Márk 1
1 A Jézus Krisztus, az Isten Fia evangyéliomának kezdete,
Dudꞌui maloleꞌ ia, Lamatualain Ana na dudꞌui na. Nara na, Yesus Kristus. Lamatualain dudu basa E mia doo na neu. Dudꞌui fefeu na taꞌo ia:
2 A mint meg van írva a prófétáknál: Ímé én elküldöm az én követemet a te orczád előtt, a ki megkészíti a te útadat előtted;
Yesus nda feꞌe tao Eni tatao na sa, te Lamatualain denu atahori sa nara na Yohanis. Yohanis musi neu soi dalaꞌ fee neu Yesus nenema na. Te fai dalahulu naa, Lamatualain pake mana dui-bꞌengga na esa, nara na Baꞌi Yesaya fo suraꞌ memaꞌ nae: “Rena o! Au denu Au atahori ngga, fo neu soi dalaꞌ fee neu Nggo.
3 Kiáltónak szava a pusztában: Készítsétek meg az Úrnak útját, egyengessétek meg az ő ösvényeit:
Atahori naa neu nisiꞌ mamanaꞌ fo atahori nese, fo nameli nae: ‘Basa atahori raloleꞌ dalaꞌ, fo simbo Lamatuaꞌ nenema na! Ratetu dalaꞌ, fo simbo E.’”
4 Előáll vala János, keresztelvén a pusztában és prédikálván a megtérésnek keresztségét a bűnöknek bocsánatára.
Atahori babꞌae Yohanis, Mana Sarani. Ana leo sia mamana maꞌafuniꞌ. Bua-baꞌu na tao mia onta fulu na. Bꞌobꞌori na tao mia banda rou a. Nanaa na, lamat no oni oeꞌ. (Yohanis masodꞌa na ia, onaꞌ a Baꞌi Elia dalahulu naa). Leleꞌ naa, atahori mia kota Yerusalem, no propinsi Yudea isi nara, rema randaa ro Yohanis sia mamana na. Ara rema rae rita Yohanis ma rae rena nenori na. Ana nafadꞌe nae, “Musi mitaa sala-singgo mara, fo Lamatualain ose hendi basa salaꞌ mara. Basa naa, hei musi sarani dei, fo tao tanda oi hei malole mo Lamatualain ena.” Basa ma, ara rataa sala-singgo nara, de ana sarani se sia loe Yordan.
5 És kiméne hozzá Júdeának egész tartománya és a Jeruzsálembeliek is, és megkeresztelkedének mindnyájan ő általa a Jordán vizében, bűneikről vallást tévén.
6 János pedig teveszőrruhát és dereka körül bőrövet viselt vala, és sáskát és erdei mézet eszik vala.
7 És prédikála, mondván: Utánam jő, a ki erősebb nálam, a kinek nem vagyok méltó, hogy lehajolván, sarujának szíjját megoldjam.
Ana nafadꞌe naꞌo ia, “Dei fo hambu atahori sa mana seliꞌ lenaꞌ au nae nema. Mae dadꞌi akaꞌ a eni dedenu na o, au nda undaa sa.
8 Én vízzel kereszteltelek titeket, de ő Szent Lélekkel keresztel titeket.
Au akaꞌ a sarani hei pake oe, te dei fo Ana tao lenaꞌ au, ma Ana tao nasofe hei rala mara no Lamatuaꞌ Dula-Dale Meumare Na.”
9 És lőn azokban a napokban, eljöve Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelteték János által a Jordánban.
Leleꞌ naa, Yesus nema mia kambo Nasaret nisiꞌ Galilea, de nandaa no Yohanis. De Yohanis sarani E mia loe Yordan.
10 És azonnal feljővén a vízből, látá az egeket megnyilatkozni, és a Lelket mint egy galambot ő reá leszállani;
Yesus dea neu mia oe a, ngegger ma, lalai a sii. Basa ma Lamatualain Dula-Dale na, sama onaꞌ mbui lunda onda neu E.
11 És szózat lőn az égből: Te vagy az én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm.
Boe ma rena Lamatualain hara na mia lalai a oi, “Ho ia, Au Ana susue ngga. Ho tao mumuhoꞌo Au mukundoꞌa.”
12 És a Lélek azonnal elragadá őt a pusztába.
Basa ma, Lamatuaꞌ Dula-Dale na nore nendi Yesus nisiꞌ mamana rouꞌ maꞌafuniꞌ.
13 És ott volt a pusztában negyven napig kísértetve a Sátántól, és a vad állatokkal vala együtt; és az angyalok szolgálnak vala néki.
Ana leo mia mamanaꞌ naa fai haa nulu no banda fui ra. Sia naa, malangga nitu ra nema sobꞌa Yesus fo tungga e, te nda nala E sa. Basa ma, Lamatualain ate nara mia sorga rema tao mataꞌ neu Eni.
14 Minekutána pedig János tömlöczbe vettetett, elméne Jézus Galileába, prédikálván az Isten országának evangyéliomát,
Ara tao Yohanis Mana Saraniꞌ a bui rala neu, te Yesus nisiꞌ propinsi Galilea, de bengga Lamatualain Hara-lii Malole na sia naa.
15 És mondván: Bétölt az idő, és elközelített az Istennek országa; térjetek meg, és higyjetek az evangyéliomban.
Ana olaꞌ nae, “Rena o! Ia naa, Lamatuaꞌ fai Na losa ena! Ia naa, basa atahori rahine rae Lamatualain toꞌu parendaꞌ. Naa de hei musi miloeꞌ mia sala-singgo mara! Basa fo, tungga Lamatualain Hara-lii Maloleꞌ na leon.”
16 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont és Andrást, annak testvérét, a mint a tengerbe hálót vetének; mert halászok valának.
Faiꞌ esa, Yesus laoꞌ tungga dano Galilea suu na. Ana mete-nita atahori esa nara na Simon, no odꞌi na, Anderias. Ruꞌa se dala uꞌu. Naa sira ue nara fai-fai esa.
17 És monda nékik Jézus: Kövessetek engem, és én azt mívelem, hogy embereket halászszatok.
Yesus noꞌe se nae, “Ima fo tungga Au leo! Hei biasa sangga uꞌu, te ia naa Au ae tao hei dadꞌi mana sangga ao samanaꞌ.
18 És azonnal elhagyván az ő hálóikat, követék őt.
Rena rala boe ma, ruꞌa se lao hela dala, de reu tungga E.
19 És onnan egy kevéssé elébb menve, látá Jakabot, a Zebedeus fiát és annak testvérét, Jánost, a mint a hajóban azok is a hálókat kötözgetik vala.
Basa ma, Yesus laoꞌ nakandoo mbei fai, Ana mete-nita Sabadius ana nara. Aꞌa ka, nara na Yakobis, no odꞌi na Yohanis. Ruꞌa se ralole puꞌat sia ofaꞌ rala.
20 És azonnal hívá őket. És ők atyjukat, Zebedeust a napszámosokkal a hajóban hagyva, utána menének.
Yesus noꞌe ruꞌa se nae, “Ima fo tungga Au.” De ruꞌa se lao hela sira papa na, no mana tulu-fali nara sia ofaꞌ ata. De ara reu tungga E.
21 És bemenének Kapernaumba; és mindjárt szombatnapon bemenvén a zsinagógába, tanít vala.
Basa ma, Yesus no atahori kahaaꞌ ra, losa kambo Kapernaum. Losa atahori Yahudi fai hule-oꞌe na, Yesus nisiꞌ ume hule-oꞌe, de nanori mia naa.
22 És elálmélkodának az ő tanításán; mert úgy tanítja vala őket, mint a kinek hatalma van, és nem úgy mint az írástudók.
Rena Eni oꞌola na, basa atahori ra ndii-ndiiꞌ a, huu Eni nahine tebꞌe nenoriꞌ naa isi na. Naa, fea no atahori Yahudi meser nara.
23 Vala pedig azok zsinagógájában egy ember, a kiben tisztátalan lélek volt, és felkiálta,
Leleꞌ naa, hambu atahori nitu taoꞌ a sia ume naa rala, nameli nae,
24 És monda: Ah! mi dolgunk van nékünk veled, Názáreti Jézus? Azért jöttél-é, hogy elveszíts minket? Tudom, hogy ki vagy te: az Istennek Szentje.
“Woi! Yesus, atahori Nasaret! Mae tao saa mo hai? Uma mae tao mulutu hai, do? Hai mihine Ho. Ho ia, atahori fo dalahulu naa Lamatualain helu nae haitua nema. Ho ia, atahori nda ma salaꞌ sa.”
25 És megdorgálá őt Jézus, mondván: Némulj meg, és menj ki belőle.
Te Yesus nae, “Soo bafa ma! Lao hela atahori naa!”
26 És a tisztátalan lélek megszaggatá őt, és fenszóval kiáltva, kiméne belőle.
Nitu ra tao atahori naa ao na ndundulea nahereꞌ, de lao hela e no randu nahereꞌ.
27 És mindnyájan elálmélkodának, annyira, hogy egymás között kérdezgeték, mondván: Mi ez? Micsoda új tudomány ez, hogy hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek is, és engedelmeskednek néki?
Basa atahori mana sia ume hule-oꞌe rala titindindii. De basa se ola-olaꞌ rae, “We! Ia, saa ia! Ana parenda nitu ra dea reu, boe ma ara tungga hihii Na. Ia nenori feuꞌ, do? Tou Lasiꞌ a oꞌola na, seli!”
28 És azonnal elméne az ő híre Galilea egész környékére.
Boe ma atahori akaꞌ dui-bꞌengga mia kamboꞌ nisiꞌ kamboꞌ sia propensi Galilea.
29 És a zsinagógából azonnal kimenvén, a Simon és András házához menének Jakabbal és Jánossal együtt.
Ara lao hela ume hule-oꞌe, de Yesus nisiꞌ Simon no Anderias umen. Yakobis no Yohanis reu ro se.
30 A Simon napa pedig hideglelésben fekszik vala, és azonnal szólának néki felőle.
Simon ina ari na mera mafeo-matobꞌi, de ana sungguꞌ mia koi a. Yesus se masoꞌ ume na, boe ma atahori rema rafadꞌe rae, “Ina lasiꞌ a mera mafeo-matobꞌi.”
31 És ő odamenvén, fölemelé azt, annak kezét fogván; és elhagyá azt a hideglelés azonnal, és szolgál vala nékik.
Yesus neu seꞌu ina lasiꞌ a, toꞌu lima na, de nafefela e. Memera na hai neuꞌ ena. Ina lasiꞌ a dea neu tao mataꞌ neu se.
32 Estefelé pedig, a mikor leszállt a nap, mind ő hozzá vivék a betegeseket és az ördöngősöket;
Relo a loe-loe boe, atahori ra rendi atahori mamahedꞌi ra, ro atahori nitu taoꞌ ra. Ara risiꞌ Yesus roꞌe tulu-faliꞌ.
33 És az egész város oda gyűlt vala az ajtó elé.
Losa basa kambo isiꞌ a, rema tesa sia ume mata na.
34 És meggyógyíta sokakat, a kik különféle betegségekben sínlődnek vala; és sok ördögöt kiűze, és nem hagyja vala szólni az ördögöket, mivelhogy őt ismerék.
Hedꞌi nara mataꞌ-mataꞌ, te Yesus naꞌahahaiꞌ se. Ana o oi hendi nitu ra. Te Ana nda fee se kaꞌe rala fo olaꞌ sa, huu ara rahine Eni ena.
35 Kora reggel pedig, még szürkületkor, fölkelvén, kiméne, és elméne egy puszta helyre és ott imádkozék.
Mbila deka manggarelo, feꞌe maꞌahatuꞌ, Yesus fela lao nisiꞌ mamana rou esa, de ola-olaꞌ no Lamatualain.
36 Simon pedig és a vele lévők utána sietének;
Simon se fela, nda rita Yesus sa, de ara reu sangga E.
37 És a mikor megtalálák őt, mondának néki: Mindenki téged keres.
Randaa ro E, de rafadꞌe rae, “Papa, atahori naeꞌ sangga Papa.”
38 És ő monda nékik: Menjünk a közel való városokba, hogy ott is prédikáljak, mert azért jöttem.
Te Ana nataa nae, “Naa malole. Te lao tisiꞌ kambo laen dei, mana deka ia, fo Au ae ufadꞌe Hara-lii Maloleꞌ neu se. Huu naa, Au uma.”
39 És prédikál vala azoknak zsinagógáiban, egész Galileában, és ördögöket űz vala.
Basa boe, ara lao rereoꞌ propinsi Galilea, de Yesus dui-bꞌengga Hara-lii Maloleꞌ sia sira ume-ume hule-oꞌe na. Ma Ana oi hendi nitur mia atahori ra.
40 És jöve hozzá egy bélpoklos, kérvén őt és leborulván előtte és mondván néki: Ha akarod, megtisztíthatsz engem.
Leleꞌ naa, hambu atahori hedꞌi kusta esa, nema nisiꞌ Yesus. De ana sendeꞌ lululangga na noꞌe tulu-faliꞌ neu E nae, “Papa e! Tulu-fali au dei! Au bubꞌuluꞌ Papa bisa naꞌahahaiꞌ au hedꞌi ngga ia. Sadꞌi Papa nau.”
41 Jézus pedig könyörületességre indulván, kezét kinyújtva megérinté őt, és monda néki: Akarom, tisztulj meg.
Yesus kasian atahori naa, de loo lima na toꞌu nala e, ma nae, “Memaꞌ, Au nau! Ho hai leon!”
42 És a mint ezt mondja vala, azonnal eltávozék tőle a poklosság és megtisztula.
Nggengger ma, atahori naa hedꞌi na mopo, de ana hai neuꞌ ena.
43 És erősen megfenyegetvén, azonnal elküldé őt,
Yesus denu atahori naa baliꞌ, de nafadꞌe mbali e nae,
44 És monda néki: Meglásd, hogy senkinek semmit ne szólj; hanem eredj el, mutasd meg magadat a papnak, és vidd fel a te tisztulásodért, a mit Mózes parancsolt, bizonyságul nékik.
‘Musunedꞌa matalolole! Ho hai ena, te afiꞌ mufadꞌe esa-esa boe! Musi tungga Baꞌi Musa parenda na dei. Misiꞌ malangga agama, fo ana paresaꞌ ao ma, fo seꞌu hedꞌi ma hai tebꞌe, do hokoꞌ. No musi fee tutunu-hohotuꞌ dadꞌi makasi, fo basa atahori ra bubꞌuluꞌ ho hai ena.”
45 Az pedig kimenvén, kezde sokat beszélni és terjeszteni a dolgot, annyira, hogy nyilvánosan immár be sem mehetett Jézus a városba, hanem künn puszta helyeken vala, és mennek vala hozzá mindenfelől.
Te atahori naa lao, ma neu dui sudꞌiꞌ a sia bee-bꞌee. Huu naa, atahori naeꞌ rae randaa ro Yesus, de ana naeꞌ a nda natudꞌu mata na sia kamboꞌ naa sa. Ana leo siaꞌ a mamana-mamana rou sia kambo deaꞌ. Te mia bee-bꞌee, atahori nonggo rema, rae randaa ro E.
