Зәбур 73

1 Асаф язған күй: — Дәрвәқә Худа Исраилға, Қәлби сап болғанларға меһривандур;

Zsoltár Ászáftól. Bizony, jóságos Izraélhez az Isten, a tisztult szívűekhez.

2 Лекин өзүм болсам, путлишип жиқилип чүшүшкә тасла қалдим; Аяқлирим тейилип кәткили қил қалди;

Én pedig, kevés híja elhajlottak lábaim, semmi híja megcsúsztak lépteim.

3 Чүнки рәзилләрниң ронақ тапқанлиғини көрүп, Һакавурларға һәсәт қилдим;

Mert megirígyeltem a, kevélykedőket, midőn a gonoszok jólétét láttam.

4 Чүнки улар өлүмидә азаплар тартмайду, Әксичә тени мәзмут вә сағлам туриду.

Mert nincsenek kínjaik halálukig, hízott az erejük.

5 Улар инсанға хас җапани көрмәйду, Яки хәқләрдәк балаю-апәткә учримайду.

Halandónak szenvedésében nincsenek benne s emberekkel együtt nem sújtatnak.

6 Шуңа мәғрурлуқ марҗандәк уларға есилиду, Зорлуқ-зомигәрлик тондәк уларға чаплишиду.

Azért nyakukat díszíti gőgösség, ruhaként borítja őket erőszak.

7 Улар сәмрип кәткәнлигидин көзлири томпийип чиқти; Уларниң қәлбидики хияләтләр һәддидин ешип кетиду.

Kidülledt kövérségtől szemük, túlcsapongtak szívük képzelődései.

8 Башқиларни мәсқирә қилип зәһәрлик сөзләйду; Һалини үстүн қилип дивинип, доқ қилиду.

Csúfolódnak és gonoszúl fosztogatásról beszélnek, szinte a magasból beszélnek:

9 Улар ағзини пәләккә қойиду, Уларниң тиллири йәр йүзини кезип жүриду.

az egekbe helyezték szájukat, de nyelvük a földön jár.

10 Шуңа [Худаниң] хәлқи мошуларға майил болуп, Уларниң дегәнлирини су ичкәндәк ахириғичә ичип: —

Azért erre felé tér az ő népe, s tele szürcsölik magukat vízzel;

11 «Тәңри қандақ биләләйтти?», «Һәммидин Алий Болғучида билим барму?» — дәйду.

és mondják: Miként tudhatja Isten, s van-e tudás a legfelsőbben?

12 Мана булар рәзилләрдур; Улар бу дунияда раһәт-парағәтни көриду, Байлиқларни топлайду.

Íme, gonoszok ezek és mint örökkön gondtalanok gyarapítottak vagyont.

13 «Аһ, һәқиқәтән бекардин-бекар көңлүмни пакландуруптимән, Гунасиз туруп қолумни артуқчә жуюп кәптимән;

Bizony, hiába tisztítottam szivemet és mostam ártatlanságban kezeimet;

14 Бекарға күн бойи җапа чекиптимән; Шундиму һәр сәһәрдә [виҗданниң] әйивигә учрап кәлдим!».

de sújtva vagyok egész nap s reggelenként itt a fenyítésem.

15 Бирақ мән: — «Бундақ [десәм], Бу дәвирдики пәрзәнтлириңгә асийлиқ қилған болмамдимән?» — дедим.

Ha mondanám, hadd beszélek olykép, íme gyermekeid nemzedékét elárulnám.

16 Уларни калламдин өткүзәй десәм, Көзүмгә шундақ еғир көрүнди.

Gondolkodtam is, hogy megtudjam ezt, gyötrődés volt az szemeimben

17 Тәңриниң муқәддәс җайлириға киргичә шундақ ойлидим; Киргәндила [яманларниң] ақивитини чүшәндим.

míg be nem mentem Isten szentélyébe, s figyelhettem az ő végükre.

18 Дәрвәқә Сән уларни тейилғақ йәрләргә орунлаштурисән, Уларни жиқитип парә-парә қиливетисән.

Bizony, sikamlós térre helyezted őket, ledöntöd őket romokká.

19 Улар көзни жумуп ачқучила шунчә паракәндә болиду, Дәһшәтләр уларни бесип йоқитиду!

Miként lettek pusztulássá egy pillanat alatt; eltüntek, végük lett a rémülettől.

20 Сән и Рәб, чүштин ойғанғандәк ойғинип, Орнуңдин туруп уларниң сияқини көзгә илмайсән.

Mint álmot ébredés után, Uram, fölserkenvén képüket megveted.

21 Жүрәклирим қайнап, Ичлирим санҗилғандәк болған чағда,

Midőn elkeseredett szívem és töprenkedtem veséimben:

22 Өзүмни һеч немә билмәйдиған бир һамақәт, Алдиңда бир һайван екәнлигимни билип йәттим.

oktalan voltam és tudásom nem volt, akár a barom voltam veled szemben.

23 Һалбуки, мән һемишә Сән билән биллә; Сән мени оң қолумдин тутуп йөлидиң;

De én mindig veled vagyok, megragadod jobb kezemet;

24 Өз несиһәтиң билән мени йетәкләйсән, Шан-шәрипңни намайән қилғандин кейин, Ахирида Сән мени өзүңгә қобул қилисән.

tanácsoddal vezetsz engem, és aztán dicsőséggel magadhoz veszel engem.

25 Әрштә Сәндин башқа мениң кимим бар? Йәр йүзидә болса Сәндин башқа һеч кимгә интизар әмәсмән.

Kim van nekem az egekben? S melletted mit sem kivánok a földön.

26 Әтлирим һәм қәлбим зәиплишиду, Лекин Худа қәлбимдики қорам таш һәм мәңгүлүк несивәмдур!

Elfogyott bár húsom és szivem – szívem sziklája és osztályrészem az Isten örökké.

27 Чүнки мана, Сәндин жирақ турғанлар һалак болиду; Вапасизлиқ қилған паһишә аялдәк Сәндин ваз кәчкәнләрниң һәр бирини йоқитисән.

Mert íme a tőled eltávolodók elvesznek, megsemmisítesz mindenkit, ki elparáználkodik tőled.

28 Бирақ мән үчүн, Худаға йеқинлишиш әвзәлдур! Униң барлиқ қилған ишлирини җакалаш үчүн, Рәб Пәрвәрдигарни таянчим қилдим.

Én pedig – Isten közelsége jó nekem; az Úrba, az Örökkévalóba helyeztem bizalmamat, hogy elbeszéljem mind a te műveidet.