< Jób 9 >

1 Felelt Jób és mondta:
E GIOBBE rispose e disse:
2 Valóban tudom, hogy így van; miképpen is igazulhat Istennel szemben a halandó?
Veramente io so ch'[egli è] così; E come si giustificherebbe l'uomo appo Iddio?
3 Ha kíván pörölni vele, nem felel neki egyre sem ezer közül.
Se [Iddio] vuol litigar con lui, Egli non gli potrà rispondere d'infra mille [articoli] ad un solo.
4 Szívre bölcs, erőre hatalmas! Ki keményítette meg magát ellene és sértetlen maradt?
[Egli è] savio di cuore, e potente di forza; Chi si è [mai] indurato contro a lui, ed è prosperato?
5 A ki hegyeket mozdít el, s nem is tudják, a melyeket felforgatott haragjában;
[Contro a lui], che spianta i monti, Senza che si possa sapere come egli li abbia rivolti sottosopra nella sua ira;
6 a ki megreszketteti a földet a helyéről, hogy oszlopai megrendülnek;
Che crolla la terra, [e la smuove] dal luogo suo; E [da cui] le colonne di essa sono scosse;
7 a ki szól a napnak s nem ragyog fel, s a csillagokra pecsétet tesz;
Che parla al sole, ed esso non si leva; Che tiene suggellate le stelle;
8 kiterjeszti az eget egymagában s lépdel a tenger magaslatain;
Che distende tutto solo i cieli, E calca le sommità del mare;
9 teremti a gönczölszekerét, az óriont s a fiastyúkot meg a Délnek kamaráit;
Che ha fatto i [segni del] Carro, dell'Orione, delle Gallinelle, E quelli [che sono in] fondo all'Austro;
10 a ki nagyokat tesz kikutathatatlanúl, csodásokat, úgy hogy számuk sincsen:
Che fa cose tanto grandi, che non si possono investigare; E tante cose maravigliose che non si possono annoverare.
11 lám, elvonul mellettem s nem látom, elhalad s nem veszem észre;
Ecco, egli passerà davanti a me, ed io nol vedrò; Ripasserà, ed io non lo scorgerò.
12 ha kit elragad, ki utasítaná vissza, ki szólna hozzá mit mívelsz?
Ecco, egli rapirà, [e] chi gli farà far restituzione? Chi gli dirà: Che fai?
13 Isten nem fordítja el haragját, alatta legörnyedtek Ráháb segítői;
Iddio non raffrena l'ira sua; Sotto lui sono atterrati i bravi campioni.
14 hát még hogy felelnék én neki, választanám szavaimat vele szemben!
Quanto meno gli risponderei io, Ed userei parole scelte contro a lui?
15 A ki, ha igazam volna, nem felelnék, az én bírámhoz könyörögnék.
Io, che quantunque fossi giusto, non risponderei, [Anzi] chiederei grazia al mio Giudice.
16 Ha szólítanám s felelne nekem, nem hinném, hogy figyel szavamra.
Se io grido, ed egli mi risponde, Pur non potrò credere ch'egli abbia ascoltata la mia voce;
17 A ki viharban rám rohan, hogy sebeimet sokasítsa ok nélkül.
Conciossiachè egli mi abbia conquiso con un turbo, E mi abbia date di molte battiture senza cagione.
18 Nem enged lélegzetet vennem, hanem jóllakat keserűségekkel.
Egli non mi permette pur di respirare; Perciocchè egli mi sazia di amaritudini.
19 Ha erőn fordul meg: íme a hatalmas, és ha ítéleten: ki idéz meg engem?
Se si tratta di forza, ecco, [egli è] potente; Se di giudicio, chi mi citerà?
20 Ha igazam volna, szájam ítélne el engem; gáncstalan vagyok, fonákká tesz engem.
Benchè io sia giusto, la mia bocca mi condannerà; [Quantunque] io [sia] intiero, ella mi dichiarerà perverso.
21 Gáncstalan vagyok, nem ismerem lelkemet, megvetem életemet!
[Benchè] io [sia] intiero, io non riconoscerò me stesso; Io avrò a sdegno la vita mia.
22 Egyre megy; azért azt mondom: Gáncstalant és gonoszt semmisít ő meg.
Egli [è] tutt'uno; perciò ho detto: Egli distrugge ugualmente l'[uomo] intiero e l'empio.
23 Ha hirtelen öl az ostor, az ártatlanok elcsüggedésén gúnyolódik.
Se [è] un flagello, egli uccide in un momento; [Ma] egli si beffa della prova degl'innocenti.
24 Az ország gonoszok kezébe adatott; bíráinak arczát eltakarja, ha ő nem, ugyan kicsoda?
La terra è data in mano all'empio, [Il qual] copre la faccia de' giudici di essa. Ora, se [Iddio] non [fa questo], chi [è] egli [dunque?]
25 Napjaim pedig gyorsabbak voltak a futárnál, eliramodtak, nem láttak jót.
Ma i miei giorni sono stati più leggieri che un corriero; Son fuggiti via, non hanno goduto il bene;
26 Tovavonultak akár gyékényhajók, mint sas lecsap az étkére.
Son trascorsi come saette, Come un'aquila che vola frettolosa al pasto.
27 Ha azt mondtam, hadd felejtem el panaszomat, hagyom abba bánatos arczomat s hadd derülök fel:
Se io dico: Io dimenticherò il mio lamento, Io lascerò il mio cruccio, e mi rinforzerò;
28 megfélemedtem mind a fájdalmaimtól, tudtam, hogy nem fogsz engem ártatlannak mondani.
Io sono spaventato di tutti i miei tormenti, Io so che tu non mi reputerai innocente.
29 Nekem bűnösnek kell lennem – minek fáradozzam hát hiába?
Io sarò reo; Perchè adunque mi affaticherei in vano?
30 Ha megmosakodnám hóvízben s lúggal tisztítanám kezeimet:
Quando io mi fossi lavato con acque di neve, E nettatomi le mani col sapone;
31 akkor a verembe mártanál engem, hogy megutálnának ruháim.
Allora pure tu mi tufferesti in una fossa, E i miei vestimenti mi avrebbero in abbominio.
32 Mert nem ember ő mint én, bogy felelhetnék neki, hogy együtt mehetnénk be ítéletre.
Perciocchè egli non [è] un uomo, come [son] io, [perchè] io gli risponda, [E perchè] noi veniamo insieme a giudicio.
33 Nem létezik, ki közöttünk dönt, ki rá tenné kezét mindkettőnkre.
Ei non v'è niuno che possa dar sentenza fra noi, [Che] possa metter la mano sopra amendue noi.
34 Távolítsa el rólam vesszejét, s rettentése ne ijesszen engem:
[Ma] rimuova egli pur la sua verga d'addosso a me, E non mi conturbi il suo spavento.
35 majd beszélnék s nem félnék tőle, mert nem olyan vagyok én magamban.
[Allora] io parlerò, e non avrò paura di lui; Perciocchè in questo stato io non [sono] in me stesso.

< Jób 9 >