< Зәбур 116 >

1 Мән Пәрвәрдигарни сөйимән, Чүнки У мениң авазимни, йелинишлиримни аңлиған.
Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát.
2 Чүнки У қулиқини маңа салди, Шуңа мән барлиқ күнлиримдә Униңға илтиҗа қилип чақиримән.
Mert az ő fülét felém fordítja, azért segítségül hívom őt egész életemben.
3 Өлүм асарәтлири мени чирмивалди; Тәһтисараниң дәрдлири мени тутувалди; Мән пешкәлликкә йолуқтум, әләм тарттим; (Sheol h7585)
Körülvettek engem a halál kötelei, és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam. (Sheol h7585)
4 Шуниң билән мән Пәрвәрдигарниң намиға тохтимай нида қилдим: — «Сәндин өтүнимән, и Пәрвәрдигар, Җенимни қутулдурғайсән!
És az Úrnak nevét segítségül hívám: Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet!
5 Шәпқәтликтур Пәрвәрдигар, һәққанийдур; Худайимиз рәһимдилдур.
Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk irgalmas.
6 Пәрвәрдигар наданни сақлайду; Мән харап әһвалға чүшүрүлдум, У мени қутқузди.
Az Úr megőrzi az alázatosokat; én ügyefogyott voltam és megszabadított engem.
7 Һәй җеним, қайтидин хатирҗәм бол; Чүнки Пәрвәрдигар сехийлик, меһриванлиқ көрсәтти;
Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled.
8 Чүнки Сән җенимни өлүмдин, көзлиримни яшлардин, Аяқлиримни путлишиштин қутқузғансән.
Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könyhullatástól és lábamat az eséstől:
9 Мән Пәрвәрдигар алдида тирикләрниң зиминида маңимән: –
Az Úr orczája előtt fogok járni az élőknek földén.
10 Ишәнгиним үчүн мундақ сөз қилғанмән: — «Мән қаттиқ хар қилинғанмән».
Hittem, azért szóltam; noha igen megaláztatott valék.
11 Җиддийләшкинимдин: — «адәмләрниң һәммиси ялғанчи!» — Дегәнмән.
Csüggedezésemben ezt mondtam én: Minden ember hazug.
12 Маңа көрсәткән барлиқ яхшилиқлирини мән немә билән Пәрвәрдигарға қайтуримән?
Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért?
13 — Ниҗатлиқ қәдәһини қолумға алимән, Вә Пәрвәрдигарниң намини чақирип илтиҗа қилимән;
A szabadulásért való poharat felemelem, és az Úrnak nevét hívom segítségül.
14 Мән қилған қәсәмлиримни Пәрвәрдигар алдида ада қилимән; Бәрһәқ, Униң барлиқ хәлқи алдида уларни ада қилимән.
Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt.
15 Пәрвәрдигарниң нәзиридә, Өз мөмин бәндилириниң өлүми қиммәтлик иштур!
Az Úr szemei előtt drága az ő kegyeseinek halála.
16 Аһ Пәрвәрдигар, мән бәрһәқ Сениң қулуңдурмән; Мән Сениң қулуңдурмән, дедигиңниң оғли екәнмән; Сән мениң асарәтлиримни йәшкәнсән;
Uram! én bizonyára a te szolgád vagyok; szolgád vagyok én, a te szolgáló leányodnak fia, te oldoztad ki az én köteleimet.
17 Мән Саңа тәшәккүр қурбанлиқлирини сунимән, Пәрвәрдигарниң намини чақирип илтиҗа қилимән;
Néked áldozom hálaadásnak áldozatával, és az Úr nevét hívom segítségül.
18 Мән қилған қәсәмлиримни Пәрвәрдигар алдида ада қилимән; Бәрһәқ, Униң барлиқ хәлқи алдида уларни ада қилимән;
Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt,
19 Пәрвәрдигарниң өйиниң һойлилирида, Сениң оттуруңда туруп, и Йерусалим, [Қәсәмлиримни ада қилимән]! Һәмдусана!
Az Úr házának tornáczaiban, te benned, oh Jeruzsálem! Dicsérjétek az Urat!

< Зәбур 116 >