Зәбур 67

1 Нәғмичиләрниң бешиға тапшурулуп, тарлиқ сазлар билән челинсун, дәп йезилған күй-нахша: — Худа бизгә меһри-шәпқәт көрситип, бизни бәрикәтләп, Өз җамалиниң нурини үстимизгә чачқай! (Селаһ)

Az éneklőmesternek, hangszerekkel; zsoltár; ének. Az Isten könyörüljön rajtunk és áldjon meg minket; világosítsa meg az ő orczáját rajtunk. (Szela)

2 Шундақ қилғанда йолуң пүткүл җаһанда, Қутулдуруш-ниҗатлиғиң барлиқ әлләр арисида аян болиду.

Hogy megismerjék e földön a te útadat, minden nép közt a te szabadításodat.

3 Барлиқ қовмлар Сени мәдһийилигәй, и Худа; Барлиқ қовмлар Сени мәдһийилигәй!

Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek mindnyájan.

4 Җими қовмлар хошаллиқ билән тәнтәнә қилип күйлигәй, Чүнки Сән хәлиқ-милләтләргә адиллиқ билән һөкүм чиқирисән, Йәр йүзидики таипиләрни, Сән йетәкләйсән; (Селаһ)

Örvendnek és vígadnak a nemzetek, mert igazsággal ítéled a népeket, és a nemzeteket e földön te igazgatod. (Szela)

5 Барлиқ қовмлар Сени мәдһийилигәй, и Худа; Барлиқ қовмлар Сени мәдһийилигәй!

Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek mindnyájan.

6 Вә йәр-зимин көклирини үндүриду; Худа, бизниң Худайимиз, бизни бәрикәтләйду;

A föld megadta az ő gyümölcsét: megáld minket az Isten, a mi Istenünk;

7 Худа бизни бәрикәтләйду; Шуниң билән йәр йүзндикиләр чәт-яқиларғичә униңдин әйминишиду!

Megáld minket az Isten, és féli őt a földnek minden határa!