Вәһий 18
1 У ишлардин кейин мән чоң һоқуқлуқ йәнә бир пәриштиниң асмандин чүшүватқанлиғини көрдүм. Йәр йүзи униң җулалилиғидин йоруп кәтти.
És ezek után láték más angyalt leszállani a mennyből, a kinek nagy hatalma vala; és a föld fénylett annak dicsőségétől.
2 Пәриштә жуқури аваз билән мундақ вақириди: — «Ғулиди! Катта шәһәр Бабил ғулиди! Әнди у җинларниң макани, һәр бир напак роһларниң солақханиси, Һәр бир мәкруһ вә жиркиничлик қушларниң солақ-чаңгиси болди!
És kiálta teljes erejéből, nagy szóval mondván: Leomlott, leomlott a nagy Babilon, és lett ördögöknek lakhelyévé, minden tisztátalan léleknek tömlöczévé, és minden tisztátalan és gyűlölséges madárnak tömlöczévé.
3 Чүнки барлиқ әлләр униң зина-бузуқлуғиниң сәвдалиқ шарабидин ичишти; Йәр йүзидики барлиқ падишалар униң билән бузуқлуқ өткүзүшти, Йәр йүзидики содигәрләр униң әйш-ишритиниң әлвәкчилигидин бейишти».
Mert az ő paráznasága haragjának borából ivott valamennyi nép, és a földnek királyai ő vele paráználkodtak, és a földnek kalmárai az ő dobzódásának erejéből meggazdagodtak.
4 Асмандин йәнә бир авазни аңлидим: — «И Мениң хәлқим, униң гуналириға шерик болмаслиғиңлар үчүн, Һәм униң бешиға чүшидиған балаю-апәтләргә учримаслиғиңлар үчүн, униң ичидин чиқиңлар!
És hallék más szózatot a mennyből, a mely ezt mondja vala: Fussatok ki belőle én népem, hogy ne legyetek részesek az ő bűneiben, és ne kapjatok az ő csapásaiból:
5 Чүнки униң гуналири пәләккә йәткидәк догилинип кәткән, Худа униң һәққанийәтсизликлирини есигә алди.
Mert az ő bűnei az égig hatottak, és megemlékezett az Isten az ő gonoszságairól.
6 У башқиларға яндурғинидәк униң қилғинини өзигә яндуруңлар; Униң қилмишлириға мувапиқ икки һәссә қошлап қайтуруңлар; У [башқиларға] әбҗәш қилип бәргән қәдәһтә униңға икки һәссә қоюқ әбҗәш қилиңлар.
Fizessetek úgy néki, a mint ő fizetett néktek, és kétszerrel kettőztessétek meg néki az ő cselekedetei szerint; a mely pohárból itatott, ugyanabból két annyit töltsetek néki.
7 У өзини қанчилик улуқлиған болса, Қанчилик әйш-ишрәттә яшиған болса, Униңға шунчилик қийнилиш вә дәрд бериңлар; У көңлидә: «Мән тул әмәс, бәлки тәхтә олтарған ханишмән; Мән дәрд-әләмни әсла көрмәймән» дегини түпәйлидин,
A mennyire dicsőítette magát és dobzódott, annyi kínnal és gyászszal fizessetek néki; mert ezt mondja az ő szívében: Úgy ülök, mint királynéasszony, és nem vagyok özvegy, és semmi gyászt nem látok.
8 Бу вәҗидин бир күн ичидила униңға чүшидиған балаю-апәтләр, Йәни өлүм, дәрд-әләм вә ачарчилиқ келиду, У от билән көйдүрүлиду; Чүнки уни сорақ қилғучи Пәрвәрдигар Худа қудрәтликтур!».
Ennekokáért egy nap jőnek ő reá az ő csapásai: a halál, a gyász és az éhség; és tűzzel égettetik meg; mert erős az Úr, az Isten, a ki megbünteti őt.
9 Униң билән бузуқлуқ қилған вә униң билән әйш-ишрәттә яшиған йәр йүзидики падишалар уни өртигән отниң ис-түтәклирини көргәндә, униң һалиға қарап жиға-зерә көтиришиду.
És siratják őt, és jajgatnak ő rajta a föld királyai, a kik vele paráználkodtak és dobzódtak, mikor az ő égésének füstjét látják,
10 Улар униң тартиватқан азавидин қорқуп, жирақта туруп дәйдуки: — «Вай исит, вай исит, и катта шәһәр! Аһ Бабил, күчлүк шәһәр! Чүнки бир саат ичидила җазайиң бешиңға чүшти!»
Nagy távol állva az ő kínjától való félelem miatt, mondván: Jaj! jaj! te nagy város, Babilon, te hatalmas város, hogy egy órában jött el ítéleted!
11 Йәр йүзидики содигәрләрму униң үстидә жиға-зерә қилишиду. Чүнки әнди уларниң кемидики жүк-маллирини,
A föld kalmárai is siratják és jajgatják őt, mert az ő árúikat immár senki nem veszi;
12 йәни алтун-күмүч, қиммәтлик яқутлар, үнчә-мәрвайит, нәпис либас рәхт, сөсүн рәхт, жипәк, тоқ қизил рәңлик гәзмал, һәр хил хушбуй турунҗ яғачлар, пил чиши буюмлири, әң есил яғач, туч, төмүр вә мәрмәрләрдин ишләнгән хилму-хил буюмлар,
Arany és ezüst, és drágakő és gyöngy, és gyolcs és bíbor, és selyem és skárlátczikkeket; és minden thinfát és minden elefántcsontedényt, és drágafából és rézből és vasból és márványkőből csinált minden edényt;
13 шуниңдәк қовзақдарчин, тетитқулар, хушбуй, мурмәкки, мәстики, шарап, зәйтун мейи, ақ ун, буғдай, кала, қой, ат, һарву вә инсанларниң тәнлири вә җанлири дегән маллирини сетивалидиған киши йоқтур.
És fahajat és illatszereket, és kenetet és tömjént, és bort és olajat, és zsemlyelisztet és gabonát, és barmokat és juhokat, és lovakat és kocsikat, és rabokat és emberek lelkeit.
14 ([И Бабил], җениң мәстанә болған есил мевиләр сәндин кәтти, Барлиқ һәшәмәтлик вә һәйвәтлик мал-дуниялириң сәндин йоқалди. Улар буларни әнди һәргиз тапалмайду!)
És a gyümölcs, a mit a te lelked kívánt, eltávozott tőled, és minden a mi ínyes és pompás, eltávozott tőled, és többé azokat meg nem találod.
15 Бу малларни сетип бейиған содигәрләр болса шәһәрниң тартиватқан азавидин қорқуп, жирақта туруп униң үстидә жиға-зерә қилишип дейишидуки: —
Ezeknek árosai, a kik meggazdagodtak ő tőle, távol állanak az ő kínjától való félelem miatt, sírván és jajgatván,
16 «Вай исит, вай исит, и катта шәһәр! Нәпис либас рәхтләргә, сөсүн вә тоқ қизил рәңлик гәзмалларға орилип, Алтун, қиммәтлик яқутлар вә үнчә-мәрвайитлар билән безәлгәнсән!
És ezt mondván: Jaj! jaj! a nagy város, a mely öltözött gyolcsba és bíborba és skarlátba, és megékesíttetett aranynyal, drágakövekkel és gyöngyökkel; hogy elpusztult egy órában annyi gazdagság!
17 Бир саат ичидила шунчә катта байлиқлар вәйран болди!» Барлиқ кемә ғоҗайинлири, кемидики барлиқ йолучилар, кемичиләр вә деңизға тайинип җан бақидиғанларниң һәммиси жирақта туруп,
És minden hajósmester és a hajókon levők mind, a sokaság és az evezők, és valakik a tengeren kereskednek, távol állának.
18 Уни өртигән отниң ис-түтәклирини көрүп: — Бу катта шәһәргә қайси шәһәр тәң келәлисун? — дәп пәряд көтиришти.
És kiáltának, látván az ő égésének füstjét, és ezt mondják vala: Mi hasonló e nagy városhoz?
19 Улар башлириға топа чечип, пәряд көтиришүп, жиға-зерә қилишип: — Вай исит, вай исит, у катта шәһәр! У арқилиқ, униң дөлитидин, деңизда кемиси барлар бейиған еди! Бир саат ичидила вәйран болди бу шәһәр! — дейишиду.
És port hányván az ő fejökre, kiáltának sírván és jajgatván, és ezt mondván: Jaj! jaj! az a nagy város, a melyben meggazdagodott mindenki, a kinek hajói voltak a tengeren, annak drágaságaiból, hogy elpusztult egy órában!
20 — «Униң бешиға кәлгәнләрдин шатлиниңлар, Әй әрш, әй муқәддәс бәндиләр, расуллар вә пәйғәмбәрләр! Чүнки Худа силәрниң дәвайиңлардики һөкүмни униң үстидин чиқарған!».
Örülj ő rajta menny, és ti szent apostolok és próféták; mert az Isten büntette meg őt érettetek való büntetéssel.
21 Андин, күчлүк бир пәриштә түгмән тешиға охшаш йоған бир ташни көтирип, деңизға ташлап мундақ деди: — «Мана шундақ шиддәт билән, Катта шәһәр Бабил ғулитилиду, У қайтидин көрүнмәйду!
És egy erős angyal egy nagy malomkőhöz hasonló követ felvőn és a tengerbe veté, ezt mondván: Ilyen módon nagy sebességgel vettetik el Babilon, ama nagy város, és többé meg nem találtatik.
22 Чилтарчиларниң, сазчиларниң, Нәйчиләр вә сүнайчиларниң авази сениңдә қайтидин һәргиз аңланмайду, Һәр хил һүнәрни қилидиған һүнәрвән сениңдә қайтидин һәргиз тепилмайду, Түгмәнниңму авази сениңдә қайтидин һәргиз аңланмайду,
És hárfásoknak és muzsikásoknak, és síposoknak és trombitásoknak szava te benned többé nem hallatik; és semmi mesterségnek mestere nem találtatik többé te benned; és malomnak zúgása sem hallatik többé te benned;
23 Һәтта чирақниң йоруғи сениңдә қайтидин һәргиз йорумайду, Той болуватқан жигит-қизниң авази сениңдә қайтидин һәргиз аңланмайду; Чүнки сениң содигәрлириң йәр йүзидики әрбаблар болуп чиқти, Барлиқ әлләр сениң сеһир-әпсунлириңға алданди;
És szövétneknek világossága többé te benned nem fénylik; és vőlegénynek és menyasszonynak szava sem hallatik többé te benned; mert a te kalmáraid valának a földnek fejedelmei; mert a te bűvöléseidtől eltévelyedtek mind a népek.
24 Пәйғәмбәрләрниң, муқәддәс бәндиләрниң [төкүлгән қанлири], Шундақла йәр йүзидә барлиқ қирғин болғанларниң қанлириму униңда тепилди».
És abban prófétáknak és szenteknek vére találtatott, és mindeneknek, a kik megölettek a földön.
