2 Korintusi 3
1 Elkezdjük-é ismét ajánlgatni magunkat? Vagy talán szükségünk van, mint némelyeknek, ajánló levelekre hozzátok, avagy tőletek?
Are we beginning to commend ourselves again? Or are we like some who need letters of commendation to you, or from you?
2 A mi levelünk ti vagytok, beírva a mi szívünkbe, a melyet ismer és olvas minden ember;
You yourselves are our letter – a letter written on our hearts, and one which everybody can read and understand.
3 A kik felől nyilvánvaló, hogy Krisztusnak a mi szolgálatunk által szerzett levele vagytok, nem tentával, hanem az élő Isten Lelkével írva; nem kőtáblákra, hanem a szívnek hústábláira.
All can see that you are a letter from Christ delivered by us, a letter written, not with ink, but with the Spirit of the living God, not on tablets of stone, but on tablets of human hearts.
4 Ilyen bizodalmunk pedig Isten iránt a Krisztus által van.
This, then, is the confidence in regard to God that we have gained through the Christ.
5 Nem mintha magunktól volnánk alkalmatosak valamit gondolni, úgy mint magunkból; ellenkezőleg a mi alkalmatos voltunk az Istentől van:
I do not mean that we are fit to form any judgment by ourselves, as if on our own authority;
6 A ki alkalmatosokká tett minket arra, hogy új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem léleké; mert a betű megöl, a lélek pedig megelevenít.
our fitness comes from God, who himself made us fit to be assistants of a new covenant, of which the substance is, not a written Law, but a Spirit. For the written Law means death, but the Spirit gives life.
7 Ha pedig a halálnak betűkkel kövekbe vésett szolgálata dicsőséges vala, úgyhogy Izráel fiai nem is nézhettek Mózes orczájára arczának elmúló dicsősége miatt:
If the system of religion which involved death, embodied in a written Law and engraved on stones, began amid such glory, that the Israelites were unable to gaze at the face of Moses because of its glory, though it was but a passing glory,
8 Hogyne volna még inkább dicsőséges a léleknek szolgálata?
will not the religion that confers the Spirit have still greater glory?
9 Mert ha a kárhoztatás szolgálata dicsőséges, mennyivel inkább dicsőséges az igazság szolgálata?
For, if there was a glory in the religion that involved condemnation, far greater is the glory of the religion that confers righteousness!
10 Sőt a dicsőített nem is dicsőséges ebben a részben az őt meghaladó dicsőség miatt.
Indeed, that which then had glory has lost its glory, because of the glory which surpasses it.
11 Mert ha dicsőséges az elmulandó, sokkal inkább dicsőséges, a mi megmarad.
And, if that which was to pass away was attended with glory, far more will that which is to endure be surrounded with glory!
12 Azért ilyen reménységben nagy nyiltsággal szólunk;
With such a hope as this, we speak with all plainness;
13 És nem, miként Mózes, a ki leplet borított az orczájára, hogy ne lássák Izráel fiai az elmulandónak végét.
unlike Moses, who covered his face with a veil, to prevent the Israelites from gazing at the disappearance of what was passing away.
14 De megtompultak az ő elméik. Mert ugyanaz a lepel mind e mai napig ott van az ó szövetség olvasásánál felfedetlenül, mivelhogy a Krisztusban tűnik el;
But their minds were slow to learn. Indeed, to this very day, at the public reading of the old covenant, the same veil remains; only for those who are in union with Christ does it pass away.
15 Sőt mind máig, a mikor csak olvassák Mózest, lepel borul az ő szívökre.
But, even to this day, whenever Moses is read, a veil lies on their hearts.
16 Mikor pedig megtér az Úrhoz, lehull a lepel.
Yet, whenever someone turns to the Lord, the veil is removed.
17 Az Úr pedig a Lélek; és a hol az Úrnak Lelke, ott a szabadság.
And the Lord is the Spirit, and, where the Spirit of the Lord is, there is freedom.
18 Mi pedig az Úrnak dicsőségét mindnyájan fedetlen arczczal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsőségről dicsőségre, úgy mint az Úrnak Lelkétől.
And all of us, with faces from which the veil is lifted, seeing, as if reflected in a mirror, the glory of the Lord, are being transformed into his likeness, from glory to glory, as it is given by the Lord, the Spirit.
