Luke 12
1 Muna thangu yina, nkangu wu batu wuwombo-wombo wukutakana, babandiatasana bawu na bawu mu malu. Buna Yesu wutona kamba theti minlonguki miandi: —Lulubukila luvi lu Bafalisi. Mayuya mawu luawu luvi beni.
Ezenközben mikor sok ezerből álló sokaság gyűlt egybe, annyira, hogy egymást letapossák, kezdé az ő tanítványainak mondani: Mindenekelőtt oltalmazzátok meg magatokat a farizeusok kovászától, mely a képmutatás;
2 Bila kuisi ko diambu disuama diela kambu zabukusu voti kuisi ko matsueki mela kambu zabakana.
Mert nincs oly rejtett dolog, mely napfényre ne jőne; és oly titok, mely ki ne tudódnék.
3 Diawu mambu moso luyolukila mu tombi mela wakakana ku kiezila ayi momo luyolukila va dikutu, mu bivinga, mela yamukusu ku mbata muangu.
Annakokáért a mit a sötétben mondtatok, a világosságban fog meghallatszani; és a mit fülbe sugtatok a rejtekházakban, azt a házak tetején fogják hirdetni.
4 Ndikulukamba, beno bakundi bama, lubika mona tsisi bobo balenda vonda nitu bila bawu vonga bobo balendi buela vanga diambu dinkaka ko.
Mondom pedig néktek én barátaimnak: Ne féljetek azoktól, kik a testet ölik meg, és azután többet nem árthatnak.
5 Vayi ndieka kulumonisa bobo lufueti mona tsisi: Lutina mutu wowo beki lulendo lu lozila ku bulungi bu kameni vonda. Bukiedikandikulukamba, niandi mutu lufueti mona tsisi. (Geenna g1067)
De megmondom néktek, kitől féljetek: Féljetek attól, a ki minekutána megöl, van arra is hatalma, hogy a gyehennára vessen. Bizony, mondom néktek, ettől féljetek. (Geenna g1067)
6 Basumbisanga ko zitsiodila zitanu mu zimbongo zizole zi bisengo e? Vayi Nzambi kasi zimbakana ko kadi yimosi mu zizioso.
Nemde öt verebet meg lehet venni két filléren? és egy sincs azok közül Istennél elfelejtve.
7 Ayi zitsuki zi mintu mieno zidi zitangu. Lubika mona tsisibila lulutidi nkangu wu zitsiodila mu luvalu.
De néktek a fejetek hajszálai is mind számon vannak. Ne féljetek azért, sok verébnél drágábbak vagytok.
8 Bukiedika ndikulukamba ti woso mutu wela kuntelimina kimbangi vameso ma batu, muana mutu mamvandi wela kuntelimina kimbangi va meso ma zimbasi zi Nzambi.
Mondom pedig néktek: Valaki vallást tesz én rólam az emberek előtt, az embernek Fia is vallást tesz arról az Isten angyalai előtt;
9 Vayi woso mutu wela kuthunuka va meso ma batu, mamvama ndielakuntunuka va meso ma zimbasi zi Nzambi.
A ki pedig megtagad engem az emberek előtt, megtagadtatik az Isten angyalai előtt.
10 Woso mutu wela yolukila mambimbi mu diambu di Muana mutu wela lemvukulu vayi woso mutu wela finga Mpeve yinlongo kalendi lemvukulu ko.
És ha valaki valamit mond az embernek Fia ellen, megbocsáttatik annak; de annak, a ki a Szent Lélek ellen szól káromlást, meg nem bocsáttatik.
11 Mu thangu bela kulunata va ntuala zinzo zi lukutukunu, va ntualamazuzi ayi va ntuala bapfumu, lubika ba mayindu mu zaba buevi luelakukitabila ayi diambu mbi luela vutula ayi buevi lueta yolukila.
Mikor pedig a zsinagógákba visznek benneteket, és a fejedelmek és hatalmasságok elé, ne aggodalmaskodjatok, mimódon vagy mit szóljatok védelmetekre, vagy mit mondjatok;
12 Bila Mpeve yinlongo wela kuluvana mambu momo luela tuba mu thangu yina kaka.
Mert a Szent Lélek azon órában megtanít titeket, mit kell mondanotok.
13 Mutu wumosi wuba muna nkangu, wukamba Yesu: —A nlongi, khambila khombꞌama tukabana yandi kiuka.
Monda pedig néki egy a sokaság közül: Mester, mondd meg az én testvéremnek, hogy oszsza meg velem az örökséget.
14 Vayi Yesu wumvutudila: —A Nkundi ama, nani wumbiekidi zuzi dieno voti nkabudi wu kiuka kieno e?
Ő pedig monda néki: Ember, ki tett engem köztetek biróvá vagy osztóvá?
15 Bosi wuba kamba: —Lulubuka luedi ba tsuina yi phila yina bila luzingu lu mutu luisi ko mu tezo ki bima biandi.
Monda azért nékik: Meglássátok, hogy eltávoztassátok a telhetetlenséget; mert nem a vagyonnal való bővölködésben van az embernek az ő élete.
16 Buna wuba kamba nongo yayi: —Zitsola zi mutu wumosi wu busina zibutu ngolo.
És monda nékik egy példázatot, szólván: Egy gazdag embernek bőségesen termett a földje.
17 Buna mutu beni wuyindula mu ntimꞌandi ti: “Mbi mfueti vanga? Bila ndisi ko bibuangu biobi mfueti lundila mbongo ama!
Azért magában okoskodék, mondván: Mit cselekedjem? mert nincs hová takarnom az én termésemet.
18 Buna wukamba, tala diambu diodi ndieka vanga: Ndieka tiolumuna bilundulu biama ayi ndieka tunga bilutidi tola. Muawu ndiela lundila mbongoꞌama yoso ayi bima biama.
És monda: Ezt cselekszem: Az én csűreimet lerontom, és nagyobbakat építek; és azokba takarom minden gabonámat és az én javaimat.
19 Buna ndiela kamba muelꞌama: A muelꞌama: bima biwombo bieka yaku mutezo ki mimvu miwombo. Vunda kuaku, dia, nua ayi mona khini.”
És ezt mondom az én lelkemnek: Én lelkem, sok javaid vannak sok esztendőre eltéve; tedd magadat kényelembe, egyél, igyál, gyönyörködjél!
20 Vayi Nzambi wunkamba: “vungisi! Builu buabu kuandi maba lomba muelꞌaku! Buna bima bioso biobi wukubikidi biela ba bi nani e?”
Monda pedig néki az Isten: Bolond, ez éjjel elkérik a te lelkedet te tőled; a miket pedig készítettél, kiéi lesznek?
21 Buawu bobo buididi mutu wunyidikanga busina mu diambu di niandiveka; vayi kasi sina ko mu mambu ma Nzambi.
Így van dolga annak, a ki kincset takar magának, és nem az Istenben gazdag.
22 Yesu wukamba minlonguki miandi: —Diawu ndikulukambila; lubika bela luzingu mayindu mu diambu di biobi luela dia; lubika bela nitu mayindu mu diambu di biobi luela vuata.
Monda pedig az ő tanítványainak: Annakokáért mondom néktek, ne aggodalmaskodjatok a a ti éltetek felől, mit egyetek; se a ti testetek felől, mibe öltözködjetek.
23 Luzingu luviatukidi bidia ayi nitu yi vuatukidi minledi.
Az élet több, hogynem az eledel, és a test, hogynem az öltözet.
24 Lutala zinuni ziozi beti tedilanga “minganga”, zikunanga ko ayi zitotanga bidia ko; zisi ko kadi nzo voti lundulu vayi Nzambi wukuzidikila. Keti beno luvalu luidi viokila zinuni.
Tekintsétek meg a hollókat, hogy nem vetnek, sem nem aratnak; kiknek nincs tárházuk, sem csűrük; és az Isten eltartja őket: mennyivel drágábbak vagytok ti a madaraknál?
25 Nani mu beno, mu diambu di mayindu mandi, lenda buela yika luzingu luandi ntela e?
Kicsoda pedig az közületek, a ki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal?
26 Enati luisi ko kadi lulendo mu mambu mama mafioti, buna bila mbi luididi mayindu mu diambu di momo mankaka e?
Annakokáért ha a mi legkisebb dolog, azt sem tehetitek, mit aggodalmaskodtok a többi felől?
27 Lutala biteka; buevi bieti kudilanga, bisalanga ko, bitungangako vayi ndikulukamba, banza Salomo munkembo andi woso kasia vuata banga kiteka kimosi ko mu biteka biobi.
Tekintsétek meg a liliomokat, mimódon növekednek: nem fáradoznak és nem fonnak: de mondom néktek: Salamon minden ő dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül egy.
28 Enati Nzambi wuvuatisa kunusu kidi buabu ku tsola vayi mbazi ki lozolo ku mbazu. Buna buevi kela luta kuluvuatisila beno batu ba minu kifioti e?
Ha pedig a füvet, mely ma a mezőn van, és holnap kemenczébe vettetik, így ruházza az Isten; mennyivel inkább titeket, ti kicsinyhitűek!
29 Lubika banga mayindu mu diambu di tomba biobi luela dia ayi luela nua e? Lubika kukiyamisa mu mambu momo.
Ti se kérdezzétek, mit egyetek vagy mit igyatok; és ne kételkedjetek.
30 Bila Bapakanu ba ntoto bawu bantombanga mambu moso momo. Vayi Dise dieno zebi ti mfunu luvuidi bima biobi.
Mert mind ezeket a világi pogányok kérdezik; a ti Atyátok pedig tudja, hogy néktek szükségetek van ezekre.
31 Vayi lutomba kipfumu kiandi buna bima bioso biobi bela kulubuedila biawu.
Csak keressétek az Isten országát, és ezek mind megadatnak néktek.
32 Bika mona tsisi, ngeyo nkangu wu mameme! Bila Dise dieno dimuenikhini mu kuluvana kipfumu.
Ne félj te kicsiny nyáj; mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy néktek adja az országot.
33 —Sumbisanu bima biobi bidi yenu ayi lukabudila minsukami. Bika lukikubikila ziphotomoni ziozi kazi fuanganga ko ayi lukikubikila kiuka, mu diyilu, kioki kakilendi suka ko, bila kuna muivi kalendi kukiyiba ko ayi zitselele zilendi bunga ko.
Adjátok el a mitek van, és adjatok alamizsnát; szerezzetek magatoknak oly erszényeket, melyek meg nem avúlnak, elfogyhatatlan kincset a mennyországban, a hol a tolvaj hozzá nem fér, sem a moly meg nem emészti.
34 Bila koso kiudi kiuka kiaku kuna kuidi ntimꞌaku.
Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is.
35 —Luba bakubama mu kisalu ayi bika minda mienu milema.
Legyenek a ti derekaitok felövezve, és szövétnekeitek meggyújtva;
36 Banu banga bisadi bimvingila pfumu awu mu yoso thangu bu kayendaku nyengo wu makuela, mu diambu bu kela vutuka ayi kela kokuta, bisadi biandi biela kunzibudila.
Ti meg hasonlók az olyan emberekhez, a kik az ő urokat várják, mikor jő meg a menyegzőről, hogy mihelyt megjő és zörget, azonnal megnyissák néki.
37 Khini kuidi bisadi biobi Pfumu awu bu kela vutuka, wela kuiza bata badi bakubama. Bukiedika ndikulukamba, niandi wela vuata minledi mi kisaluayi wela vuandisa bisadi biandi va meza wela fikama ayi wela kuba tudila bidia.
Boldogok azok a szolgák, kiket az úr, mikor haza megy, vigyázva talál: bizony mondom néktek, hogy felövezvén magát, leülteti azokat, és előjövén, szolgál nékik.
38 Kiza va midi mi phipa voti va nkielo wu buisi, wukuiza babati buna badi bakubama, buna khini kuidi bisadi bina.
És ha megjő a második őrváltáskor, és ha a harmadik őrváltáskor jő meg, és úgy találja őket, boldogok azok a szolgák!
39 Vayi luzaba kueno ti enati pfumu yi nzo zebi thangu mbi muivikankuizila, nganu wuleka nkielo ayi kasia tala ko bayiba nzo andi.
Ezt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház gazdája, mely órában jő el a tolvaj, vigyázna, és nem engedné, hogy az ő házába törjön.
40 Beno mamveno, banganu bakubama bila mu thangu yoyi lunkambubela mayindu yawu yinkuizila muana mutu.
Ti is azért legyetek készek: mert a mely órában nem gondolnátok, abban jő el az embernek Fia.
41 Piela wunyuvula: —A Pfumu, tubidi nongo yoyo mu diambu di beto kaka voti mu diambu di batu boso e?
Monda pedig néki Péter: Uram, nékünk mondod-é ezt a példázatot, vagy mindenkinek is?
42 Pfumu wuvutula: —Buna nani kisadi kikuikama ayi ki diela kioki Pfumu kavana minsua mu yadila bisadi binkaka bi nzo andi mu kuba vananga kuku kiawuki ble mu thangu yifuana e?
Monda pedig az Úr: Kicsoda hát a hű és bölcs sáfár, kit az úr gondviselővé tőn az ő háza népén, hogy adja ki nékik élelmüket a maga idejében?
43 Khini kuidi kisadi kioki, pfumu andi bu kela vutuka, wela buanu wunsala, boso bu kantumina.
Boldog az a szolga, a kit az ő ura, mikor haza jő, ilyen munkában talál!
44 Bukiedika ndikulukamba pfumu andi wela kumvana minsua mu yadilabima biandi bioso.
Bizony mondom néktek, hogy minden jószága felett gondviselővé teszi őt.
45 Vayi enati kisadi beni yindudi mu ntimꞌandi ti: “Pfumu amakakadi vika vutuka” ayi tonini yamisa bisadi bi babakala ayi bi bakieto, tonini dia, nua ayi kolu,
Ha pedig az a szolga így szólna az ő szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt; és kezdené verni a szolgákat és szolgálóleányokat, és enni és inni és részegeskedni:
46 pfumu yi kisadi kina wela kuiza, mu lumbu kioki kela kambu bela mayindu ayi mu thangu yoyi kakambulu zaba. Buna pfumu andi wela kunloza ayi wela kumvana thumbudulu yi ngolo va kimosi ayi bakambulu bakuikama.
Megjő annak a szolgának az ura, a mely napon nem várja és a mely órában nem gondolja, és kettévágatja őt, és a hitetlenek sorsára juttatja.
47 Kisadi kioki kizaba luzolo lu Pfumu andi vayi kasia kubama ko ayi kasia vanga ko boso buididi luzolo lu pfumu andi, wela zububikoti biwombo.
És a mely szolga tudta az ő urának akaratát, és nem végezte el, sem annak akarata szerint nem cselekedett, sokkal büntettetik meg;
48 Vayi kisadi kioki kikambu zaba luzolo lu Pfumu andi ayi vengi mambu makalenda zubulu bikoti, wela zubu bikoti bifioti. Bila bela tomba biwombo kuidi mutu wowo bavana biwombo, ayi kuidimutu wowo bayekudila biwombo bela tombulu biwombo.
A ki pedig nem tudta, és büntetésre méltó dolgokat cselekedett, kevesebbel büntettetik. És valakinek sokat adtak, sokat követelnek tőle; és a kire sokat bíztak, többet kívánnak tőle.
49 —Mbazu ndiyizidi loza va ntoto ayi diambu mbi nzodidi enatimbazu beni yikikuikulu?
Azért jöttem, hogy e világra tüzet bocsássak: és mit akarok, ha az immár meggerjedett?
50 Vayi vadi mbotokolo yimfueti botama ayi ndikidi ku tsi mayindu nate yela vangama.
De keresztséggel kell nékem megkereszteltetnem; és mely igen szorongattatom, míglen az elvégeztetik.
51 —Beno lumbanzila ti minu ndembama ndineti vava ntoto e? Nana vayi khabunu.
Gondoljátok-é, hogy azért jöttem, hogy békességet adjak e földön? Nem, mondom néktek; sőt inkább meghasonlást.
52 Bila tona buabi, enati batu batanu badi mu nzo, bela ba bavasana: batatu bela ba ku ndambu yimosi bosi babuadi bela ba ku ndambu yinkaka.
Mert mostantól fogva öten lesznek egy házban, a kik meghasonlanak, három kettő ellen, és kettő három ellen.
53 Dise diela fuemina muana wubakala ayi muana wubakala welafuemina Dise. Ngudi wela fuemina muana wunketo ayi muana wunketo wela fuemina ngudi. Nzitu wunketo wela fuemina nketo wu muanꞌandi ayinketo wu muana wela fuemina nzitu andi wunketo.
Meghasonlik az atya a fiú ellen, és a fiú az atya ellen; és az anya a leány ellen, és a leány az anya ellen; napa a menye ellen, és a menye a napa ellen.
54 Bosi Yesu wubuela kamba nkangu wu batu: —Bu lueti monanga dituti ku ndambu wesite, buna lueti tuba: “mvula ma yinoka”, buna bobo bueta bela.
Monda pedig a sokaságnak is: Mikor látjátok, hogy napnyugotról felhő támad, azonnal ezt mondjátok: Záporeső jő; és úgy lesz.
55 Bu lueti monanga phemo wu sude weka vevumuka, buna luetituba: “muini mawu ba wu ngolo”; buna bobo bueta bela.
És mikor halljátok fúni a déli szelet, ezt mondjátok: Hőség lesz; és úgy lesz.
56 Bankua mayuya! Luzebi bakula bidimbu bi ntoto ayi bi diyilubuna buevi lunkambu bakudilanga thangu yayi e?
Képmutatók, az égnek és a földnek ábrázatáról tudtok ítéletet tenni; erről az időről pedig mi dolog, hogy nem tudtok ítéletet tenni?
57 —Bila mbi lunkambu sudikilanga, mu beno veka, mambu masonga e?
És mi dolog, hogy ti magatoktól is meg nem ítélitek, mi az igaz?
58 Diawu bu lulembu yendi ku tilibinadu ayi mutu wowo wufundidibuna nuana mu dedikisa mambu beni bu lukidi mu nzila. Bila nganu wela ku funda kuidi zuzi ayi niandi wela kuyekula mu mioko mi masodi ayi mawu mela kukotisa mu nloko.
Mikor pedig a te ellenségeddel a fejedelem elé mégy, igyekezzél az úton megmenekedni tőle, hogy téged ne vonjon a bíró elé, és a bíró át ne adjon téged a poroszlónak és a poroszló a tömlöczbe ne vessen téged.
59 Muaki bukiedika ndikukamba wulendi totuka muna ko nate wela futazimbongo zioso zi tsuka.
Mondom néked, hogy nem jősz ki onnét, mígnem megfizetsz mind az utolsó fillérig.
