Példabeszédek 25
1 Még ezek is Salamon példabeszédei, melyeket összeszedegettek Ezékiásnak, a Júda királyának emberei.
These [are] also proverbs of Solomon, which the men of Hezekiah king of Judah copied out.
2 Az Istennek tisztességére van a dolgot eltitkolni; a királyoknak pedig tisztességére van a dolgot kikutatni.
[It is] the glory of God to conceal a thing: but the honor of kings [is] to search out a matter.
3 Az ég magasságra, a föld mélységre, és a királyoknak szíve kikutathatatlan.
The heaven for hight, and the earth for depth, and the heart of kings [is] unsearchable.
4 Távolítsd el az ezüstből a salakot, és abból edény lesz az ötvösnek:
Take away the dross from the silver, and there shall come forth a vessel for the finer.
5 Távolítsd el a bűnöst a király elől, és megerősíttetik igazsággal az ő széke.
Take away the wicked [from] before the king, and his throne shall be established in righteousness.
6 Ne dicsekedjél a király előtt, és a nagyok helyére ne állj;
Put not forth thyself in the presence of the king, and stand not in the place of great [men]:
7 Mert jobb, ha azt mondják néked: jer ide fel; hogynem mint levettetned néked a tisztességes előtt, a kit láttak a te szemeid.
For better [it is] that it be said to thee, Come up hither; than that thou shouldst be put lower in the presence of the prince whom thy eyes have seen.
8 Ne indulj fel a versengésre hirtelen, hogy azt ne kelljen kérdened, mit cselekedjél az után, mikor gyalázattal illet téged a te felebarátod.
Go not forth hastily to strive, lest [thou know not] what to do in the end thereof, when thy neighbor hath put thee to shame.
9 A te ügyedet végezd el felebarátoddal; de másnak titkát meg ne jelentsd;
Debate thy cause with thy neighbor [himself]; and reveal not a secret to another:
10 Hogy ne gyalázzon téged, a ki hallja; és a te gyalázatod el ne távozzék.
Lest he that heareth [it] put thee to shame, and thy infamy turn not away.
11 Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige!
A word fitly spoken [is like] apples of gold in pictures of silver.
12 Mint az arany függő és színarany ékesség: olyan a bölcs intő a szófogadó fülnél.
[As] an ear-ring of gold, and an ornament of fine gold, [so is] a wise reprover upon an obedient ear.
13 Mint a havas hideg az aratásnak idején: olyan a hív követ azoknak, a kik őt elbocsátják; mert az ő urainak lelkét megvidámítja.
As the cold of snow in the time of harvest, [so is] a faithful messenger to them that send him: for he refresheth the soul of his masters.
14 Mint a felhő és szél, melyekben nincs eső: olyan a férfiú, a ki kérkedik hamis ajándékkal.
Whoever boasteth himself of a false gift [is like] clouds and wind without rain.
15 Tűrés által engeszteltetik meg a fejedelem, és a szelíd beszéd megtöri a csontot.
By long forbearing is a prince persuaded, and a soft tongue breaketh the bone.
16 Ha mézet találsz, egyél a mennyi elég néked; de sokat ne egyél, hogy ki ne hányd azt.
Hast thou found honey? eat so much as is sufficient for thee, lest thou be filled with it, and vomit it.
17 Ritkán tedd lábadat a te felebarátodnak házába; hogy be ne teljesedjék te veled, és meg ne gyűlöljön téged.
Withdraw thy foot from thy neighbor's house; lest he be weary of thee, and [so] hate thee.
18 Pőröly és kard és éles nyíl az olyan ember, a ki hamis bizonyságot szól felebarátja ellen.
A man that beareth false witness against his neighbor [is] a maul, and a sword, and a sharp arrow.
19 Mint a romlott fog és kimarjult láb: olyan a hitetlennek bizodalma a nyomorúság idején.
Confidence in an unfaithful man in time of trouble [is like] a broken tooth, and a foot out of joint.
20 Mint a ki leveti ruháját a hidegnek idején, mint az eczet a sziksón: olyan, a ki éneket mond a bánatos szívű ember előtt.
[As] he that taketh away a garment in cold weather, [and as] vinegar upon nitre; so [is] he that singeth songs to a heavy heart.
21 Ha éhezik, a ki téged gyűlöl: adj enni néki kenyeret; és ha szomjúhozik: adj néki inni vizet;
If thy enemy shall hunger, give him bread to eat; and if he shall thirst, give him water to drink:
22 Mert elevenszenet gyűjtesz az ő fejére, és az Úr megfizeti néked.
For thou shalt heap coals of fire upon his head, and the LORD will reward thee.
23 Az északi szél esőt szül; és haragos ábrázatot a suttogó nyelv.
The north wind driveth away rain: so [doth] an angry countenance a backbiting tongue.
24 Jobb lakni a tetőnek ormán, mint a háborgó asszonynyal, és közös házban.
[It is] better to dwell in a corner of the house-top, than with a brawling woman and in a wide house.
25 Mint a hideg víz a megfáradt embernek, olyan a messze földről való jó hírhallás.
[As] cold waters to a thirsty soul, so [is] good news from a far country.
26 Mint a megháborított forrás és megromlott kútfő, olyan az igaz, a ki a gonosz előtt ingadozik.
A righteous man falling down before the wicked [is as] a turbid fountain, and a corrupt spring.
27 Igen sok mézet enni nem jó; hát a magunk dicsőségét keresni dicsőség?
[It is] not good to eat much honey: so [for men] to search their own glory [is not] glory.
28 Mint a megromlott és kerítés nélkül való város, olyan a férfi, a kinek nincsen birodalma az ő lelkén!
He that [hath] no rule over his own spirit [is like] a city [that is] broken down, [and] without walls.
