Máté 12
1 Abban az időben a vetéseken át haladt Jézus szombatnapon; tanítványai pedig megéheztek, és kezdték a kalászokat tépni és enni.
Lao esa, nandaa no atahori Yahudi ra fai hahae tao ues na, Yesus no ana mana tungga nara laoꞌ tungga atahori osin. Ana mana tungga nara ndoe, de ara etu rala are nggandum mbuleꞌ de raa lao-laoꞌ.
2 Látván pedig ezt a farizeusok, mondának néki: Ímé a te tanítványaid azt cselekszik, a mit nem szabad szombatnapon cselekedni.
Sia naa, hambu atahori hira mia partei agama Farisi feꞌe toꞌu rahereꞌ adat Yahudi. Rita Yesus ana mana tungga nara tao taꞌo naa, ma ara ai E rae, “Ana mana tungga mara etu are nggandum nandaa no fai hahae tao ues! Afiꞌ taꞌo naa! Te naa nalena-langga neu hita hohoro lalanen.”
3 Ő pedig monda nékik: Nem olvastátok-é, mit cselekedett Dávid, mikor megéhezett vala ő és a kik vele valának?
Te Yesus nataa nae, “Taꞌo bee, o! Hei nda misinedꞌa baꞌi Daud dudꞌuit na sa, do? Baꞌi Daud no ana mana tungga nara ndoe de tei nara radꞌiro-dꞌoro huu ndoe rala seli. Boe ma ana nisiꞌ Lamatualain Lalaa hule-oꞌen rala, de haꞌi roti fo malangga agama ra fee neu Lamatuaꞌ ena, fo ara raa. Tao-tao te akaꞌ malangga agama ra bole raa roti naa. Atahori laen nda bole raa sa. Basa de baꞌi Daud se raa, te atahori nda rae ara sala sa. Hei onaꞌ nda baca mihine Lamatualain Susura Meumaren sa!
4 Hogyan ment be az Isten házába, és ette meg a szentelt kenyereket, a melyeket nem vala szabad megennie néki, sem azoknak, a kik ő vele valának, hanem csak a papoknak?
5 Vagy nem olvastátok-é a törvényben, hogy szombatnapon megtörik a papok a szombatot a templomban és nem vétkeznek?
Te sia naa o nenesuraꞌ soꞌal malangga agama ra tao ues mete-seꞌu sia ume hule-oꞌe, nandaa no fai hahae tao ues. Te ara nda hambu salaꞌ saa sa boe.
6 Mondom pedig néktek, hogy a templomnál nagyobb van itt.
Rena, o! Dalahulun, ume hule-oꞌe na pantin, te aleꞌ ia hambu dalaꞌ sa pantin lenaꞌ, naeni, Au, Atahori Matetuꞌ ia.
7 Ha pedig tudnátok, mi ez: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot, nem kárhoztattátok volna az ártatlanokat.
Sia Lamatualain Susura Meumaren, Lamatualain nae, ‘Au hihii-nanau ngga taꞌo ia: Au atahori nggara musi ratudꞌu susueꞌ esa no esa. Mete ma ara nda tao taꞌo naa sa, na, banda tutunu-hohotuꞌ fo ara rendi fee Auꞌ naa, nda naꞌena sosoa-ndandaaꞌ saa sa boe.’ Na, mete ma ama mihine malolole Lamatuaꞌ oꞌolan, neꞌo ama nda fee salaꞌ neu ana mana tungga ngga ra sa. Te ara nda tao sala saa sa boe!
8 Mert a szombatnak is Ura az embernek Fia.
Te Au ia, Atahori Matetuꞌ a. Au uꞌena hak uꞌetuꞌ ae, atahori bole tao saa nandaa no fai hahae tao ues.”
9 És távozván onnan, méne az ő zsinagógájukba.
Basa naa ma Yesus lao hela mamanaꞌ naa, de nisiꞌ sira ume hule-oꞌen.
10 És ímé, vala ott egy elszáradt kezű ember. És megkérdék őt, mondván: Ha szabad-é szombatnapon gyógyítani? hogy vádolhassák őt.
Sia naa, hambu touꞌ esa liman seri maꞌamateꞌ. Atahori Farisi naa ra rae sangga dalaꞌ fo fee salaꞌ neu Yesus, mete ma Ana tao nahaiꞌ atahori naa, nandaa no fai hahae tao ues. De ara ratane rae, “Tungga hita agaman hohoro-lalanen, atahori bole tao nahaiꞌ atahori nandaa no fai hahae tao ues, do hokoꞌ?”
11 Ő pedig monda nékik: Kicsoda közületek az az ember, a kinek van egy juha, és ha az szombatnapon a verembe esik, meg nem ragadja és ki nem vonja azt?
De Yesus nataa nae, “Mete ma atahori sa bibꞌin esa tudꞌa ndolaꞌ rala neu, nandaa no fai hahae tao ues, neꞌo tenu bibꞌiꞌ a neu oꞌo bibꞌi a dea neu, to?
12 Mennyivel drágább pedig az ember a juhnál! Szabad tehát szombatnapon jót cselekedni.
Naa! Lamatuaꞌ sue atahori lenaꞌ tenu bibꞌiꞌ a sue bibꞌin. Huu naa, atahori bole tao dala maloleꞌ nandaa no fai hahae tao ues.”
13 Akkor monda annak az embernek: Nyújtsd ki a kezedet. És kinyújtá, és olyan éppé lőn, mint a másik.
Boe ma Ana olaꞌ no atahori lima maꞌamate seseriꞌ naa nae, “Aꞌa, e! Loo limam nema!” Boe ma ana loo lima maꞌamate seseriꞌ naa, boe ma liman hai neuꞌ ena, onaꞌ liman seriꞌ a.
14 A farizeusok pedig kimenvén, tanácsot tartának ellene, hogyan veszíthetnék el őt.
Rita taꞌo naa ma, atahori Farisi ra ramue. De ara fela lao hela ume hule-oꞌe a, boe ma ara reu rala ralaꞌ sa rae, “Ata musi sangga dalaꞌ fo tisa E!”
15 Jézus pedig észrevévén ezt, eltávozék onnan. És követé őt nagy sokaság, és ő meggyógyítja vala mindnyájokat;
Te Yesus bubꞌuluꞌ dudꞌuꞌa deꞌulaka nara, naa de Ana lao nisiꞌ mamanaꞌ laen. Atahori hetar tungga E, ma Ana tao nahaiꞌ basa atahori mamahedꞌiꞌ ra
16 És megfenyegeté őket, hogy őt ismertté ne tegyék;
Te Ana ai se nae, “Ama afiꞌ mifadꞌe atahori laen soꞌal Au.”
17 Hogy beteljesedjék Ésaiás próféta mondása, a ki így szólt:
Ana tao taꞌo naa tungga saa fo Lamatualain nafadꞌe neu mana ola-olan Yesaya nae,
18 Ímé az én szolgám, a kit választottam; az én szerelmesem, a kiben az én lelkem kedvét lelé; lelkemet adom ő belé, és ítéletet hirdet a pogányoknak.
“Mete dei! Eni ia, Au Atahori dedꞌenu ngga fo tengga alaꞌ a ena. Au sue E, ma Au umuhoꞌo ukundoo o E. Dei fo Au fee Dula-dale ngga neu E, fo neu nanori atahori sia basa nusaꞌ ra soꞌal Au dala masodꞌa ndoos ngga.
19 Nem verseng, és nem kiált; az utczákon senki nem hallja szavát.
Ana nda toꞌo tendan sa. Ana nda soꞌu-soꞌu aon sa.
20 A megrepedezett nádat nem töri el, és a pislogó gyertyabelet nem oltja ki, mígnem diadalomra viszi az ítéletet.
Ralan maloleꞌ. Ana nda naꞌasususaꞌ atahori sa. Ana nda helu tiku hau mana naeꞌa tiku sa. Ana nda fuu nisa lambu anaꞌ mana naeꞌa mate sa. Ana nanori atahori nakandooꞌ a, losa dodꞌoo ma basa nusaꞌ ra rahine de tungga Lamatuaꞌ dala masodꞌa ndoo-tetun boe.
21 És az ő nevében reménykednek majd a pogányok.
Dei fo atahori mia basa nusaꞌ ra ramahere neu E, huu rahine rae Eni, seka.”
22 Akkor egy vak és néma ördöngőst hoztak ő eléje; és meggyógyítá azt, annyira, hogy a vak és néma mind beszél, mind lát vala.
Lao esa, atahori ra rendi atahori nitu taoꞌ esa nisiꞌ Yesus. Atahori naa matan pokeꞌ ma nda olaꞌ nala sa. Boe ma Yesus oi hendi nitu de naꞌahahaiꞌ e. Boe ma, atahori naa nita ma olaꞌ neuꞌ ena.
23 És elálmélkodék az egész sokaság, és monda: Vajjon nem ez-é Dávidnak ama Fia?
Rita taꞌo naa, ma basa atahori titindindiꞌ a. Ara ola-olaꞌ rae, “Mbei ma Eni ia, Daud tititi-nonosin, fo Lamatuaꞌ mana ola-ola nara suraꞌ memaꞌ mia lele uluꞌ a. Eni ia, neꞌo Atahori fo hita nea-neaꞌ a!”
24 A farizeusok pedig ezt hallván, mondának: Ez nem űzi ki az ördögöket, hanemha Belzebubbal, az ördögök fejedelmével.
Te leleꞌ atahori Farisi ra rena rala, ma ara nda simbo sa. Boe ma ara ola-olaꞌ rae, “Woe! Atahori ia bisa oi hendi nitu, huu nitu ra malanggan Balsebul mana fee E koasa.”
25 Jézus pedig, tudva az ő gondolataikat, monda nékik: Minden ország, a mely magával meghasonlik, elpusztul; és egy város vagy háznép sem állhat meg, a mely meghasonlik magával.
Te Yesus nahine atahori Farisi ra oꞌolan. Boe ma nafadꞌe se nae, “Hei oꞌolam naa, nda naꞌena sosoa-ndandaaꞌ sa! Mete ma sia nusaꞌ esa, rauinggu nara rafetu-raparu, taꞌo bee fo nusaꞌ naa naꞌatataaꞌ! Onaꞌ naa boe mete ma atahori sia kota esa, do sia ume sa rala, esa natofa no esa, neꞌo ara sea-saranggaa losa rambalulutu, o!
26 Ha pedig a Sátán a Sátánt űzi ki, önmagával hasonlott meg; mimódon állhat meg tehát az ő országa?
Dadꞌi mete ma nitu ra bamusuꞌ ma esa oi esa, na, sira malanggan nda toꞌu parendaꞌ doo-doo sa ena!
27 És ha én Belzebub által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Azért ők magok lesznek a ti bíráitok.
Misinedꞌa, e! Hei atahori mara o oi rahine nitu ra boe. Ara oi rendiꞌ nitu a koasan, do? Hokoꞌ! Dadꞌi ama afiꞌ olaꞌ leli mae, Au oi nitu ra endiꞌ nitu a koasan. Dei fo hei atahori mara raꞌetuꞌ ao nara rae, saa fo ama runduꞌ a, nda tebꞌe sa.
28 Ha pedig én Istennek Lelke által űzöm ki az ördögöket, akkor kétség nélkül elérkezett hozzátok az Isten országa.
Te mete ma Au tebꞌe-tebꞌeꞌ oi nitu endiꞌ koasa mia Lamatuaꞌ Duladꞌalen, na natudꞌu nae, Lamatuaꞌ memaꞌ Maneꞌ mana sia hei mata mara ena.
29 Avagy mi módon mehet be valaki a hatalmasnak házába és rabolhatja el annak kincseit, hanemha megkötözi előbb a hatalmast és akkor rabolja ki annak házát?
Mete ma atahori rae rema ramanaꞌo sudꞌiꞌ a saa sia atahori maꞌadꞌereꞌ sa umen, na, ana musi futu-paꞌa nahereꞌ atahori naa dei. Dei fo, ana namanaꞌo nala atahori naa sudꞌiꞌ a saa nara.
30 A ki velem nincsen, ellenem van; és a ki velem nem gyűjt, tékozol.
Misinedꞌa malolole! Te atahori nda mana partei no Au sa, bamusuꞌ no Au. No atahori nda mana tao afiꞌ neu Au ue-tatao ngga sa, ana taoꞌ a nemue-neanggiꞌ.
31 Azt mondom azért néktek: Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embereknek; de a Lélek káromlása nem bocsáttatik meg az embereknek.
Dadꞌi rena malolole Au oꞌola ngga ia! Lamatualain sadꞌia fee ambon neu atahori sala-kilu nara ena. Ma mete ma atahori olaꞌ nda malole soꞌal atahori laen, na, Lamatualain feꞌe sadꞌia fee ambon neu e. Te mete ma atahori nambarani olaꞌ nda maloleꞌ soꞌal Lamatualain Dula-dale Meumaren, na Lamatualain nda fee ambon neu sala-kilun sa.
32 Még a ki az ember Fia ellen szól, annak is megbocsáttatik; de a ki a Szent Lélek ellen szól, annak sem ezen, sem a más világon meg nem bocsáttatik. (aiōn g165)
Mete ma atahori olaꞌ deꞌulakaꞌ soꞌal Au, Atahori Tebꞌeꞌ-tebꞌeꞌ ia, Lamatuaꞌ sadꞌia fee ambon neu e. Te mete ma atahori olaꞌ naꞌamuti-naꞌamuu labꞌan Lamatuaꞌ Duladꞌale Meumaren, na, Lamatualain nda fee ambon neu salan naa sa losa fai mateteꞌen!” (aiōn g165)
33 Vagy legyetek jó fák, és teremjetek jó gyümölcsöt, vagy legyetek romlott fák, és teremjetek romlott gyümölcsöt; mert gyümölcséről ismerik meg a fát.
Basa ma Yesus olaꞌ nakandoo neu atahori Farisi ra nae, “Dudꞌuꞌa malolole! Hau hu maloleꞌ nabꞌoa boa maloleꞌ. Te hau hu nda maloleꞌ a sa nabꞌoa boa nda maloleꞌ sa, Hu mia hau a boan, atahori bisa bubꞌuluꞌ rae, hau huuꞌ na, maloleꞌ do hokoꞌ.
34 Mérges kígyóknak fajzatai, mi módon szólhattok jókat, holott gonoszak vagytok? Mert a szívnek teljességéből szól a száj.
Te hei ia ra onaꞌ mengge mana peko-lelekoꞌ! Ama nda bisa olaꞌ dala-dala maloleꞌ ra sa. Huu saa nenembedaꞌ sia atahori ralan, na, ana kalua tungga bafan.
35 A jó ember az ő szívének jó kincseiből hozza elő a jókat; és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincseiből hozza elő a gonoszokat.
Atahori maloleꞌ, tantu olaꞌ dala maloleꞌ, huu hambu dala-dala maloleꞌ nenembedaꞌ sia ralan. Te atahori deꞌulakaꞌ, olaꞌ a deꞌulakaꞌ, hu hambu dala-dala deꞌulakaꞌ nenembedaꞌ sia ralan.
36 De mondom néktek: Minden hivalkodó beszédért, a mit beszélnek az emberek, számot adnak majd az ítélet napján.
Mimihere neu Au! Te dei fo losa fai mateteꞌen, Lamatualain paresaꞌ basa atahori tatao-nonoꞌin. Leleꞌ naa, atahori esa-esaꞌ musi nataa eni dedꞌea-oꞌolan mana nda ma nggunaꞌ a sa.
37 Mert a te beszédidből ismertetel igaznak, és a te beszédidből ismertetel hamisnak.
Dadꞌi maꞌabꞌebꞌesa, e! Te dei fo Lamatualain timba-tai dedꞌea-oꞌola mara, no naꞌetuꞌ nae, ama hambu huku-dokiꞌ do hokoꞌ.”
38 Ekkor felelének néki némelyek az írástudók és farizeusok közül, mondván: Mester, jelt akarnánk látni te tőled.
Rena Yesus olaꞌ naꞌo naa ma, hambu meser agama hira ro atahori Farisi ra roꞌe mbali E rae, “Ama Meser! Hai mae mita Amaꞌ tao manadadꞌiꞌ, fo dadꞌi bukti oi, Amaꞌ koasan tebꞌe-tebꞌeꞌ mia Lamatualain.”
39 Ő pedig felelvén, monda nékik: E gonosz és parázna nemzetség jelt kiván; és nem adatik jel néki, hanemha Jónás prófétának jele.
Te Yesus bua se nae, “Wuih! Hei atahori aleꞌ ia, nda nau tao rerenaꞌ neu Lamatuaꞌ sa! Ama mihineꞌ a tao deꞌulakaꞌ! Mae ama moꞌe manadadꞌiꞌ o, Au nda fee sa. Huu feꞌesaꞌan Lamatuaꞌ fee manadadꞌiꞌ nendiꞌ mana ola-olan Yunus. Naa dai ena!
40 Mert a miképen Jónás három éjjel és három nap volt a czethal gyomrában, azonképen az embernek Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában.
Yunus leo rereloꞌ telu, ma tetembaꞌ telu mia uꞌu monaeꞌ a ambun rala. Au o onaꞌ naa boe, Atahori Tetebꞌes ia. dei fo Au leo rereloꞌ telu, ma tetembaꞌ telu sia lua fatuꞌ, atahori mates ra mamanan.
41 Ninive férfiai az ítéletkor együtt támadnak majd fel ezzel a nemzetséggel, és kárhoztatják ezt: mivelhogy ők megtértek a Jónás prédikálására; és ímé nagyobb van itt Jónásnál.
Dei fo sia fai mateteꞌen, mete ma Lamatuaꞌ dadꞌi mana nggero-furi, na, atahori Niniwe ra rambariiꞌ dadꞌi sakasii fo rundu nggi rae, ‘Basa hei ia, nggoaꞌ!’ Feꞌesaꞌan, atahori Niniwe ra rena Lamatuaꞌ mana ola-olan Yunus, de ara doaꞌ ma lao hela sala-kilu nara. Te hei hokoꞌ. Tao-tao te, aleꞌ ia hambu Atahori sia hei taladꞌa mara manaseliꞌ lena Yunus, naeni Au ia. Te ama nda nau tao afiꞌ neu Au mbei sa boe.
42 Délnek királyné asszonya felkél majd az ítéletkor e nemzetséggel együtt, és kárhoztatja ezt: mert ő eljött a földnek széléről, hogy hallhassa a Salamon bölcseségét; és ímé, nagyobb van itt Salamonnál.
Dei fo sia fai mateteꞌen, mete ma Lamatuaꞌ dadꞌi mana nggero-furi, na, ina mane Seba mia seriꞌ ona o, nambarii dadꞌi sakasii. Ana dudꞌu fo rundu basa mana masodꞌa aleꞌ ia nae, ‘Basa hei ia ra, nggoaꞌ, e!’ Feꞌesaꞌan, ina maneꞌ a nema mia dodꞌoo fo nita no mata aon mane Soleman mahinen. Tao-tao te, aleꞌ ia hambu Atahori sia taladꞌa mara manaseliꞌ lenaꞌ mane Soleman, naeni Au ia. Te ama nda tao afiꞌ mbei neu Au sa boe.”
43 Mikor pedig a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélkül való helyeken jár, nyugalmat keresve, és nem talál:
“Mete ma nitu neneoi hendiꞌ mia atahori esa, nitu a neu nisiꞌ mamana rouꞌ fo sangga mamana hahaeꞌ. Te ana nda hambu mamana maloleꞌ sa.
44 Akkor ezt mondja: Visszatérek az én házamba, a honnét kijöttem. És oda menvén, üresen, kisöpörve és fölékesítve találja azt.
Boe ma ana dudꞌuꞌa nae, “Hee! Nda hambu mamanaꞌ sa, de malole lenaꞌ au baliꞌ isiꞌ atahori fo feꞌesaꞌan au leo miaꞌ a.’ Basa ma ana baliꞌ, ma nita mamanaꞌ naa, meuꞌ ma nene tao maloleꞌ ena.
45 Akkor elmegy és vesz maga mellé más hét lelket, gonoszabbakat ő magánál, és bemenvén, ott lakoznak; és ennek az embernek utolsó állapotja gonoszabb lesz az elsőnél. Így lesz ezzel a gonosz nemzetséggel is.
Boe ma nitu naa neu noꞌe nonoon hitu, deꞌulaka nara seli lenaꞌ e fai. Boe ma basa se reu leo sia atahori naa, ma ara poko-paru randaa e. Dadꞌi aleꞌ ia, atahori naa masodꞌan deꞌulakan seli. Onaꞌ naa boe, atahori sia fai-fai maꞌabꞌuiꞌ ia ra.”
46 Mikor pedig még szóla a sokaságnak, ímé az ő anyja és az ő testvérei állanak vala odakünn, akarván ő vele szólni.
Leleꞌ naa, Yesus feꞌe olaꞌ no atahori hetar. Boe ma maman no odꞌi nara rema rae randaa ro E. Ara riirii mia ume deaꞌ de denu atahori reu roꞌe E.
47 És monda néki valaki: Ímé a te anyád és testvéreid odakünn állanak, és szólni akarnak veled.
Boe ma atahori reu rafadꞌe rae, “Amaꞌ, e! Amaꞌ maman no odꞌi mara sia dean. Ara rae randaa ro Amaꞌ.”
48 Ő pedig felelvén, monda a hozzá szólónak: Kicsoda az én anyám; és kik az én testvéreim?
De Yesus nataa nae, “Au mama ngga, seka? Ma Au toronoo ngga, seka?”
49 És kinyujtván kezét az ő tanítványaira, monda: Ímé az én anyám és az én testvéreim!
Boe ma Ana dudꞌu atahori mana tungga E, de nafadꞌe nae, “Mete, huu ia ra Au mama ngga ma toronoo ngga ra.
50 Mert a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az nékem fitestvérem, nőtestvérem és anyám.
Huu atahori mana tao tungga Au Ama ngga sia sorga hihii-nanaun, sira Au bobꞌonggi matetu nggara.”
