouds for his chariot, and rides on the wings of the wind.
4 A ki a szeleket teszi követeivé, a lángoló tüzet szolgáivá.
He takes the winds for his messengers, the fire and the flame for his servants.
5 Ő fundálta a földet az ő oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké.
He founded the earth upon pillars, to sustain it unshaken forever.
6 Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek állottak vala.
With the garment of ocean he covered it, waters towered over the mountains.
7 Egy kiáltásodtól eloszlának, és mennydörgésednek szavától szétriadának.
But at your rebuke they fled, scared by the roar of your thunder,
8 Hegyek emelkedének fel és völgyek szállának alá arra a helyre, a melyet fundáltál nékik.
mountains rose, valleys sank down to the place appointed for them.
9 Határt vetettél, a melyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására.
They dared not pass the bounds set for them, or cover the earth any more.
10 A ki elbocsátja a forrásokat a völgyekbe, hogy folydogáljanak a hegyek között;
He sent brooks into the valleys, they meander between the mountains.
11 Megitassák a mezőnek minden állatát; a vadszamarak is megoltsák szomjúságukat.
The wild beasts all drink from them, and the wild asses quench their thirst.
12 Mellettök lakoznak az égnek madarai, az ágak közül hangicsálnak.
The birds have their home by the banks, and sing in the branches.
13 A ki megöntözi a hegyeket az ő palotájából; a te munkáidnak gyümölcséből megelégíttetik a föld.
From his chambers above he gives drink to the mountains, and satisfies earth with the vials of heaven.
14 A ki füvet sarjaszt a barmoknak és növényeket az embereknek hasznára, hogy eledelt vegyenek a földből,
He makes grass grow for the cattle, and herbs for people. He brings bread out of the earth;
15 És bort, a mely megvidámítja a halandónak szívét, fényesebbé teszi az orczát az olajnál; és kenyeret, a mely megerősíti a halandónak szívét.
wine, to gladden hearts; oil, to make faces shine; bread, to strengthen hearts.
16 Megelégíttetnek az Úrnak fái, a Libánonnak czédrusai, a melyeket plántált;
The trees of the Lord drink their fill the cedars he planted on Lebanon,
17 A melyeken madarak fészkelnek: az eszterág, a melynek a cziprusok a háza.
where the little birds build their nest, and the stork whose home is the cypress.
18 A magas hegyek a vadkecskéknek, a sziklák hörcsögöknek menedéke.
The high hills are for the wild goats, and the rocks are for coneys to hide in.
19 Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, a mely lenyugovását tudja.
He created the moon to mark seasons, and told the sun when to set.
20 Szerzett setétséget, hogy éjszaka legyen, a melyben szétjárjanak a mezőnek összes vadai;
You make it dark: night comes, when all the wild beasts creep out.
21 Az oroszlánkölykök, a melyek ordítanak a prédáért, sürgetvén Istentől eledelöket.
Young lions that roar for their prey, seeking their meat from God.
22 Ha felkél a nap, elrejtőznek és hajlékaikban heverésznek;
At sunrise they slink away, and lie down in their dens.
23 Az ember munkájára megy ki, és az ő dolgára mind estvéig.
Then people go forth to their work, and toil till evening.
24 Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal.
How many, O Lord, are your works, all of them made in wisdom! The earth is filled with your creatures.
25 Ez a nagy és széles tenger! Itt vannak benne a megszámlálhatatlan csúszók; apró állatok nagyokkal együtt.
And there is the great broad sea, where are countless things in motion, living creatures, both great and small.
26 Amott gályák járnak s czethal, a melyet azért formáltál, hogy játszadozzék benne.
There go the ships, and the Leviathan you made to play there.
27 Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas időben.
They all look in hope to you, to give them their food in due season.
28 Adsz nékik és ők takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jóvoltoddal.
And you give with open hand; they gather and eat to their heart’s desire.
29 Elfordítod orczádat, megháborodnak; elveszed a lelköket, kimulnak és porrá lesznek újra.
When you hide your face, they are terrified; when you take their breath away, they die and go back to their dust.
30 Kibocsátod a te lelkedet, megújulnak, és újjá teszed a földnek színét.
But a breath from your lips creates them, and renews the face of the earth.
31 Legyen az Úrnak dicsőség örökké; örvendezzen az Úr az ő teremtményeiben;
May the glory of the Lord be forever, may the Lord rejoice in his works.
32 A ki, ha rátekint e földre, megrendül az; megilleti a hegyeket, és füstölögnek azok.
A glance of his makes the earth tremble, a touch of his makes the hills smoke.
33 Éneklek az Úrnak egész életemben; zengedezek az én Istenemnek, a míg vagyok!
I will sing to the Lord while I live, I will play to my God while I am.
34 Legyen kedves néki az én rebegésem; örvendezem én az Úrban;
May my musing be sweet to him, for I rejoice in the Lord.
35 Veszszenek el a bűnösök a földről, és a hitetlenek ne legyenek többé! Áldjad én lelkem az Urat; dicsérjétek az Urat!
But may sinners be swept from the earth, and the wicked vanish forever. O my soul, bless the Lord. Hallelujah.
