2 Korintusi 2

1 Azt tettem pedig fel magamban, hogy nem megyek közétek ismét szomorúsággal.

For my own sake, as well, I decided not to pay you another painful visit.

2 Mert ha én megszomorítlak titeket, ugyan ki az, a ki megvídámít engem, hanemha a kit én megszomorítok?

If it is I who cause you pain, why, who is there to cheer me, except the person whom I am paining?

3 És azért írtam néktek éppen azt, hogy mikor oda megyek, meg ne szomoríttassam azok miatt, a kiknek örülnöm kellene; meg lévén győződve mindenitek felől, hogy az én örömöm mindnyájatoké.

So I wrote as I did because I was afraid that if I had come, I should have been pained by those who ought to have made me glad; for I felt sure that it was true of you all that my joy was in every case yours also.

4 Mert sok szorongattatás és szívbeli háborgás között írtam néktek sok könyhullatással, nem hogy megszomoríttassatok, hanem hogy megismerjétek azt a szeretetet, a mellyel kiváltképen irántatok viseltetem.

I wrote to you in sore trouble and distress of heart and with many tears, not to give you pain, but to let you see how intense a love I have for you.

5 Ha pedig valaki megszomorított, nem engem szomorított meg, hanem részben, hogy azt ne terheljem, titeket mindnyájatokat.

Now whoever has caused the pain has not so much pained me, as he has, to some extent – not to be too severe – pained every one of you.

6 Elég az ilyennek a többség részéről való ilyen megbüntetése:

The man to whom I refer has been sufficiently punished by the penalty inflicted by the majority of you;

7 Annyira, hogy éppen ellenkezőleg ti inkább bocsássatok meg néki és vígasztaljátok, hogy valamiképen a felettébb való bánat meg ne eméssze az ilyet.

so that now you must take the opposite course, and forgive and encourage him, or else he may be overwhelmed by the intensity of his pain.

8 Azért kérlek titeket, hogy tanusítsatok iránta szeretetet.

So I entreat you to assure him of your love.

9 Mert azért írtam is, hogy bizonyosan megtudjam felőletek, ha mindenben engedelmesek vagytok-é?

I had this further object, also, in what I wrote – to find out whether you might be relied on to be obedient in everything.

10 A kinek pedig megbocsáttok valamit, én is: mert ha én is megbocsátottam valamit, ha valakinek megbocsátottam, ti érettetek cselekedtem Krisztus színe előtt; hogy meg ne csaljon minket a Sátán:

Anyone you forgive, I forgive them, too. Indeed, for my part, whatever I have forgiven (if I have had to forgive anything), I have forgiven for your sakes, in the presence of Christ,

11 Mert jól ismerjük az ő szándékait.

so as to prevent Satan from taking advantage of us; for we are not ignorant of his devices.

12 Mikor pedig Troásba mentem a Krisztus evangyélioma ügyében és kapu nyittatott nékem az Úrban, nem volt lelkemnek nyugodalma, mivelhogy nem találtam Titust, az én atyámfiát;

When I went to the district round Troas to tell the good news of the Christ, even though there was an opening for serving the Master,

13 Hanem elbúcsúzván tőlük, elmentem Macedóniába.

I could get no peace of mind because I failed to find Titus, my friend; so I took leave of the people there, and went on to Macedonia.

14 Hála pedig az Istennek, a ki mindenkor diadalra vezet minket a Krisztusban, és az ő ismeretének illatját minden helyen megjelenti mi általunk.

All thanks to God, who, through our union with the Christ, leads us in one continual triumph, and uses us to spread the sweet perfume of the knowledge of him in every place.

15 Mert Krisztus jó illatja vagyunk Istennek, mind az üdvözülők, mind az elkárhozók között;

For we are the fragrance of Christ ascending to God – both among those who are in the path of salvation and among those who are in the path to ruin.

16 Ezeknek halál illatja halálra; amazoknak pedig élet illatja életre. És ezekre kicsoda alkalmatos?

To the latter we are a stench which arises from death and tells of death; to the former a fragrance which arises from life and tells of life. But who is equal to such a task?

17 Mert mi nem olyanok vagyunk, mint sokan, a kik meghamisítják az Isten ígéjét; hanem tisztán, sőt szinte Istenből szólunk az Isten előtt a Krisztusban.

Unlike many people, we are not in the habit of making profit out of God’s message; but in all sincerity, and bearing God’s commission, we speak before him in union with Christ.