Jób 9
1 Felelt Jób és mondta:
Dia namaly Joba ka nanao hoe:
2 Valóban tudom, hogy így van; miképpen is igazulhat Istennel szemben a halandó?
Fantatro tokoa fa izany no izy; Fa aiza no hahamarina ny zanak’ olombelona eo anatrehan’ Andriamanitra?
3 Ha kíván pörölni vele, nem felel neki egyre sem ezer közül.
Raha te-hifandahatra aminy izy, dia tsy mahavaly teny Azy na dia iray amin’ ny arivo aza.
4 Szívre bölcs, erőre hatalmas! Ki keményítette meg magát ellene és sértetlen maradt?
Hendry am-po Izy sady matanjaka amin’ ny hery; iza no nikiry nanohitra Azy ka tsy naninona?
5 A ki hegyeket mozdít el, s nem is tudják, a melyeket felforgatott haragjában;
Izay mamindra tendrombohitra, nefa ireny tsy mahalala akory, izay mamadika azy amin’ ny fahatezerany,
6 a ki megreszketteti a földet a helyéről, hogy oszlopai megrendülnek;
Ary mampihorohoro ny tany ho afaka amin’ ny fitoerany, ka mihozongozona ny andriny;
7 a ki szól a napnak s nem ragyog fel, s a csillagokra pecsétet tesz;
Mandidy ny masoandro Izy, ka tsy miposaka iny, ary manisy tombo-kase manafina ny kintana;
8 kiterjeszti az eget egymagában s lépdel a tenger magaslatain;
Sady Izy irery ihany no mamelatra ny lanitra sy mandia ny onjan-dranomasina;
9 teremti a gönczölszekerét, az óriont s a fiastyúkot meg a Délnek kamaráit;
Manao ireo kintana lehibe Izy, dia ny Bera sy ny Telonohorefy ary ny Ikotokelimiadilaona sy ireo kintana maro any atsimo,
10 a ki nagyokat tesz kikutathatatlanúl, csodásokat, úgy hogy számuk sincsen:
Ary manao zava-dehibe tsy takatry ny saina, eny, fahagagana tsy hita isa.
11 lám, elvonul mellettem s nem látom, elhalad s nem veszem észre;
Indro, mandalo ahy Izy, nefa tsy hitako; Ary mihelina Izy, nefa tsy fantatro.
12 ha kit elragad, ki utasítaná vissza, ki szólna hozzá mit mívelsz?
Indro, mipaoka Izy, ka iza no mahasakana Azy? Iza no hanao aminy hoe: Inona no ataonao?
13 Isten nem fordítja el haragját, alatta legörnyedtek Ráháb segítői;
Andriamanitra tsy mampitony ny fahatezerany; Ny mpanampy an-dRahaba aza dia mitanondrika eo ambaniny.
14 hát még hogy felelnék én neki, választanám szavaimat vele szemben!
Mainka fa izaho tsy mahavaly Azy, na mahafidy teny hifandaharako aminy;
15 A ki, ha igazam volna, nem felelnék, az én bírámhoz könyörögnék.
Fa na dia marina aza aho, dia tsy hahavaly tsy akory; Hifona amin’ Ilay manana ady amiko no hany heriko.
16 Ha szólítanám s felelne nekem, nem hinném, hogy figyel szavamra.
Raha mba niantso aho, ka namaly ahy aza Izy, dia tsy ho nino aho fa hanaiky ny fitarainako Izy.
17 A ki viharban rám rohan, hogy sebeimet sokasítsa ok nélkül.
Fa manorotoro ahy amin’ ny tafio-drivotra Izy ka manamaro ny feriko tsy ahoan-tsy ahoana.
18 Nem enged lélegzetet vennem, hanem jóllakat keserűségekkel.
Sady tsy avelany haka aina akory aho, fa vokisany zava-mangidy.
19 Ha erőn fordul meg: íme a hatalmas, és ha ítéleten: ki idéz meg engem?
Raha ny amin’ ny herin’ ny mahery, dia: Indro ary! Ary ny amin’ ny fitsarana: Iza no hifandahatra amiko?
20 Ha igazam volna, szájam ítélne el engem; gáncstalan vagyok, fonákká tesz engem.
Na dia marina aza aho, dia hanameloka ahy ihany ny vavako; Ary na dia tsy manan-tsiny aza aho, dia hanao ahy ho meloka Izy.
21 Gáncstalan vagyok, nem ismerem lelkemet, megvetem életemet!
Marina aho, ataoko tsinontsinona ny aiko; Tsy ahoako izay ho velona.
22 Egyre megy; azért azt mondom: Gáncstalant és gonoszt semmisít ő meg.
Tsy misy hafa aminy, ka izany no nanaovako hoe: Ny marina sy ny meloka dia samy aringany avokoa.
23 Ha hirtelen öl az ostor, az ártatlanok elcsüggedésén gúnyolódik.
Raha misy loza mahafaty tampoka, dia mihomehy ny fizahan-toetra ny marina Izy.
24 Az ország gonoszok kezébe adatott; bíráinak arczát eltakarja, ha ő nem, ugyan kicsoda?
Ny tany efa voatolotra ho eo an-tànan’ ny ratsy fanahy; Manarona ny tavan’ ny mpitsara eo Izy; Raha tsy Izy no manao izany, dia iza, kosa ary?
25 Napjaim pedig gyorsabbak voltak a futárnál, eliramodtak, nem láttak jót.
Ny androko dia faingana noho ny tsimandoa; Lasa ireny ka tsy nahita soa akory.
26 Tovavonultak akár gyékényhajók, mint sas lecsap az étkére.
Mihelina tahaka ny lakana faingam-pandeha izy, tahaka ny voromahery mipaoka hanina.
27 Ha azt mondtam, hadd felejtem el panaszomat, hagyom abba bánatos arczomat s hadd derülök fel:
Raha hoy izaho: Hanadino ny alaheloko aho, hitsahatra tsy hanjonitra aho ka ho miramirana,
28 megfélemedtem mind a fájdalmaimtól, tudtam, hogy nem fogsz engem ártatlannak mondani.
Dia mahatsiravina ahy ny fahoriako rehetra; Fantatro fa tsy hataonao ho tsy manan-tsiny aho.
29 Nekem bűnösnek kell lennem – minek fáradozzam hát hiába?
Tsy maintsy hatao ho meloka ihany aho, koa nahoana aho no hanasa-tena foana?
30 Ha megmosakodnám hóvízben s lúggal tisztítanám kezeimet:
Na dia mandro amin’ ny oram-panala aza aho ka manadio ny tanako amin’ ny ranon-davenona,
31 akkor a verembe mártanál engem, hogy megutálnának ruháim.
Dia hanitrika ahy any am-pahitra miaraka amin’ izay Hianao, ka hataon’ ny fitafiako ho zava-betaveta aho.
32 Mert nem ember ő mint én, bogy felelhetnék neki, hogy együtt mehetnénk be ítéletre.
Fa tsy olona tahaka ahy Izy ka ho azoko valiana hifanatrehanay amin’ ny fitsarana.
33 Nem létezik, ki közöttünk dönt, ki rá tenné kezét mindkettőnkre.
Tsy misy mpanelanelana anay Hametraka ny tànany aminay roa tonta.
34 Távolítsa el rólam vesszejét, s rettentése ne ijesszen engem:
Aoka hanaisotra ny tsorakazony amiko Izy, ary aoka tsy hampahatsiravina ahy ny fampitahorany,
35 majd beszélnék s nem félnék tőle, mert nem olyan vagyok én magamban.
Dia hiteny aho ka tsy hatahotra Azy; Fa fantatro fa tsy hatahotra foana aho.
